December - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Részvétel és politikai képviselet

Választáskutatási projekt (2007-2011)

- a DKMKA Magyar Választáskutatási Programja második szakaszának 2007-2011 alapirányai -

A Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány (a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének partnere) keretében a Választáskutatási Projektnek a politikai tagoltságról, majd az európai integrációs beilleszkedésről 2003 és 2009 között végzett vizsgálatai nyomán hat kötet jött létre (ezek a következők voltak: Angelusz, R.-Tardos, R. szerk. Törések, hálók, hidak – Választói magatartás és politikai tagolódás Magyaroszágon (2005); Tóka, G.–Bátory, Á. szerk. A 2004. évi parlamenti választások. Pártok és szavazói magatartás nemzetközi összehasonlításban (2005); Karácsony, G. szerk. Parlamenti választás 2006. Elemzések és adatok (2006);  Hegedüs, I.  szerk,  A magyarok bemenetele. Tagállamként az Európai Unióban. (2006);  Angelusz, R.-Tardos, R. szerk. Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdései (2006) Enyedi Zsolt (szerk): A népakarat dilemmái. Budapest, DKMKA és Századvég). A kutatássorozat néhány témakörben a politikai viselkedést komparatív keretek közt közelítette meg, s a felvételek tervezése és a publikációk szerkesztése során is kiemelt hangsúlyt kaptak a választáskutatás módszertani kérdései.

Témasúlypontok

A tervezett következő három éves szakasz bizonyos tematikus hangsúlyváltással folytatja az első időszak vizsgálódásait. A fenti csomópontokat továbbra is megtartva, a participáció és reprezentativitás kérdésköreit kívánja előtérbe helyezni. A korábbiakban is megkülönböztetetten kezelt választási részvétel mellett a tágabb értelemben vett civil aktivitás is több-kevesebb figyelmet kapott, a következőkben azonban – a kutatási terület nemzetközi trendjeivel összhangban - még behatóbban tervezzük elemezni. Ezen belül külön figyelmet érdemelnek az aktivitásnak azok a formái, az önkéntes társulásoknak azok a válfajai, amelyek elsősorban a lokális (illetve csoporton belüli) kohézió, s amelyek inkább a csoportközi integráció irányába hatnak (a témakörrel összefüggésben a társadalmi tőke pozitívumairól és árnyoldalairól való vitákra is utalhatunk).

A politikai képviselet problémakörének az állampolgári ismeretek, percepciók, igények oldaláról történő megközelítése ugyanakkor az eddigiekben csak kevéssé került a vizsgálódás előterébe, s a tervezett csomópont ezt a hiányt pótolná. A véleménynyilvánítást, akarat-kifejezést tekintve külön figyelmet érdemel a döntési kompetencia és befolyás különböző szintjeihez kapcsolható csoportok, kissé leegyszerűsítve a politikai elit és a széles választóközönség nézeteinek egybevetése. Ebből a szempontból külön érdeklődésre tarthatnak számot a kormányzati reszponzivitásról való felfogások, illetve az ezzel kapcsolatban észlelt tapasztalatok, valamint a kormányzatnak nyújtott választói felhatalmazás prospektív (előzetes mandátum-jellegű) vagy retrospektív (utólagos elszámoltatás-jellegű) változatairól való álláspontok. De e tematikus csomópont szerves része a párttagság szerepe, az ilyen típusú szerveződésnek a pártok hatósugarára való befolyása, csakúgy, mint a politikai részvétel - az összehasonlító eredmények szerint a hazai gyakorlatban viszonylag elterjedt – elemeként a kampányok során a pártoknak, politikusoknak nyújtott különböző típusú támogatások (mobilizációs stratégiáik klientelisztikus motívumokra is építő erőforrásaiként).

A részvétel és képviselet kérdése nem csak külön-külön, hanem ez utóbbi szempontból együttesen, a participatív és reprezentatív demokrácia alternatívái mentén is jól értelmezhető (s ebben a keretben közvetlenül közelíthetőek meg a demokrácia-felfogás különböző -ideáltipikus elemekként akár  populista, akár elitista változatai, vagy az általános elutasítás értelmében az extrémizmus különböző színezetű válfajai). Ha nem is az intézményes vonatkozások közvetlen elemzése, de a közönségpercepció oldaláról a témakörben megkerülhetetlen azoknak az új körülményeknek a kutatási napirendre tűzése, melyeket részben a döntéshozatal európai és a hazai szintjeinek kontrasztja, részben a döntési befolyás nemzeti kereteken kívüli nem-konvenciális (így transznacionális gazdasági-politikai) forrásai vontak maguk után, csak úgy mint – hazai kereteken belül – a központi és az önkormányzati instanciák kompetenciái közti különböző feszültségek. Az észlelt „felhatalmazottság” (empowerment), vagy más oldalról a szubjektív anómia, elidegenedettség különböző dimenzióin való elhelyezkedésnek a különböző társadalmi csoportokhoz, külön fajta (kulturális, anyagi, kapcsolathálózati és politikai) erőforrásokhoz, illetve a politikai spektrum különböző pontjaihoz való kapcsolódása a kutatássorozat további csomópontjaiként fogalmazódik meg.  A releváns szociodemográfiai tényezőkön belül korábban is hangsúlyosan kezelt életkori-generációs tagolódás mellett a nem és az etnikum tényezője is fokozott figyelmet kaphat a továbbiakban, amellett – részben az eddigi kísérletek nyomán - újabb (foglalkozási/kapcsolathálózati/tudásstílus/fogyasztási alapú) miliőtipológiák alkalmazására is sor kerülhet.    

Jóllehet az előző kutatási ciklusban kiemelten kezelt politikai tagolódás alakulásában, a választói tömbök viszonylatában az elmúlt felvételek óta komolyabb változások nem következtek be, ez a kérdéskör sem mellőzhető a következő időszakban sem. Nem csak azért, mivel nincs garancia arra, hogy bizonyos átrendeződések e tekintetben a következő években nem következhetnek be, hanem azért is, mivel a tagolódás hasonló jelenségei, így a politikai polarizáció problémaköre az elmúlt években másutt is hangsúlyos csomóponttá vált. (Pl. az Egyesült Államokban a politikai preferenciák, társadalmi-politikai attitűdök és az átfogóbb értékek tekintetében egyaránt élénk vita tárgya, hogy egyáltalán fennáll-e, s milyen vonatkozásokban leginkább a szóban forgó szétválás).

A különböző közpolitikai témák és ideológiai dimenziók pártpreferenciákra gyakorolt, már eddig több szempontból vizsgált szerepét sok tekintetben aktuális, új elemekkel egészíti ki a kormányzati reformtörekvések jelenlegi hulláma (így az állam, a piac, a privatizáció szerepéről a gazdaságban és azon kívül).

Noha az európai alkotmányozással kapcsolatos viták, s általában az EU fejlődésének lehetséges irányai a hazai nyilvánosság fórumain meglehetősen mérsékelt figyelmet kapnak, a várt fejlesztési források lehívhatóságának gyakorlata, az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások, s nem utolsó sorban a konvergencia program teljesítésének feltételei  feltehetően továbbra is aktualizálják az EU-val kapcsolatos véleményeket, s mozgásban tarthatják azoknak a politikai viselkedésre való tágabb kihatását: mindez tehát az integrációs attitűdök esetében is a témakör felszínen tartását indokolja.   

A digitális kultúra, Internet projekten belüli korábbi mellékszála – részben az előtérbe került témacsomópontokkal összefüggésben – újabb elemekkel egészülhet ki. Így a részvétel és képviselet kérdéseiben is figyelmet érdemel a fokozatosan felfutó e-kormányzat megközelíthetősége és kihasználása, prognosztikusabb jelleggel a – néhol már meghonosodó - elektronikus szavazás kilátásai, a különböző szintű választásokon feltételezhető gyakorlata, ennek lehetséges pozitív és negatív motívumai. Egy másik oldalról a politikai blog műfajának kibocsátói és befogadói közege is sok érdekességet tartalmazhat a jövőbeni kutatások számára. Az új eszközök mellett azonban hagyományos médiumok használatának és a politikai viselkedésre gyakorolt befolyásának – a korábbi kutatási ciklusban némiképp háttérbe szorult – kérdésköre is komolyabb hangsúlyra tarthatnak számot a következőkben.

Módszerek

Minden jogos kritika és fenntartás mellett továbbra is a survey-felvételek módszerét tekintjük az első számú pillérnek, de a politikai viselkedés kvalitatív megközelítéseinek, sőt újabb technikák alkalmazásainak is teret kívánunk adni.

2008-től évenkénti felvételt tervezünk (anyagi és gyakorlati megfontolások alapján a 2007-es évet talán még kihagynánk e sorból), amelyek tervezése során – részben az eddig is alkalmazott és továbbfejlesztendő – modulszerű rotációt kívánjuk alkalmazni (részben meglévő korábbi, s néhány fent jelzett témakörben további újabb kérdésblokkok bevonásával, az egyes időpontok aktuális kérdésköreihez igazodva). Természetesen a konkrét ütemezést (a többnyire tavaszi időpontot) is befolyásolják az egyes évek adott szempontból központi jelentőségű aktuális eseményei. Ilyenek lehetnek a 2010-ben kerülő  országgyűlési választás és az önkormányzati választás, a tervek szerint 2009 tavaszán, kora nyarán megrendezésre kerülő EU-választás, s amennyiben a Fidesz által tervezett népszavazás (2008 tavaszán) megrendezésre kerül, a következő évre tervezett felvételt is célszerű ehhez igazítani. Évenként optimális esetben kb. 2-3000 fő megkérdezésére kerülhet sor (a korábban is alkalmazott közvélemény-kutató intézetek lebonyolításában), amely esetenként (mint az új kutatási ciklust indító, új témákat alapozó és régi témákat továbbvivő 2008-as és a ciklust záró 2010-es évben) némileg nagyobb, illetve más években kisebb is lehet. Az egyes felvételek mintáinak összlétszámát a longitudinalitás szempontjának továbbra is fennálló törekvése (a reprezentatív jellegű alapfelvételek mellett – az eddigi és további felvételek bázisán – több hullámot átfogó panelminták alkalmazása) is befolyásolja. Együttesen mintegy 10 ezer fő körüli megkérdezésről lehet szó az átfogott időszak során.

A korábbi törekvésekkel összhangban súlyt helyezünk a survey-módszerek mintavételi és nem-mintavételi hibaforrásainak lehetséges kontrolljára és vizsgálatára. A tartalmi alaptémával összefüggésben is, külön hangsúlyt helyeznénk a demoszkópiai reprezentativitás problémakörére. Továbbra is támogatandók bizonyos módszertani kísérletek (így a súlyponti témával összefüggésben a részvételi aktivitás jobb előrejelzésének lehetőségei, vagy a különböző típusú aktivitásra, preferenciákra, retrospektív becslésekre vonatkozó kérdőív-kontextushatások újabb megközelítései). Az alkalmazandó modulok között – nem utolsó sorban a fent jelzett tartalmi súlypontokkal is összhangban - a kapcsolathálózati megközelítés különböző módszerei (fontos párhuzamos fejleményekkel az elmúlt néhány évben a nemzetközi választáskutatás terén), a közpolitikai preferenciák, ideológiai dimenziók elemzésének új típusú technikái továbbra is kiemelt szerepet kaphatnak.   

Figyelemmel a képviselet kérdésköre, a reprezentatív minták mellett bizonyos kompetens szegmensek, elitcsoportok behatóbb megközelítését, ilyen jellegű alminták alkalmazását is tervezzük. E tekintetben is támogatandó a kapcsolódás az összehasonlító lehetőségekhez (ilyen alkalom lehet előreláthatóan 2010-ben a Hermann Schmitt által vezetett projekt különböző országok képviselőjelöltjei körében).

A survey-módszerek mellett – részben a különböző intézetek már kialakult gyakorlatára támaszkodva – tervezzük a kvalitatÍv technikák, fókuszcsoportok alkalmazását. Érdeklődésünk kiterjed az ún. deliberatív módszerek alkalmazására is (e technikának a részvétel és képviselet súlypont szempontjából vett tartalmi relevanciája is e mellett szól). A médiatematika tervezett bővítésével összhangban kívánatosak lehetnek továbbá - a hagyományos és új eszközökre, formákra is kiterjedő - tartalomelemzések, média-napirendvizsgálatok.

Szívesen integrálnánk továbbá a projekt kereteibe – ahogy a módszertani kötet összeállításakor erre bizonyos fokig már az előzőekben is sor került -  különböző típusú szimulációs eljárásokat: az ismertebb mandátum-előrejelzések mellett olyan irányokat is beleértve, mint az aggregát és egyéni szintű adatbázisok információs hézagjainak becslése különböző segédinformációk felhasználásával, politikai “tippversenyek” tapasztalatainak elemzése a projekt egyes témacsomópontjai szempontjából, vagy - a szimulációs módszerek alkalmazásának kifejezett területén – dinamikus modell-kísérletek például a véleményterjedés, -homogenizáció, polarizáció jelenségeire vonatkozóan.

Az elmúlt ciklus során a projekt keretében a survey-felvételeken kívül is fontos adatbázisok jöttek létre. Ilyenek a különböző intézetek pártpreferencia-vizsgálatainak eredményeit és módszereit idősorosan összesítő adatbázis Tóth István János, s az elmúlt másfél évtized területi választásstatisztikáit és társadalmi-demográfiai adatsorait (az ország mintegy 3000 településére vonatkozóan) összekapcsoló adatbázis Vécsei Pál munkája nyomán. Ezek kiegészítése-továbbvezetése és lehetséges kiaknázása ugyancsak a projekt jelentős további feladata.

Infrastruktúra, személyi és financiális feltételek

A DKMKA saját forrásból anyagilag még biztosítani tudta, hogy a 2007-es év második felében egyik első számú teendőnk megvalósuljon Fábián Zoltán vezetésével: a projekt nyilvános infrastruktúrájának (így honlapjának) felújítása és továbbfejlesztése. Fontos teendő ebben az összefüggésben a projekt előző ciklusa által létrehozott - survey-felvételen alapuló és egyéb jellegű – adatbázisok kezelhetővé tétele és a szélesebb kutatói (hallgatókra, doktoranduszokra is kiterjedő) nyilvánosság számára való rendelkezésre bocsátása. A DKMKA felkérésére Tématanács irányítja és koordinálja továbbra is a munkát, bevonva több kutatót, elemzőt az egyes fázisokba. (2007-től a Tématanács tagjai: Enyedi Zsolt, Fábián Zoltán, Gazsó Tibor, Hegedűs István, Karácsony Gergely (szakmai titkár), Sándor Péter (szervező titkár), Tardos Róbert (társelnök), Tóka Gábor (társelnök), Závecz Tibor.) Az a szélesebb kutatói kör is jelentős szerepet kaphat a projekt tevékenységében, amely – a különböző kötetek létrehozásában, adatbázisok kialakításában - már eddig is tevékeny szerepet játszott, s amelyre e mellett a továbbiakban az új eljárások kezdeményezése, az adatbázisok kiaknázása, másodlagos elemzések terén is számítanánk. A projekt Tanácsadó Testülete létrejött (tagjai: Hann Endre, Kolosi Tamás, Lánczi András, Levendel Ádám, Stumpf István, Vass László) , amely a tervek szerint évenként ülésezik, de adandó alkalommal ad hoc jelleggel is kikérheti a Tématanács a Tanácsadó Testület véleményét.

Budapest, 2007. június 18.                                                                         DKMKA

                     Választáskutatás Tématanács

Utolsó frissítés: 2016.07.28.