December - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hallgatói beszámoló - 2008/09

Estonian Business School

      Úgy vélem, az Észtországban töltött fél év volt az egyik legmeghatározóbb élmény az életemben. Összeszámolni is nehéz, mennyi jó dolog ért, mennyit tanultam, mennyivel lettem nyitottabb a világra, más kultúrákra. Sokunk számára ez volt az első alkalom, hogy egyedül kellett boldogulnunk. Mint például nekem is.  Az első pár hónap a megszokott környezet, a család, barátok nélkül, ráadásul a szülőföldemtől távol. 

      Tallinn igazi paradicsom, több szempontból is. Egyrészt turisták számára, hisz Észtország bámulatos, tele lenyűgöző tájakkal, városokkal, kedves emberekkel, akik szegről-végről még rokonaink is. Abban a szerencsében részeltettem, hogy az Óváros szívében laktam az ott töltött 5 hónapban, így volt alkalmam megfigyelni, hogy rengeteg külföldi választja szemlélődése célpontjává ezt a középkori városkát, amelyet nem is csodálok. Tengerpart, középkori várfalak, régi házak, tisztaság, rendezettség, sirályok, tiszta levegő, a magyarnál olcsóbb árak. 

Mindig is az egyik legnagyobb vágyam volt a Balti államok valamelyikét (vagy mindegyikét) meglátogatni. Az Erasmus-félévem előtt sajnos erre nem adódott lehetőség. Most már elmondhatom, hogy cseppet sem csalódtam, sőt, olyan helyeken jártam, hogy magam sem hittem el. 

Az EBS (Estonian Business School) hallgatójaként eltöltött félévem minden értelemben a javamra vált. Három nyelvet tanultam folyamatosan (egy negyediket, az észtet magamtól), így mostanra tökéletesedett az angol nyelvtudásom, majdnem középfokon beszélek spanyolul (amelyet ott kezdtem el), illetve elsajátítottam az orosz nyelv alapjait is. Mindez rendkívül barátságos, és segítőkész tanárok segítségével vált lehetségessé. Ugyan Tallinnban szinte mindenki beszél angolul, de a vidékre látogatásaim alkalmával jó hasznát vettem az észt nyelvtudásomnak is. A nyelv maga rendkívül szórakoztató, és magyaroknak elég könnyű tanulni, mindenképp ajánlok egy észt nyelvkurzust az iskolakezdés előtt, mert az ember sokkal könnyebben boldogul a boltban vagy a piacon, ha érti, hogy mit is vesz. 

Az egyetemen tanult egyéb tárgyakat itthon sajnos csak választható tantárgyaknak tudom elfogadtatni, így szakmai előmenetelemben nem sokat segítettek. Ugyanakkor életemben először hallgattam idegen nyelven (angolul), amely igen meghatározó élménynek és rendkívül hasznosnak bizonyult. 

Igen szerencsésnek mondhatom magam, tekintve, hogy három különböző nemzetiségű diákkal laktam együtt, egy spanyollal, egy némettel, és egy olasszal. Így esélye sem volt egyikünknek sem az anyanyelvét használni, elősegítve az angolunk fejlődését. A lakáskeresés elvitte az első hetünket, szerencse, hogy iskolakezdés előtt már két héttel Tallinnban voltam. Jól szervezett, internetes brókercég segítségével rengeteg ajánlat közül választhatnak a diákok, viszonylag kedvező áron.  

Kihasználtam ugyebár az ingyen nyelvtanulás lehetőségét, így feliratkoztam az Erasmusosok számára szervezett „Bevezetés az észt nyelvbe és kultúrába” című tárgyra, amely nagyon hasznosnak bizonyult a későbbiekben. Abban a két hétben sokat tanultunk Észtországról, megismerhettük a történelmüket, sőt, még múzeumba, és az észtek által imádott Öölaulupidu-ra, azaz Éjszakai dalfesztiválra is elvittek minket, amely fergeteges élménynek bizonyult. Az alig több, mint egy millió észt legalább fele jelen volt azon az augusztusi éjszakán a függetlenségüket ünnepelni, és egy egész éjen át együtt énekelni. 

Az iskola mindent tanagyagot biztosított számunkra, semmilyen könyvet nem kellett megvennünk, sőt, még a tárgyak jegyzeteit is megkaptuk kinyomtatva, és összefűzve. Drága nyelvkönyveket is kaptunk CD-kel, amelyeket megtarthattunk. Az iskola nemzetközi diákszövetkezete mindent megtett annak érdekében, hogy a 47 Erasmusos megismerje egymást, és minél jobban összerázódjunk. Több utazást, rendezvényeket, bulikat szerveztek számunkra. 

Mint minden Erasmusos, rengeteg külföldi barátra tettem szert. Immáron elmondhatom, hogy szinte bárhová is utaznék Európában, lenne kire számítanom. A lakótársaimmal különösen jó viszonyba kerültem, napi kapcsolatban állunk interneten, és telefonon is. 

A tanulmányok mellett a legtöbb hétvégét utazással töltöttem. Az iskola szervezte dél-észtországi túrára szeptemberben került sor. Két napot töltöttünk egy nemzeti parkban, ahol kajaktúrán vettünk részt. Másnap Pärnut, a nyári fővárost látogattuk meg, illetve eltöltöttünk 4 órát Észtország legnagyobb víziparkjában.  

A következő kirándulást magunknak szerveztük. Olcsón bérelt autóval meglátogattuk Saaremaa-t, a legnagyobb észt szigetet, amelyet tényleg kár lett volna kihagyni. Lélegzetelállító tájakat láttunk ott. 

Ezek után az iskola által szervezett Szentpétervári kiránduláson vettem részt. Az iskola mindent elintézett nekünk, a részvételi díj ellenében még a vízumot is beszerezték. A túra érdekes volt, meglátogattuk a Hermitage-t, a világ második legmeghatározóbb múzeumát, illetve a téli és nyári palotát. 

Saját magunk által szervezte túrákon felfedezhettem Litvániát, Lettországot, Helsinkit, és Hiiumaa-t is, a második legnagyobb észt szigetet. Mondhatom, hogy minden képzeletem felülmúlta, amiket ezeken a helyeken láttam. Lettország és Litvánia is igazi turistaparadicsom, Helsinki pedig lüktető skandináv világváros. 

A Tallinnt Helsinkivel összekötő olcsó komp (és helikopter) járatok segítségével a tallinni erasmusos hallgatók rendszeresen járnak át Finnországba. Én személy szerint kétszer jártam ott, tényleg nagyon közel van, kár lett volna kihagyni.  

Az észtek alapvetően szeretik a magyarokat. Számomra elég meglepő volt, hogy szinte minden észtnek, akivel beszéltem, mosolyra húzódott a szája, amikor elárultam honnan jöttem. Testvérnek tartanak minket, tisztában vannak a nyelvrokonsággal, legtöbbjük már járt Magyarországon, sőt, legalább egy magyar szót is biztosan ismer. Tallinn lakosságának 40%-a orosz nemzetiségű, így nemigen lehet őket kisebbségnek nevezni. Orosz származásúakkal nemigen kerültünk kapcsolatba, valójában az észtek és az oroszok között kisebb ellentétek feszülnek. Problémám azonban soha nem akadt senkivel. A várost biztonságosnak mondanám, sokkal magasabb közbiztonsággal bír, mint például Budapest. A hajléktalanok látványától, a szemetes utcáktól odakint teljesen elszoktam, fura itthon újra ilyesmiket látni.  

Az észt nép a finnhez hasonlóan egyenesen rajong a szaunáért, minden családnak van legalább egy, így a mi általunk bérelt belvárosi lakás is rendelkezett eggyel. Mindennapos használata remek szórakozás, szociális élmény, és az ember egészségére is jótékony hatással van. 

Szórakozási lehetőségek terén Tallinn szegényesebb, mint Budapest. Vannak ugyan klubbok, melyek rendszerint minden nap nyitva vannak, de a magyar viszonyokhoz képest ezek nagyon drágák, kevés van belőlük, és a belvárosban vannak mind. A nyugat-európai csoporttársaimnak természetesen maga volt a Kánaán, számukra még a szórakozóhelyek, és az éttermek árai is nevetségesek voltak. Legtöbbjük minden nap étteremben ebédelt, ez nekem azonban túl drága lett volna, tekintve hogy egy étteremben elköltött ebédért legalább az itthon megszokott kétszeresét kell fizetni. Mint már említettem, ezen a két területen kívül olcsóbb árakkal találkozhatunk Tallinnban.  

A vizsgaidőszak az itthon megszokotthoz képest gyerekjáték volt, ha az ember az évközi beadandókat megcsinálja, némelyik tárgyból vizsgáznia sem kell. Amiből pedig kellett, azok sem voltak túl nehezek, ráadásul igyekeznek karácsony elé szervezni az összeset, hogy az Erasmusosok akár végezzenek is addig, és otthon tölthessék az ünnepeket. 

A tárgyválaszték ugyan nem túl széles, de teljesen szabadon azt vehet fel az ember, amit csak akar, közgázos létemre akár pszichológiát is tanulhattam volna. Az idegen nyelv oktatás az eddig általam tapasztalt legjobb, az EBS-en tanulóknak ajánlom a haladó üzleti angol, illetve a spanyol nyelveket, mert mindkettőt nagyon hamar el lehet sajátítani a lelkiismeretes tanárok segítségével. 

Végezetül néhány ajánlat az esetleg kiutazóknak. Először is mindenképpen keressenek már itthon szállást (kollégiummal az iskola nem rendelkezik), ezt a city24.ee oldalon lehet megtenni. Az iskola is segít szállást találni, de esetenként drágábbat sikerül nekik. Pénzt ne váltsanak, itthon nem is igen tudnak, eurót sem érdemes kivinni, inkább bankkártyán vigyék a pénzt, és esetleg ott vegyenek fel észt koronát, de még erre sincs igazán szükség, tekintve, hogy még az utcai árusoknál és a kocsmákban is lehet kártyával fizetni (köszönhetően a finn turisták jelenlétének). Én készpénzt szinte egyáltalán nem használtam. 100 koronáért, azaz kb. 1500 forintért havi bérlet váltható a tömegközlekedésre, amelyet érdemes megvenni, ha az ember nem a város szívében talál szállást. Észtországba a legolcsóbb az EasyJet-tel eljutni, berlini átszállással. Ez akár 18.000 Ft-ból kijön odavissza, míg minden más társasággal legalább 45.000 Ft lenne. Az EasyJet azonban nov. 2 óta nem indít Tallinnba repülőt, remélhetőleg nyáron újra kezdik. 

Ha most újra kellene választanom, hogy hol töltsem az Erasmus félévemet, biztos, hogy gondolkodás nélkül Tallinnt választanám.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.