November - 2018
H K S C P S V
  01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30  

Tantárgy adatlap

Haladó makroökonómia II.

Tantárgy adatlap letöltése: Letöltés

A tantárgy kódja: 4MA23NAK35M
A tantárgy megnevezése (magyarul): Haladó makroökonómia II.
A tantárgy neve (angolul): Intermediate Macroeconomics II.
A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 0+4
Kreditérték: 6
A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: tavaszi félév
Az oktatás nyelve: magyar
Előtanulmányi kötelezettségek: hivatalosan nincs, de korábban megszerzett tudásra támaszkodik a kurzus
A tantárgy típusa: gyakorlat
Tantárgyfelelős tanszék: Makroökonómia Tanszék
A tantárgyfelelős neve: Szabó-Bakos Eszter

A tantárgy szakmai tartalma: A Haladó makroökonómia II. kurzus a fiskális-, és monetáris politikai döntéshozó céljaira és eszközeire, valamint azon modellek kiépítésének és használatának módszertani elemeire koncentrál, amelyek segítéségével a gazdaságpolitikai politikai döntéshozó alternatív beavatkozási lehetőségeket képes kvantitatív módon értékelni.

Évközi tanulmányi követelmények: lásd moodle

Vizsgakövetelmény: A makroökonómia kurzus keretein belül maximálisan 100 pont szerezhető két 50-50 pontos dolgozat megírásával. Az első dolgozat a 6. héten, a második dolgozat a 13. héten lesz.
Ponthatárok
Előre felhívjuk a mindenki figyelmét arra, hogy a megszerzett pontok mennyiségét utólag nem fogjuk megváltoztatni, még akkor sem ha “...csak egy pont hiányzik a jobb jegyhez”!!! (Sőt akkor sem, ha csak egy tized pont hiányzik a jobb jegyhez!)

Pont érdemjegy
84 - 100 Jeles
73 - 83 Jó
62 - 72 Közepes
51 - 61 Elégséges
0 - 50 Elégtelen

Az értékelés módszere: 

Tananyag leírása: A kurzus tartalmilag négy részre osztható.
Az első rész a technikai ismeretek továbbfejlesztéséről szól. Egy hagyományos RBC modellből kiindulva megtanuljuk azokat a technikai elemeket, melyek segítségével az ilyen típusú egyenletrendszer megoldható, kipróbáljuk a megoldást biztosító szoftvereket, log-linearizálunk, kalibrálunk, megoldást találunk, értelmezzük az eredményeket, s ha kell, módosítjuk a modellszerkezetet (beillesztünk számos reálrigiditást, új piacokat, új gazdasági szereplőket). A technikai ismeretek továbbfejlesztése mellett a modell adott heti változatát releváns gazdasági kérdések megválaszolására is használni kívánjuk, beszélünk majd a multiplikátor-hatásról (főként annak nagyságáról), az adórendszerekről (egykulcsos, vagy többkulcsos; munkára kivetett adó, vagy fogyasztásra kivetett adó; beruházási adókedvezmény), az alapjövedelemről, az államadósságról, háborúkról (és azok finanszírozásáról), az oktatás finanszírozásáról, a technológiai fejlődés munkaerőpiaci hatásairól, az átképzés értelméről és eredményességéről ... (Ehhez a szakaszhoz háttérként a The ABCs of RBCs könyvet, illetve a Romer könyv 4. és 11. fejezetét fogjuk használni -- valamint rengeteg Economist cikket.)
Majd egy rövid, a monetáris makroökonómia alapfogalmaira koncentráló bevezető szakasz következik, amelyben a monetáris politikai döntéshozó céljairól, eszközeiről, és a célok elérésének folyamatáról, azaz a monetáris politika transzmissziós mechanizmusáról lesz szó olyan környezetben, ahol a döntéshozó különösebb kihívásokkal még nem szembesül.
Az alapfogalmak és alapösszefüggések bemutatása után már azokra az elvekre és modellépítési módszerekre koncentrálunk, amelyek segítségével a döntéshozó kiépítheti és működtetheti a monetáris politikával kapcsolatos kérdésekre kvantitatív válaszokat szolgáltató mesterséges gazdaságot. A pénz számos helyen megjeleníthető a modellben. Közvetlenül is befolyásolhatja a hasznosságot (MIU), de tranzakciókat is korlátozhat, vagy egyszerűsíthet (CIA, Shopping time). Függetlenül attól, mit gondolunk a pénz elsődleges hatásáról (hogyan jelenítjük meg a pénzt a modellben), a monetáris politika mesterséges gazdaságunk reálváltozóira gyakorolt hatása nominális rigiditás hiányában vagy elhanyagolható mértékű, vagy a ténylegesen megfigyelhető hatásnál jóval kisebb lesz, így ezen blokk jelentős részét a nominális rigiditásokkal való foglalkozás, valamint a nominális rigiditásokat tartalmazó új-keynesi modell felépítése és működtetése teszi ki.
Az előző két blokk normális, azaz különösebb kihívásoktól mentes környezetben tárgyalja a monetáris politikával kapcsolatos kérdéseket és módszertani elemeket. A döntéshozó ritkán képes kihívásoktól mentes környezetben működni. A kihívások egy része a gazdaság normális működésének velejárója (inflációs torzításra való hajlam), más része a rossz gazdasági működésből fakad (hiperinfláció, pénzügyi válság, új eszközök, makroprudenciális politika), végül kihívások származnak a társadalom és a technológia fejlődéséből is (virtuális pénz).

Hét Témakör
1. hét Stilizál tények, makroökonómiai modell
2. hét RBC modell
3. hét Fiskális politika egyösszegű adó mellett, multiplikátorhatás
4. hét Fiskális politika jövedelemtől függő adó mellett, optimális adó, heterogén fogyasztók, dynare
5.hét DOLGOZAT
6. hét A pénz
7. hét Pénzkínálat, pénzkereslet
8. hét Transzmissziós mechanizmus csatornái.
9. hét Sajnos ez a hét húsvét hétfő miatt kimarad.
10. hét Nominális rigiditás
11. hét Nyitott gazdaságta felírt modell.
12. hét DOLGOZAT

Órarendi beosztás: 

Kompetencia leírása: 1. hét: Stilizált tények, makroökonómiai modell
A makroökonómiai modell egy megfelelő elvek alapján felépített mesterséges gazdaság. Az első héten két kérdéssel foglalkozunk:
miért van szükség mesterséges gazdaságokra, illetve
hogyan képes a mesterséges gazdaság működése reprodukálni a valós gazdaság működésének a kérdés szempontjából releváns részét.

Tudás

A hallgatók az első héten
megismerik a stilizált tények fogalmát,
megtanulják hogyan lehet egy idősorban elkülöníteni a ciklikus komponenst és a trend komponenst,
megtanulják azokat a módszertani elemeket, amelyek a stilizált tények azonosításához szükségesek,
definíciót kapnak az alábbi fogalmakra: együttmozgás, prociklikus, kontraciklikus, aciklikus, ingadozás, perzisztencia, lead-, lag-, egyidejű változó,
listát kapnak azokról a MATLAB parancsokról, amelyek erőteljesen felgyorsítják a stilizált tények azonosítását,
megismerik a modellépítés folyamatának (erősen leegyszerűsített) útját, s azokat a fogalmakat, amelyek közvetlenül ehhez a folyamathoz kapcsolódnak: magatartási egyenlet, piaci egyensúlyi feltétel, exogén változó, endogén változó,
találkoznak a ‘’statikus modell’’ és a ‘’dinamikus általános egyensúlyi modell’’, mint modellépítési technika közötti különbségekkel, s a Lucas-kritika fogalmával.

Képesség

Az első héten megszerzett tudás alapján a hallgatók képesek lesznek
definiálni a stilizált tényekkel és a modellépítés folyamatával kapcsolatos fogalmakat,
listázni azokat az ismérveket, amelyek alapján stilizált tényeket azonosítunk,
valós adatokban (idősorokban) megfelelő technikával elkülöníteni a ciklikus és a trend komponenst,
a ciklikus komponenst felhasználva stilizált tényeket azonosítani,
olyan MATLAB scriptet létrehozni, amely felgyorsítja a stilizált tények kiszámításának folyamatát,
megmutatni a különbséget a statikus modellépítési szemlélet és a dinamikus általános egyensúlyi modellt eredményező modellépítési szemlélet között,
elmagyarázni a Lucas-kritika jelentőségét,
stilizált tényekkel, vagy a makroökonómiai modellépítés folyamatával kapcsolatos szakirodalom olvasására, értelmezésére, összefoglalására, stilizált tények esetén a szakirodalomban kapott eredmények reprodukálására.

2. hét: RBC
A “dinamikus általános egyensúlyi modell”, mint modellépítési technika legyegyszerűbb változata a reál üzleti ciklusok modellje. A második héten felírunk és megoldunk egy alap (reál rigiditásoktól-, s állami beavatkozástól mentes) RBC modellt.

Tudás

A hallgatók a második héten
célokból és korlátokból le tudják vezetni azokat a magatartási egyenleteket, amelyek a mesterséges gazdaság gazdasági szereplőinek döntéseit vezérlik,
fel tudják írni a mesterséges gazdaságot jellemző piaci egyensúlyi feltételeket,
találkoznak az állandósult állapot fogalmával,
megismerik azokat a MATLAB parancsokat, amelyek segítségével képesek lesznek kiszámítani egy többegyenletes rendszer állandósult állapotát.


Képesség

A második héten megszerzett tudás alapján a hallgatók képesek lesznek
röviden ismertetni az RBC jellegű modellek főbb jellemvonásait,
eltérő célok és korlátok mellett is levezetni magatartási egyenleteket és megadni a piaci egyensúlyi feltételeket,
definiálni az állandósult állapot fogalmát, s elmagyarázni, hogy az miért fontos,
átalakítani a meglévő egyenlet-halmazt olyanná, amely a gazdaság állandósult állapotbeli helyzetét jellemzi,
olyan MATLAB scriptet készíteni, amely segíti változók állandósult állapotbeli értékeinek kiszámítását,
meglévő MATLAB sciptekben hibát fellelni, s azokat kijavítani,
megmagyarázni, hogy bizonyos paraméterek, vagy exogén változók módosítása milyen irányban és miért módosítja meg egyes endogén változók állandósult állapotbeli értékét,
olyan MATLAB scriptet előállítani, amely paraméterek, vagy exogén változók széles intervallumára kirajzoltatja endogén változók állandósult állapotbeli értékének alakulását.


3. hét: Fiskális politika egyösszegű adók mellett, multiplikátorhatás

Az RBC modell egyik lehetséges kiterjesztése a fiskális politikai döntéshozó által kefejtett magatartás figyelembe vétele. A harmadik héten a fiskális politikai döntéshozó magatartását a legegyszerűbb módon -- kormányzati kiadás, és egyösszegű adók -- felfogva vizsgáljuk, milyen hatást képes kifejteni a gazdaságpolitikai döntés módosítása a modell engogén változóira.

Tudás

A hallgatók a harmadik héten
megismerik azokat a fogalmakat, amelyek a kérdés vizsgálatához feltétlenül szükségesek: kormányzati kiadás, adó, adósság, költségvetési egyenleg, a költségvetés elsődleges-, illetve másodlagos egyenlege, intertemporális költségvetési korlát,
elsajátítják azt a technikát, amely segítségével az egyidőszakos költségvetési korlátok időbeli sorozatából interteporális költségvetési korlát hozható létre,
rálátnak arra, hogy a fiskális politikai döntéshozó magatartását jellemző változók modellbe illesztése hogyan módosítja a mesterséges gazdaság magatartási egyenleteit és a piaci egyensúlyi feltételeket,
bővítik azoknak a MATLAB parancsoknak a halmazát, amelyek segítségével képesek lesznek kiszámítani egy többegyenletes, fiskális politikai döntéssel kiegészített rendszer állandósult állapotát,
felismerik a fiskális politikai döntések endogén változók állandósult állapotbeli értékére gyakorolt hatását,
találkoznak a ricardói ekvivalencia fogalmával,
megismerik a kiszorítási hatás és a multiplikátorhatás fogalmakat,
megértik és átlátják az ideiglenes fiskális politikai beavatkozás és a tartós fiskális politikai beavatkozás hatása közötti különbséget.


Képesség

A harmadik héten megszerzett tudás alapján a hallgatók képesek lesznek
fiskális politikai döntésekkel kiterjeszteni az alap RBC modellt,
azonosítani a fiskális politikai döntések endogén változók időbeli alakulására gyakorolt hatását,
olyan MATLAB skriptet írni, amely segítségével a számítások felgyorsíhatóak,
felismerni az ideiglenes és a tartós fiskális politikai beavatkozás hatásai közti különbséget és elmagyarázni a különbség mögött meghúzódó tényezőket,
multiplikátorhatást számolni,
értelmezni azokat a szakmai-, illetve hír jellegű cikkeket (pl. Economist), amelyek a fiskális politikai lépések várható hatásaival kapcsolatosak,
értékelni a valós fiskális politikai beavatkozások várható hatásait.

4. hét: Fiskális politika jövedelemtől függő adók mellett, optimális adó, heterogén fogyasztók, dynare
A ricardói ekvivalencia a bizonyos feltételek mellett felírt RBC modell olyan eredménye, amely nem egyeztethető össze a megfigyelt gazdasági eseményekkel. A hangsúly a “bizonyos feltételek mellett”-en van. ha van jövedelemtől, vagy kiadástól függő adó, vagy eltérő lehetőségekkel rendelkező fogyasztói csoportok népesítik be a gazdaságot, akkor a ricardói ekvivalencia eltűnik, s az adók időzítése számítani fog.

Tudás

A hallgatók a negyedik héten
rálátást nyernek arra, hogy a jövedelemtől, vagy kiadásoktól függő adók milyen módon változtatják a modell magatartási egyenleteit és piaci egyensúlyi feltételeit,
felismerik a jövedelmi hatás és a helyettesítési hatás közti különbséget, és ezen fogalmak fiskális politika hatásmechanizmusában játszott szerepét,
megismerik a dynare programot, amely a dinamikus általános egyensúlyi modellekkel kapcsolatos számításokat segíti,
definíciót kapnak a Laffer görbére, s megismerik az optimális adó fogalmát, s rálátnak az optimális adó és a kiadásokat pontosan fedező adó közti különbségekre,
betekintést kapnak azokba a módszerekbe, amelyek segítségével fogyasztói csoportokat (például rövid távra tervező -- hosszú távra tervező fogyasztókat) különböztethetünk meg a modellben.

Képesség

A negyedik héten megszerzett tudás alapján a hallgatók képesek lesznek
az alap RBC modellt jövedelemtől függő adókkal kiegészíteni,
elkülöníteni a fiskális politikai beavatkozás jövedelmi-, és helyettesítési hatását, s ezek alapján teljes hatást számolni,
elmagyarázni, hogy a jövedelmi-, és helyettesítési hatás elkülönítése a fiskális politikai beavatkozás várható hatásának értékelésekor miért, s mennyiben számít,
olyan dynare scriptet létrehozni, amely segítségével ideiglenes és tartós fiskális politikai beavatkozások várható (modellbeli) hatása azonosítható,
elmagyarázni, hogy miként befolyásolja az adókulcs változtatása az adóbevételek nagyságát, s mi áll ezen kapcsolat mögött,
megadott feltételek mellett optimális adókulcsot számoni,
a modellt fogyasztói csoportokkal kiegészíteni, s ismertetni a fiskális politikai beavatkozás hatását adott feltételek mellett,
értelmezni azokat a szakmai-, illetve hír jellegű cikkeket (pl. Economist), amelyek a fiskális politikai lépések várható hatásaival kapcsolatosak.

5. hét DOLGOZAT
6. hét: A pénz
A monetáris politika alapfeltevése, hogy létezik egy pénz nevezetű eszköz, melynek rendelkezésre álló mennyiségét a monetáris politikai döntéshozó hatékonyan tudja befolyásolni, s melynek rendelkezésre álló mennyisége befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A 6. héten a pénzről, a monetáris politika eszköztáráról, illetve a főbb monetáris politikai döntéshozókról (Fed, ECB, MNB) lesz szó.

Tudás

A hallgatók a hatodik héten
megismerkednek a pénz, a pénzügyi eszköz, a vagyonmérleg fogalmával,
listát kapnak azokról a funkciókról, amelyet a pénz a makroökonómiában betölt, illetve magyarázatot arra, hogy miért kell feltétlenül olyan eszköz, amely betölti ezeket a funkciókat,
betekintést nyernek a monetáris politika eszköztárába,
a multiplikátor hatáson, illetve a bankközi piacon zajló folyamatokon keresztül megismerik, hogy a monetáris politikai döntéshozó hogyan képes a pénz rendelkezésére álló mennyiségét, illetve a bankközi piacon érvényesülő kamatot befolyásolni,
áttekintést kapnak a Federal Reserve System, a European Central Bank és a Magyar Nemzeti Bank működéséről.

Képesség

A hatodik héten megszerzett tudás alapján a hallgatók képesek lesznek
elkülöníteni egymástól a reáleszközöket és a pénzügyi eszközöket,
elmagyarázni, hogy bizonyos gazdaságpolitikai beavatkozások, és/vagy gazdasági események hogyan befolyásolják a monetáris bázis, illetve a pénzkínálat nagyságát,
geometriai eszközökkel bemutatni a monetáris politikai beavatkozások, és/vagy gazdasági események bankközi piacon érvényesülő kamatra gyakorolt hatását,
értelmezni és értékelni valós Fed, és/vagy ECB lépések likviditásra és a bankközi piacon érvényesülő kamatra gyakorolt hatását.


7. hét: Pénzkereslet, Money in the Utility Function modell, Cash in Advance modell, Shopping Time modell
A monetáris politikai döntéseknek nincs hatásuk a gazdaság működésére, ha nincs olyan gazdasági szereplő, akinek a viselkedését módosítja a monetáris politikai döntéshozó által megváltoztatott eszköz/ár változása. Azt a függvényt, amely megmutatja, hogy a gazdasági szereplő miért tartja fontosnak a pénzt, illetve milyen magatartását/endogén változóját módosítja akkor, ha a monetáris politikai döntéshozó megváltoztatja a pénz rendelkezésre álló mennyiségét pénzkeresletnek nevezzük.

Tudás

A hallgatók a hetedik héten
“historikus” áttekintést nyernek a pénzkeresleti függényt eredményező elméletek fejlődéséről,
megismerkednek a mennyiségi pénzelmélet, a likviditás preferencia elmélet, a Baumol-Tobin modell, illetve a Tobin-féle mean-variance modell által eredményezett pénzkeresleti magatartással, illetve ezen elméletek előnyeivel-hártányaival,
definíciót kapnak azokra a fogalmakra, amelyek az elméletek ismertetésekor, illetve a fejlödési irány meghatározásakor kiemelkedő fontossággal bírnak: a pénz semlegessége, szupersemlegessége és a pénz forgási sebessége.
megértik, hogy nem az a különbség az elméletek között, hogy más tényezők függvényeként határozták meg a pénzkeresletet (bármilyen elv alapján jön létre a pénzkereslet, az biztosan az ár és valamilyen termékmennyiség pozitív függvénye, a kamatnak pedig negatív függvénye), hanem az, hogy hogyan jutunk el a pénzkeresletig: megfigyelések alapján rögzítettük a formát és a paramétereket, vagy célokból és korlátokból vezettük le a magatartási egyenletet,
megtanulják hogyan illeszthető be a pénz az alap RBC modellbe, ha a fogyasztó egyszerűen hasznosnak tartja a pénzt (MIU modell), a tranzakciós funkciót hangsúlyozva feltételezzük, hogy a pénz termékek és szolgáltatások vásárlását korlátozza (Cash in Advance Model -- CIA)
még mindig a tranzakciós funkciót hangsúlyozva feltételezzük, hogy a pénz tranzakciós költséget csökkent, mert csökkenti a vásárlással töltött időt (Shopping Time Model -- ST),
miután bárhogy is illesztjük a pénzt az RBC alapú modellbe, vagy elhanyagolható mértékű mennyiségi hatással, vagy valóságos folyamatoktól eltérő irányú hatással találkozunk, rájönnek, hogy valami alapvető hiányzik a modellből, aminek hiányában a monetáris politika nem képes hatni a főbb reálváltozókra, vagy “nagyon furcsa hatást” gyakorol.

Képesség

A hetedik héten megszerzett tudás alapján a hallgatók képesek lesznek
felsorolni a pénzkeresleti függvény időbeli fejlődésének főbb állomásait,
különbséget tenni az ad-hoc módon megadott pénzkeresletek és a levezetett pénzkeresletek között,
többféle módon pénzt illeszteni egy alap-RBC modellbe, s a megadott feltételek mellett levezetni a pénzkeresleti függvényt,
olyan dynare scriptet létrehozni, amely adott modellre vonatkozóan képes kirajzolni a gazdaság főbb reálváltozóinak a monetáris politikai beavatkozásra adott válaszát,
definiálni a pénz semlegességének, és szupersemlegességének fogalmát, illetve megítélni, hogy egy adott modellben a pénz rendelkezik-e ezekkel a jellemvonásokkal.

8., 9. hét: Nominális rigiditás, DSGE modell
Ahhoz, hogy a monetáris politika hatást gyakoroljon a főbb endogén változók időbeli alakulására, szükség van nominális rigiditásra. A 8. és a 9. héten azokkal a módszertani elemekkel foglalkozunk, amelyek lehetővé teszik egy nominális rigiditásokkal terhelt (DSGE) modell kialakítását.

Tudás

A hallgatók a nyolcadik és kilencedik héten
áttekintést kapnak azokról a technikai lehetőségekről, amelyek segítségével a nominális rigiditás belekerülhet egy céljaikat korlátok mellett elérni kívánó gazdasági szereplőket tartalmazó modellbe,
megértik, hogy miért -- és milyen technika választása esetén -- kell a tökéletesen versenyző vállalati szektort monopolisztikusan versenyző vállalati szektorra cserélni,
megismerik a Calvo-féle árazás fogalmát,
megtudják, hogyan kell a fogyasztó problémáját két lépcsőben megoldani, ha a gazdasági szereplők monopolisztikusan versenyző vállalati szektorral, így egymást helyettesítő, de potenciálisan eltérő árazású termékekkel találkoznak,
megismerik annak a vállalatnak az árazási problémáját, amely a t-edik periódusban árat határozhat meg, de a Calvo-árazás feltételei mellett nem tudja pontosan, hogy mikor jut ismét ármeghatározási lehetőséghez, így az általa megadott árnak nem csak a jelenlegi, hanem a jövőben ármeghatározás nélküli helyzetben várható profitok időbeli sorozata összegét is maximalizálnia kell,
megismeri a linearizálás fogalmát, s meg tudja mondani, hogy miért van erre szükség,
a modell meghatározott egyenleteinel linearizálásával levezeti a Lucas-féle aggregált kínálati függvényt (vagy az új-keynesi Phillips görbét, vagy az új-keynesi aggregált kínálati függvényt, vagy az árdinamikát leíró egyenletet),
áttekintést kapnak a monetáris politika hatásmechanizmusáról nomináis rigiditások mellett.

Képesség

A nyolcadik és kilencedik héten megszerzett tudás alapján a hallgatók képesek lesznek
az alapmodellt kiegészíteni nominális rigiditással,
elmagyarázni, hogy a nominális rigiditás beillesztésének mi az oka, és mi a célja,
Calvo-féle árazást feltételezve és a tökéletesen versenyző vállalati szektort monopolisztikusan versenyző vállalati szektorra cserélve levezetni a modell (DSGE modell) egyenleteit,
linearizálni a modell egyenleteit,
a modell megfelelő egyenleteinek linearizálásával levezetni az aggregált kínálati függvényt,
olyan dynare scriptet előállítani, amely megadott modellkörnyezetben segíti a monetáris politikai beavatkozás hatásainak számszerűsítését.

10. hét: Transzmissziós mechanizmus csatornái, a DSGE modell kiegészítése külfölddel
Azt, hogy mi történik a monetáris politikai döntés által közvetlenebbül befolyásolható közbülső cél és a végső cél között, azaz hogyan lesz a közbőlső célból végső cél, a monetáris politikai döntés transzmissziós mechanizmusának nevezzük. Ez a mechanizmus csatornákon keresztül érvényesül. A 10. héten ezekkel a csatornákkal, illetve a csatolnák modellbeli megjelenítésével foglalkozunk.

Tudás

A hallgatók a tizedik héten
listát kapnak a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának csatornáiról,
azonosítják a kamatcsatornát,
áttekintést kapnak az eszközár csatorna működéséről,
kiegészítik a modellt olyan elemekkel, amely immár lehetővé teszi az árfolyamcsatorna vizsgálatát.

Képesség

A tizedik héten megszerzett tudás alapján a hallgatók képesek lesznek
felsorolni a monetáris politika transzmissziós mechanizmusánka csatornáti, s elmagyarázni a köztük lévő különbségeket,
kiegészíteni a DSGE modellt külfölddel,
olyan dynare scriptet írni, amely a külföld feltételezése mellett működő gazdaságban bemutatja a monetáris politkai akció endogén változókra gyakorolt hatását.


11. hét: A monetáris politikai döntéshozó előtt álló problémák, új monetáris politikai eszközök, időinkonzisztencia, virtuális fizetőeszközök
A társadalom, a társadalmi igények és a technológia fejlődése miatt a monetáris politikai döntéshozó folyamatosan problémával szembesül. A problémák egy része akkor is fennáll, ha a gazdaság normálisan működik, a gazdaságokat ugyanis jellemzi az inflációs torzításra való hajlam, és ha ezt a monetáris politikai döntéshozó nem kezeli, akkor inflációs torzítás fog kialakulni. Előfordulhat, hogy valamilyen ok miatt a monetáris politikai döntéshozó hagyományos eszközeivel nem képes a kamatokat befolyásolni (azaz a hagyományos eszközök nem működnek), ilyenkor új eszközök kitalálására és bevetésére kényszerül. Illetve a világ fejlődik, a társadalom fejlődik, új igények jelenhetnek meg, és a technika fejlődésével ezek az új igények kielégíthetővé válnak. Ha ez az igény a monetáris politikai döntéshozó által befolyásolni kívánt fizetőeszközt helyettesítő fizetőeszköz létrehozására irányul, akkor a monetáris politikai döntéshozó hatása a gazdaság működésére csökkenhet. A 11. héten ezekkel a problémákkal foglalkozunk.

Tudás

A hallgatók a tizenegyedik héten
megismerik az inflációs torzításra való hajlam fogalmát, és azonosítják azokat az elemeket, amelyek inflációs torzításhoz vezetnek,
felírják a problémát a játékelméletre jellemző kifizetési mátrix, stratégiahalmaz, optimális stratégia formában,
meghatározzák azokat a módszereket, amelyek segítésgével az inflációs torzítás csökkenthető (konzervatív központi bankár kinevezése, hitelesség kiépítése, célkövetés),
megismerik azokat a körülményeket, amelyek 2008-ban a Federal Reserve-öt új moneátáris politikai eszközök kifejlesztésére késztette,
listát kapnak az új monetáris politkai eszközökről (quantitative easing, operation twist, forward guidance, IORR, IOER, ON RRP),
áttekintést kapnak a viruális fizetőeszközökkel kapcsolatos monetáris politikai problémákról.

Képesség

A tizenegyedik héten megszerzett tudás alapján a hallgatók képesek lesznek
elmagyarázni az inflációs torzítás kialakulása mögött meghúzódó folyamatokat,
belátni a konzervatív központi bankár kinevezése, hitelesség kiépítése, (inflációs)célkövetés, mint monetáris politikai környezet kialakításának szükségességét,
azonosítani azokat a valós eseteket, amelyeknél az inflációs torzítás problémát okozott,
felsorolni az új monetáris politikai eszközöket és ismertetni azok lényegét,
áttekintést adni azokról a problémákról, amelyek a virtuális fizetőeszközök elterjedésével kapcsolatosan jelentkezhetnek.

12. hét: DOLGOZAT

Félévközi ellenőrzések: lásd vizsgakövetelmény

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: 

Szak neve: Közgazdasági elemző mesterképzési szak

Irodalomjegyzék:
Kötelező irodalom:

  • A kurzuson kötelező irodalom csak a szemináriumokon elhangzott információkat, illetve a moodle rendszerbe feltöltött anyagokat öleli fel,

Ajánlott irodalom:

  • David Romer (2006) Advanced Macroeconomics, McGraw-Hill Higher Education
  • George McCandless (2008) The ABCs of RBCs, Harvard University Press
  • A monetáris szakasz tanulmányozása mellett érdemes elolvasni Frederic Mishkin: The economics of money, banking and financial markets című tankönyvének 3. és 4. részét. A könyv amerikai típusú tankönyv, így vele kapcsolatban a kiadó számos extra-szolgáltatást nyújt, melyek elérhetők a könyv honlapján a http://www.pearsonhighered.com/mishkin/ linkre kattintva.
  • A módszertani rutinok kiépítését érdemes Carl Walsh: Monetary policy and theory könyvének tanulmányozásával kezdeni.
  • A nominális rigiditást tartalmazó modell jellemzőiről, és a modell kiépítésének technikájáról Jordi Galí: Monetary policy, inflation and the business cycle című könyve ad átfogó képet.
Ajánlott irodalmak:
Kötelező irodalmak:

 
A tantárgy oktatói:

Utolsó módosítás: 2018-09-19 19:07:58

Kurzusok

Kurzus kódTipusFélévOktatói


A "Tantárgyfelelős tanszék", a tantárgyfelelős neve a tantárgy oktatói és a kurzusinformációk automatikusan frissülnek a tanulmányi rendszerünk alapján.