November - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  
Az egyetemi rangsorok a megújulás tükrében| 2019.03.19.

Március 13-án rendezte a Corvinus 2030 Projekt Irányító Bizottság harmadik műhelybeszélgetését az egyetem átalakításáról, amelynek témája az egyetemi rangsorok vizsgálata volt a megújulással kapcsolatban. Az eseményen Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes, az „Oktatás/oktatásadminisztráció alprojekt” szakmai vezetője tartott bevezető előadást, amelyet az elhangzottak megvitatása követett.

A Corvinus Faculty Clubban tartott műhelybeszélgetés felvezetőjében Szántó Zoltán Oszkár általános rektorhelyettes, a megújulásért felelős Projekt Irányító Bizottság (PIB) szakmai vezetője arról beszélt: a megújulás célja a Corvinuson folyó oktató és kutató munka átfogó fejlesztése, a rangsorokban való előre lépés nem öncél, hanem ezt a fejlődést kell tükröznie és láthatóvá tennie. Szerinte a rangsor-munkacsoport munkája nagyban segíthet annak eldöntésében, hogy az Egyetem lehetőségeit figyelembe véve melyik rangsorokban való előre lépés lehet reális cél. Szabó Lajos György is hangsúlyozta a nemzetközi rangsorokkal kapcsolatos óvatosság fontosságát, de szerinte azok a globális felsőoktatási piac megkerülhetetlen szereplőié váltak, ezért törekedni kell működésük alaposabb megértésére. 

Szabó Lajos György előadásában bemutatta, hogy milyen eredményekre jutott az alprojekt belső és külső szakértőket is bevonó rangsor-munkacsoportja az elmúlt hónapokban. A munka célja a létező globális rangsorok feltérképezése és értékelési módszertanuk alapos megértése; a Corvinus helyezéseinek, erősségeinek és fejlesztendő területeinek áttekintése; és ezek alapján szimulációk elvégzése volt, amelyek megmutatják, hogy más tényezők változatlansága mellett egy-egy értékelési szempont szerinti előre lépés milyen változással járhat a rangsorokban betöltött pozíció tekintetében.

A legfontosabb rangsorokról általában elmondható, hogy a múltbéli teljesítmény alapján értékelik az intézményeket. Érdemes azokra a rangsorokra koncentrálni, amelyeknek ismertek a bekerülési kritériumai, és fontos szempont a szakterületi rangsorolás létezése is, hiszen ezekben csak a valódi versenytársak szerepelnek. Ezek alapján a THE és a Quacquarelli Symonds (QS) globális, valamint a THE, a QS és a Financial Times szakterületi rangsorai a legrelevánsabbak a Corvinus esetében. Ezek közül többen már most is előkelő helyezést ér el az Egyetem vagy egyes képzései, de például a QS esetében a globális rangsorban annak ellenére hiányosak a Corvinusról szereplő adatok, hogy ugyanennek a szervezetnek a regionális rangsorát az összes elérhető információ alapján állították össze. Az említett rangsorok esetében fontos előre lépési lehetőségnek tekinthető a publikációk számának növelése; az egy oktatóra jutó hallgatók számának csökkentése; az alumnival, a munkaadókkal és más egyetemekkel való intenzívebb kapcsolattartás, aminek a rangsorok reputációs faktora miatt lehet fontos szerepe; és webes megjelenés, amely az új egyetemi honlap elindulásával sokat fog javulni.

A műhelybeszélgetésen bemutatott prezentáció elérhető ide kattintva.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.