Június - 2019
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Tantárgy adatlap

Fenntartható fejlődés, környezetgazdaságtan

Tantárgy adatlap letöltése: Letöltés

A tantárgy kódja: 2KG23NCV01B
A tantárgy megnevezése (magyarul): Fenntartható fejlődés, környezetgazdaságtan
A tantárgy neve (angolul): Sustainable development and environmental economics
A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): heti 1+1 óra
Kreditérték: 4
A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: első és második félév
Az oktatás nyelve: magyar
Előtanulmányi kötelezettségek: nincs
A tantárgy típusa: választható
Tantárgyfelelős tanszék: Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet
A tantárgyfelelős neve: Dr. Kerekes Sándor

A tantárgy szakmai tartalma: 1992-ben a közgazdasági Nobel díjak körül kirobbant vitában Joseph Stiglitz egy interjúban meglepő állítással állt elő: „a 90-es évek öt chicagói Nobel-díjasának munkáiban nincs olyan megállapítás, ami áttörő jelentőségű volna bármely alapvető tekintetben.” [Joseph Stiglitz interjú International Herald Tribune, Cohen, 1992). Joseph Stiglitz arra próbált rámutatni, hogy a közgazdasági Nobel díjasok nem azzal foglalkoznak, hogyan lehetne megmenteni a Földet a szegénységtől, az analfabetizmustól vagy éppen a környezetpusztítástól, hanem olyan dolgokkal, amik legfeljebb a pénzvilág szereplői számára érdekesek. A vitában pozitív példaként merült fel Ken Galbraith neve, aki számos, a világ gondjaival foglalkozó művet publikált, köztük az The Affluent Society-t 1958-ban. Galbraith magát pragmatikusnak tartotta: "Ahol a piac működik, én kiállok érte. Ahol szükség van az állami beavatkozásra, én amellett vagyok. Kételkedem azokban, akik kijelentik, „én támogatom a privatizációt”, vagy akik azt mondják, hogy „mélyen hisznek a társadalmi tulajdonban”. Nordhaus csak mértéktartó volt vagy inkább bölcs? Talán nem követünk el hibát, ha együtt kételkedünk a kurzus során a mindent tudó „prófétákban”.
A Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját 2018-ban két amerikai közgazdász William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta. Közülük William D. Nordhaus a környezetgazdaságtan egyik klasszikusának tekinthető. Van tehát egy közgazdász, aki azért kapott Nobel díjat, mert életét a klímagazdaságtan megalapozásának szentelte. Az akadémiai világ ezzel hivatalosan elismerte, hogy a klímaváltozás létezik, és elismerte azt is, hogy a közgazdaságtannak vannak olyan új irányai, amelyek a természet- gazdaság-társadalom viszonyát vizsgálják, és ezek fontos új ismeretekkel gazdagítják a közgazdaságtudományt.
Bajba kerülünk, ha azt várjuk a közgazdaságtudománytól, hogy megmondja, mit tegyünk a világgal, és a világot tágan értelmezhetjük. A természetet a természet törvényei uralják, de az élő természetet illetően alig tudjuk megmondani, hogy ez mit jelent. A társadalom a kapcsolatok hálózatát jelenti, ennek működéséről is csak sejtéseink vannak. Miért pont a közgazdaságtan lógna ki a sorból és adna egyértelmű válaszokat a feltett kérdéseinkre. Baj volna, ha elhinnénk, hogy a modellek a társadalmi jólétet képesek maximálni. Ha az elosztási viszonyok egyenletesebbek, akkor talán, ha nem, akkor hiába gondoljuk, hogy tízezer dollár per fő felett már nem szabadna, hogy létezzen az analfabetizmus, és mindenkinek hozzá kellene jutni az egészséges ivóvízhez is. A modellek és az átlagok sok mindent segítenek megmutatni és megérteni, de meghagyják a felelősségünket a döntéseinkért. Nordhaus modellje is a probléma megértését segíti, de nem dönthet helyettünk. Csak a felelőtlen ostobák gondolhatják, hogy ha az jött ki a modellből, hogy „nem éri” meg az emberiségnek, az az erőfeszítés, amivel Föld átlaghőmérsékletének emelkedését a kritikusnak tekintett 1,5 Celsius fokos határon belül tartjuk, akkor nincs gondunk a problémával. A modellek „eredménye” a választott diszkontlábon múlik. A diszkontlábat meg aszerint választjuk, hogy mennyire mohó az emberiségnek a gazdagabb töredéke. Mohóság, uzsora és még sorolhatnánk azokat a negatív konnotációval rendelkező kifejezéseket, amik a közgazdasági gondolkodást áthatják. Ne legyünk mohók és ne akarjunk csak a következő húsz évre gondolni. Legyünk nagylelkűek a jövő generációk iránt, és hozzuk meg a szükséges áldozatot ükunokáink ükunokáinak a jövőjéért is. A tárgy előadásai és a kiadott szakirodalom az ehhez szükséges értékrend létrejöttét hivatott támogatni.
A kurzus keretében tárgyaljuk a fenntartható fejlődés fontosabb elveit, eszközöket keresünk ezen elvek gyakorlati alkalmazására. Vizsgáljuk, hogy mit tehetnek a vállalkozások – legyenek azok egészen kicsik, mint például egy család, vagy egészen nagyok, mint például nagy multinacionális vállalat- a fenntartható fejlődés érdekében. Alig képzelhető el a jövőt illetően olyan munkakör, amely betölthető volna a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősség elveinek ismerete nélkül. Szinte évente jelentek és jelennek meg újabb könyvek, amelyek mind az emberi kreativitás kimeríthetetlenségéről szólnak, és általában nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy sokkal kevesebb anyaggal, energiával és környezetterheléssel lehet előállítani sokkal nagyobb jólétet, mint amit az emberiség eddig elért, tehát a Föld képes ellátni akár kilencmilliárd embert is, ha! Igen, itt van a mondat végén ez a ha, ami azt jelképezi, hogy nem csinálhatjuk dolgainkat úgy, ahogy eddig tettük. A „ha” azt jelenti, hogy meg kell változtatni az elképzeléseinket, elvárásainkat a jólétről, a kényelemről, a fogyasztásról, a termelésről és szinte mindenről, amit megszoktunk. Alig marad valami, amit úgy csinálhatunk, mint ahogy eddig megszoktuk. A kurzus keretében igyekszünk őszintén szembenézni a problémákkal és a hallgatók aktív részvételére számítva megmutatjuk, hogy van remény a fennmaradásra.

Évközi tanulmányi követelmények: Félév közben az órákon megbeszélünk három feladatot, amelyek elkészítéséért jutalom pontokat lehet kapni, amelyek beszámítanak a vizsgaeredménybe.
Írjon egy 5-6 oldalas esszét: ”Milyen lesz Európa 2050 körül? (Környezete, társadalma és gazdasága) ” címmel. Megírása kötelező (10 pont ), beadási határidő: 2019. Április 20.

Vizsgakövetelmény: A félév végén írásbeli vizsga, (nem teszt jellegű 4 kérdés a félév anyagából 10-10 pont) összesen 40 pont. A kötelező dolgozat 10 pont. (25-27 elégséges, 28-34 közepes, 35-41 jó, 42- jeles)

Az értékelés módszere: Órákon kiadott 3 „szorgalmi” feladat, amiért egyenként 4-4 pontot lehet szerezni. A jutalompontok beszámítanak a félévvégi vizsgajegybe. Aki a három szorgalmi feladatból és a kötelező esszéből (10 pont) együttesen legalább 19 pontot szerez, annak jeles érdemjegyet ajánlok meg.

Tananyag leírása: 1. A Föld határai. Átbillenési pont és a reziliencia jelentősége. A közlegelők tragédiája. A Daly féle „empty” és „full” világ.
2. A természeti erőforrások típusai. Nem megújuló természeti erőforrások számbavétele. Szűkös erőforrások, a szűkösség mérése. A szűkös erőforrások fenntartható használatának feltételei.
3. A megújuló erőforrások jellemzése. A szabad hozzáférés esete.
4. A biodiverzitás védelmének gazdasági alapjai.
5. A fenntarthatóság közgazdasági értelmezése Hicks (1939), David Pearce (1990) Herman Daly (2011) A szigorú és gyenge fenntarthatóság értelmezése.
6. A környezeti Kuznets görbék és gyakorlati alkalmazásuk.
7. Az Easterlin paradoxon, Csíkszentmihályi, Scitovszky és Thomas Piketty a boldogságról és a társadalmi egyenlőtlenségről.
8.. A klímaváltozás jelentősége, nemzetközi és vállalati erőfeszítések és eredményességük. Szennyezési jogok világkereskedelme.
9. Környezeti indikátorok: A Humán Fejlődés Indexe és az ökológiai lábnyom, az adatnégyzetek módszere az ember és természet közötti kapcsolat jellemzésére.
10. A vállalatok magatartásának változása a környezeti kihívással kapcsolatban. A fenntartható fejlődést szolgáló innovációk.
11. Környezetvédelmi adóreform az EU-ban. A környezeti szabályozás jóléti hatásai és hatásuk a versenyképességre.
12. Fenntartható-e a mobilitás jelenlegi szintje? A környezetpolitika eszköztára a közlekedési károk kezelésére. A logisztikai innovációk környezeti hatásai.
13. A mezőgazdaság környezeti hatásai. A többfunkciós mezőgazdálkodás. A környezetvédelmi szempontok megjelenése az EU mezőgazdasági támogatási rendszerében.
14. A társadalmi tervezés szelíd és vad problémái.

Órarendi beosztás: Órarendi beosztás: Szerdánként 9,50-11,20

Kompetencia leírása: 

Félévközi ellenőrzések: Írjon egy 5-6 oldalas esszét: ”Milyen lesz Európa 2050 körül? (Környezete, társadalma és gazdasága) ” címmel. Megírása kötelező (10 pont ), beadási határidő: 2019. Április 20.
Órákon kiadott 3 „szorgalmi” feladat, amiért egyenként 4-4 pontot lehet szerezni. A jutalompontok beszámítanak a félévvégi vizsgajegybe.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: 

Szak neve: A BCE bármely karán a BA és BSc képzésben résztvevő hallgató felveheti a tárgyat szakoktól függetlenül.

Irodalomjegyzék:
Kötelező irodalom:

  • Kerekes Sándor: „Gondolatok a fenntartható fejlődésről” kézirat a Fenntartható fejlődés, környezetgazdaságtan című tárgy tanulmányozásához Budapest, 2014
  • Kocsis Tamás: Az ember és a természeti környezet közötti kapcsolat jellemzése az adatnégyzetek módszerével Marjaine Szerényi Zsuzsanna – Kocsis Tamás: Vízlábnyom: a fenntarthatóság egy új merőszáma? Ez utóbbi két tanulmány a FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, ÉLHETŐ RÉGIÓ, ÉLHETŐ TELEPÜLÉSI TÁJ (Szerk: Kerekes Sándor) című, 2012-ben kiadott kötetben. letölthetők az internetről, ill. a kötet hozzáférhető a könyvtárban.

Ajánlott irodalom:

  • Kerekes Sándor: (szerk) Pénzügyekről másképpen. Fenntarthatóság és közösségi pénzügyek. Wolters Kluwer Budapest 2016. p.
  • Tóth Gergely: Gazdasággép A fenntartható fejlődés közgazdaságtanának kettős története L’Hartmann Budapest 2016 p.440
Ajánlott irodalmak:
Tóth Gergely: Gazdasággép A fenntartható fejlődés közgazdaságtanának kettős története L’Hartmann Budapest 2016 p.440
Kötelező irodalmak:
Kerekes Sándor: A fenntartható fejlődésről válság idején - a FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, ÉLHETŐ RÉGIÓ, ÉLHETŐ TELEPÜLÉSI TÁJ című, 2012-ben kiadott kötetben.
Megtalálható a Könyvtárban / Find in the Library
Kocsis Tamás: Az ember es a természeti környezet közötti kapcsolat jellemzése az adatnégyzetek módszerével - a FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, ÉLHETŐ RÉGIÓ, ÉLHETŐ TELEPÜLÉSI TÁJ című, 2012-ben kiadott kötetben. A tanulmányok letölthetőek az internetről ill. a kötet hozzáférhető a tanszéken.
Megtalálható a Könyvtárban / Find in the Library
Marjaine Szerényi Zsuzsanna – Kocsis Tamás: Vízlábnyom: a fenntarthatóság egy új merőszáma? - a FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, ÉLHETŐ RÉGIÓ, ÉLHETŐ TELEPÜLÉSI TÁJ című, 2012-ben kiadott kötetben. A tanulmányok letölthetőek az internetről ill. a kötet hozzáférhető a tanszéken.
Megtalálható a Könyvtárban / Find in the Library
Kerekes Sándor és Wetzker Konrád: Keletre tart a „társadalmilag felelős vállalat” koncepció Harvard business manager (Magyar kiadás). - ISSN 1419-2519. - 2007. 9. évf. 4. szám, p. 37-47.
Megtalálható a Könyvtárban / Find in the Library
Kerekes Sándor (2007): A környezetgazdaságtan alapjai. Aula, Budapest. ( kijelölt két fejezet moodle)
Megtalálható a Könyvtárban / Find in the Library
Dr. Csutora Mária - Kerekes Sándor (2004): A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. KJK-KERSZÖV, Budapest. (Kijelölt fejezet, moodle)
Megtalálható a Könyvtárban / Find in the Library
Kerekes Sándor Fenntarthatóság és verseny: környezetgazdász nézőpontok https://quality-mmt.hu/wp-content/uploads/2016/06/2016_06_MM.pdf
Kerekes Sándor Kergetjük a lehetetlent. A fenntartható fejlődés vad probléma, de szelídíteni lehet és érdemes! Magyar Minőség

 
A tantárgy oktatói:

Dr. Kerekes Sándor, Dr. Kocsis Tamás

Utolsó módosítás: 2019-02-06 12:28:48

Kurzusok

Kurzus kódTipusFélévOktatói
E FFKgtElmélet2018/19/2Dr. Kerekes Sándor, Dr. Kocsis Tamás
G FFKgtGyakorlat2018/19/2Dr. Kerekes Sándor, Dr. Kocsis Tamás


A "Tantárgyfelelős tanszék", a tantárgyfelelős neve a tantárgy oktatói és a kurzusinformációk automatikusan frissülnek a tanulmányi rendszerünk alapján.

 

 

femdom-mania.net femdom-scat.net hot-facesitting.ru