Április - 2019
H K S C P S V
01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 26 27 28
29 30  

Tantárgy adatlap

Oktatási rendszer és oktatáspolitika

Tantárgy adatlap letöltése: Letöltés

A tantárgy kódja: 4OG33NAV20B
A tantárgy megnevezése (magyarul): Oktatási rendszer és oktatáspolitika
A tantárgy neve (angolul): Educational System and Educational Policy
A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 0+2
Kreditérték: 3
A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: tavaszi félév
Az oktatás nyelve: magyar
Előtanulmányi kötelezettségek: 
A tantárgy típusa: szabadon választható
Tantárgyfelelős tanszék: Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék
A tantárgyfelelős neve: Dr. Veres Pál

A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy a rendszer és intézményi paradigma eszköztárának felhasználásával, interaktív módon mutatja be az oktatási rendszer és különösen a felsőoktatási alrendszer működését, különös tekintettel a szakpolitikai összefüggésekre. Magyarázatot ad az intézményi változásokra, az egyes stakeholder csoportok kollektív cselekvése és a szakpolitikai beavatkozások alapján. A felsőoktatási alrendszert tágabb rendszer összefüggésekben vizsgálja, különös tekintettel az általános politikai és foglalkoztatáspolitikai, közoktatási és szakképzési összefüggésekre, európai és globális dimenzióban. A felsőoktatás képzési szerkezete, finanszírozási és irányítási rendszere a kurzus kiemelt fókusza.

Évközi tanulmányi követelmények: A félév elfogadásának (aláírás megszerzésének) feltételei

• Maximum három hiányzás

Vizsgakövetelmény: Aki nem kap megajánlott jegyet, vagy azt nem fogadja el, a vizsgaidőszakban vizsgát tehet a kötelező tananyagból, azaz a kötelező irodalmakból és az órákon elhangzó ismeretanyagból. A félévközi pontok a vizsgára nem vihetők tovább. (Az órai diasorok a Moodle-ben elérhetők lesznek.)

Az írásbeli vizsga 100 pontos lesz, az alábbiak szerint:
• Négy 5 pontos definíciós kérdés 20 pont
• Hat 10 pontos rövid esszékérdés 60 pont
• Két 10 pontos gyakorlati (alkalmazó) kérdés 20 pont

A hallgatók a jegyüket a szorgalmi időszakban összegyűjtött vagy a vizsgaidőszakban megírt vizsgával szerzett pontjaik alapján az alábbi pontrendszer szerint szerzik:

0 - 55 pont: elégtelen (1)
56-65 pont: elégséges (2)
66-75 pont: közepes (3)
76-85 pont: négyes (4)
86- pont: jeles (5)


Az értékelés módszere: Megajánlott jegy

A hallgatók évközi teljesítményükkel megajánlott jegyet szerezhetnek.
A megajánlott jegy megszerzéséhez a hallgatók a szorgalmi időszakban önálló munkával feldolgozhatják az adott hétre kijelölt forrásokat. A cikkfeldolgozásokkal egyenként 15 pont szerezhető. A cikkfeldolgozásokat minden esetben az adott heti szemináriumot megelőző éjszaka éjfélig kell feltölteni a Moodle-be. A cikkfeldolgozásokat a határidő lejárta után feltölteni, utólag pótolni nem lehetséges. A cikkfeldolgozásokat word formátumban kell leadni, terjedelmük 6-10.000 karakter, amely 2 részből áll: i) a cikk tartalmának összefoglalása 5-7.000 karakterben; ii) vélemény, kritika, gyakorlati példa vagy alkalmazás írása a cikk tartalmához 1-3.000 karakterben. E két rész minősége 50-50%-kal esik latba a cikkfeldolgozások értékelésekor.
Amennyiben kettő vagy több hallgató esetén nagyfokú tartalmi és/vagy szövegbeli egyezés fedezhető fel a cikkfeldolgozásában, úgy a szemináriumvezetőnek lehetősége van visszautasítani az egyező dokumentumokat.


Tananyag leírása: 1. hét: Bemutatkozás, tantárgy bemutatása, hallgatói elvárások a tárggyal kapcsolatban.
Bevezetés: az oktatási rendszer és az oktatáspolitika hazai, regionális és globális kihívásai. (Golovics)

2. hét: Az oktatás rendszerszemléletben. A rendszer jellemzőinek, struktúrájának bemutatása. Az oktatás alrendszereinek kapcsolata, illetve kapcsolódás más alrendszerekhez. Az oktatási rendszer társadalmi környezete és kapcsolatrendszere. Az oktatási rendszer szereplői, érdekeltjei, a szereplők céljai, érdekei. (Golovics)
3. hét: Alapfogalmak. Az oktatási rendszer és az oktatáspolitika funkciói, célrendszere, különös tekintettel a stakeholderek céljaira, érdekeire. Humántőke és szűrőelmélet. (Golovics)
4. hét: Alapfogalmak. Az oktatási rendszer és az oktatáspolitika eszközrendszere. Az állami szerepvállalás közgazdasági és közpolitikai indokoltsága (piaci kudarcok). Az állami szerepvállalás formái. Költség-haszon elmélet. (Golovics)
5. hét: A közoktatási és szakképzési rendszer és politika Magyarországon. A közoktatás, szakképzés, és a felsőoktatás kapcsolata. (Veres)
6. hét: Életen át tartó tanulás és felnőttképzés. Helye az oktatás alrendszereiben, viszonya a foglalkoztatáspolitikához. Finanszírozási kérdések. (Veres)
7. hét: Felsőoktatás I. A felsőoktatás társadalmi-gazdasági környezete (demográfiai folyamatok, abszolút és relatív tömegesedés. A felsőoktatás beiskolázási politikája és a társadalmi-gazdasági igények. A rendszer és szervezeti szintű válaszok. (Veres)
8. hét: Felsőoktatás II. Nemzetköziesedés, regionalizáció (EFT) és globalizáció, mint kihívás és lehetőség, rendszer és szervezeti szintű válaszok. (Golovics)
9. hét: Felsőoktatás III. A felsőoktatás rendszerszintű finanszírozási rendszere. Finanszírozási modellek és elméleti hátterük. Történeti áttekintés. (Veres)

10. hét: Felsőoktatás IV. A felsőoktatás szervezeti szintű finanszírozási rendszere. Finanszírozási modellek és elméleti hátterük. Történeti áttekintés. (Veres)
11. hét: Felsőoktatás V. Irányítási rendszer rendszerszinten. Elméleti háttér és modellek. Stakeholderek és az állam szerepének változása, állam és autonómia. (Veres)
12. hét: Felsőoktatás V. Irányítási rendszer szervezeti szinten. Belső szervezet és szabályok. Elméleti háttér és modellek. Történeti áttekintés. Belső és külső stakeholderek, állam szerepe, megbízó-ügynök viszony. (Golovics)
13. hét: Felsőoktatás VI. A hazai nem állami felsőoktatás története, lehetséges szerepe a hazai felsőoktatási rendszerben. Az irányítás, finanszírozás, a tulajdonjogok sajátosságai a felsőoktatás magánszektorában. (Veres)

Órarendi beosztás: Neptun szerint.

Kompetencia leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgató

• megismerje és megértse a rendszerelmélet, a társadalmi rendszerek és alrendszerek, az intézmények és szervezetek lényegét, fejlődését, a rendszerek és intézmények összehasonlító elemzését az oktatási rendszerre vonatkoztatva.

• értse az oktatáspolitika céljait, lényegét, a politikaalakítás mechanizmusát, cél- és eszközrendszerét.

• értelmezni tudja az egyes konkrét nemzeti oktatási rendszerek és politikák közötti intézményi és szervezeti különbségeket, azok okait és következményeit,

• ismerje és értse az oktatási rendszer és a társadalom más alrendszereinek – különösen a politikai rendszernek – a kapcsolatát, kölcsönös determinációit,

• megértse az oktatás intézményrendszerének, szervezeti rendszerének és az oktatási rendszer szereplőinek motivációi közötti összefüggéseket,

• képes legyen az oktatási rendszert (intézményeit és szervezeteit) komplex, változó tárdalmi alrendszerként értelmezni és megérteni, különös tekintettel az oktatáspolitikai célok és értékek változására,

• felismerje, értelmezni tudja az egyes konkrét oktatási alrendszerek – közoktatás, szakképzés – felsőoktatás – intézményi és szervezeti sajátosságait, az oktatáspolitikai cél- és eszközrendszer kontextusában.

• képes legyen munkája és élete során az adott intézményi és szervezeti adottságok és oktatáspolitika szempontjából releváns döntések meghozatalára,

• állampolgárként, munkakörétől függően képes legyen aktívan részt venni az oktatási rendszer, az oktatáspolitika alakításában.

• képes legyen alkalmazni az oktatási rendszer, az intézmények működése illetve az oktatáspolitika szempontjában fontos, más tantárgyakban tanult ismereteket, elsajátított kompetenciákat.

Félévközi ellenőrzések: A részvétel ellenőrzésén túl az aktuális felkészülés tesztelésére az egyes témák vitái kapcsán kerül sor.
A cikkfeldolgozásokat a tanárok írásban értékelik.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: A megajánlott jegy megszerzéséért a hallgatók a tematikában megjelölt cikkeket dolgozzák fel.

Szak neve: Bármely szak, Neptun szerint

Irodalomjegyzék:
Kötelező irodalom:

  • Polónyi István (2008): Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 11-112. (https://www.academia.edu/9989063/Pol%C3%B3nyi_I_Oktat%C3%A1s_oktat%C3%A1spolitika_oktat%C3%A1sgazdas%C3%A1g)
  • Hrubos Ildikó és Tomasz Gábor (2007, szerk.): A bolognai folyamat intézményi szinten. Felsőoktatási kutatóintézet, Budapest.
  • Kováts Gergely (2006): A felsőoktatási intézmények finanszírozási modelljei. Közgazdasági Szemle, 53(10) 919-938. (http://epa.oszk.hu/00000/00017/00130/pdf/5szkovts.pdf)
  • Polónyi István (2002): Az oktatás gazdaságtana. Osiris Kiadó, Budapest. 289-303. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtana/ch03.html)
  • Veres Pál - Golovics József (2013): Az állami tulajdon hatékonysága és a tulajdonosi jogosítványok érvényesíthetősége a felsőoktatásban. Felsőoktatási Műhely, 7(1) 99-116.
  • Veres Pál – Golovics József (2015): Kancellári rendszer a magyar felsőoktatásban. Célok, funkciók és szerepek. Polgári Szemle, 11(1-3) 209-221.
  • Veres Pál (2014): Sikerek, félsikerek és kudarcok a magyar felsőoktatásban a rendszerváltás óta – ahogyan egy köztisztviselő megélte. Felsőoktatási Műhely, 8(2) 53-63.
  • Szegő Krisztina (2014): A hazai magán felsőoktatás helyzete. Az esélyegyenlőség vizsgálata a hallgatókért folyó versenyben. Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

Ajánlott irodalom:

  • Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. „Az oktatási rendszerekben zajló változások” c. fejezet. (http://halaszg.ofi.hu/download/Oktatasi%20rendszer%20-%20HTML.htm)
  • Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest. 7-69., 86-99. (http://www.borbelytiborbors.extra.hu/KOZGAZ/Kszemle_kiadvany_4.pdf)Vossensteyn, H. (2004): Fiscal Stress. Worldwide Trends In Higher Education Finance, NASFAA Journal of Financial Aid, 34(1) 39-55. (http://www.nyu.edu/classes/jepsen/nasfaa2004-01-01.pdf)
  • Rajnai Judit: Közoktatáspolitikai irányváltások és tendenciák a rendszerváltás után Magyarországon. In: Karlovitz János Tibor – Torgyik Judit (szerk.): Vzdelávanie, výskum a metodológia. 100-108.
  • Kovács Ildikó Katalin (2014): Lifelong Learning in Europe and its appearance in public education. PedActa, (4)1, 75-84. (http://padi.psiedu.ubbcluj.ro/pedacta/article_4_1_7.pdf)
  • Varga Júlia (2010): Mennyit ér a diploma a kétezres években Magyarországon? Educatio, 19(3) 370–383. (http://epa.oszk.hu/01500/01551/00053/pdf)
  • Polónyi István (2012): A hazai felsőoktatás állami finanszírozásának története, 1990-2011. In: Temesi József (szerk.): Felsőoktatás-finanszírozás. Nemzetközi tendenciák és hazai helyzet. Aula Kiadó, Budapest. 197-254. (http://mek.oszk.hu/11300/11399/11399.pdf)
  • Állami Számvevőszék (2015): Az állami felsőoktatási intézmények működése és gazdálkodása. Ellenőrzési tapasztalatok. Állami Számvevőszék.
  • (https://www.asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2015/tanulmany_az_allami_felsooktatai_intezmenyek_gazdalkodasa.pdf)
  • Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. „Az oktatási rendszer szabályozása” c. fejezet.
  • Hegedűs Anita – Polónyi István (2015): Az egyetemvezetés hazai útvesztői. Köz-gazdaság, 10(2) 67-85.
Ajánlott irodalmak:
Kötelező irodalmak:
Polónyi István (2008): Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 11-112. (https://www.academia.edu/9989063/Pol%C3%B3nyi_I_Oktat%C3%A1s_oktat%C3%A1spolitika_oktat%C3%A1sgazdas%C3%A1g)
Hrubos Ildikó és Tomasz Gábor (2007, szerk.): A bolognai folyamat intézményi szinten. Felsőoktatási kutatóintézet, Budapest.
Kováts Gergely (2006): A felsőoktatási intézmények finanszírozási modelljei. Közgazdasági Szemle, 53(10) 919-938. (http://epa.oszk.hu/00000/00017/00130/pdf/5szkovts.pdf)
Polónyi István (2002): Az oktatás gazdaságtana. Osiris Kiadó, Budapest. 289-303. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtana/ch03.html)
Veres Pál - Golovics József (2013): Az állami tulajdon hatékonysága és a tulajdonosi jogosítványok érvényesíthetősége a felsőoktatásban. Felsőoktatási Műhely, 7(1) 99-116.
Veres Pál – Golovics József (2015): Kancellári rendszer a magyar felsőoktatásban. Célok, funkciók és szerepek. Polgári Szemle, 11(1-3) 209-221.
Veres Pál (2014): Sikerek, félsikerek és kudarcok a magyar felsőoktatásban a rendszerváltás óta – ahogyan egy köztisztviselő megélte. Felsőoktatási Műhely, 8(2) 53-63.
Szegő Krisztina (2014): A hazai magán felsőoktatás helyzete. Az esélyegyenlőség vizsgálata a hallgatókért folyó versenyben. Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

 
A tantárgy oktatói:

Utolsó módosítás: 2017-11-08 14:30:34

Kurzusok

Kurzus kódTipusFélévOktatói


A "Tantárgyfelelős tanszék", a tantárgyfelelős neve a tantárgy oktatói és a kurzusinformációk automatikusan frissülnek a tanulmányi rendszerünk alapján.