Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 18 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgatói beszámoló - 2008/09

Hasselt University

Ügyintézés és első benyomások

2007 decemberében gondoltam egy merészet és eldöntöttem hogy én az őszi félévben mindenképpen át szeretnék hallgatni egy belga egyetemre.

Az ERASMUS-ösztöndíj megpályázása két fordulóból állt, az elsőben többféle papírt kellett benyújtani a Nemzetközi Irodának (pl. indexmásolat, szakmai tevékenységek, stb.), a másodikban zárthelyi formában először egy motivációs levelet kellett írnunk, majd pedig egy tesztet töltöttünk ki amivel elsősorban a gazdasági tudásunkat mérték. Pár hónap elteltével az eredmény is meglett: ősszel indulhatok Hasseltbe, Belgiumba!

Ezután újabb papírmunka következett. Meg kellett terveznem a kinti órarendemet, el kellett  fogadtatnom lehetőség szerint minél több tárgyat az itthoni tanszékekkel (ami egyébként szinte lehetetlen vállalkozás) és meg kellett oldanom hogy a maradék itthoni tárgyakat is valamilyen formában tanulni tudjam. A tapasztalataim vegyesek, nagyon széles skálán mozog a tanszékek hozzáállása az ERASMUS-osokhoz, a legrugalmasabban talán a Vezetéstudományi Intézetben és Környezetgazdaságtan tanszéken kezelik a külföldön tanulókat és megpróbálnak minden lehetőséget megadni, hogy a hallgatók így is teljesíteni tudják az itthoni tárgyaikat.

Szeptember közepén végre eljött a várva-várt pillanat és felszállt a gépem Ferihegyről. Hasselt egy kelet-belgiumi kisváros és bátran ajánlom mindenkinek aki át szeretné érezni legalább fél évig, hogy milyen egy igazi egyetemi városban tanulni.

Az itteni ERASMUS-osok összetétele meglepően homogén, nagyon sok lengyel, spanyol, francia és belga (Vallóniából) van az egyetemen, a többi nemzetből csak elvétve akad néhány ember. Magyar egyedül én vagyok, aminek először nem örültem, de most már egyre jobban értékelem, mert látom például a spanyolokon hogy hiába vannak itt, hiába tudnának fejleszteni az angoljukat, hollandjukat, franciájukat, mégis inkább egymás társaságát keresik és persze az anyanyelvükön, spanyolul beszélgetnek.

Végül pedig essen néhány szó az anyagiakról is, hogy tudd mire számíthatsz ha Nyugat-Európába pályázol. Előre leszögezem, hogy amit a Nemzetközi Iroda biztosít (300-350 euro országtól függően) nem fedezi az összes költséget, de tekintélyes összegnek mondható ha figyelembe vesszük hogy például az itteni lengyelek csak 190 eurót kapnak az egyetemüktől.

A szállás egy hónapra kijön 200 euróból, a megélhetésre pedig heti 100-120 eurót kell számolni és ebbe még belefér 1-2 bulizás is. Ezen felül jönnek még a kiutazás, valamint a tankönyvek, amelyek nagyon megdobhatják költségeinket: egy könyvért 60-80 eurót is elkérhetnek!

Az első héten Hasseltben időm nagy része a papírmunka intézésével, na meg a bulizással és többi cserediák megismerésével telt idáig, de október (!) elején már elkezdődik a tanítás is.  

A belga oktatási rendszer

Az idő nagyon gyorsan repül cserediákként, talán túl gyorsan is! Én is megerősíthetem azt, amit már sok korábbi ERASMUS-os hallgató beszámolójában olvastam: ez életem eddigi legjobb, legintenzívebb féléve!

A Hasselt Universityn összesen 7 tárgyat tanulok, ami időben csak heti 17 óra elfoglaltságot jelent az egyetemen, viszont több velük az otthoni munka.

A tantárgyak követleményei nagyon mások, mint a Corvinuson. A legtöbb óra itt kis, maximum 15-20 fős csoportokban zajlik, de már az is megesett hogy a tanárt is beleszámítva hárman voltunk a teremben! Nem, nem az érdektelenség miatt, hanem azért, mert eleve családias hangulatú az egyetem.

Nem abból áll egy előadás, hogy felvetítik a könyvet diákra és elmondják ami a diákon van. Itt szinte minden tárgyból folyamatosan feladatokat vagy esettanulmányokat oldunk meg és az előadók általában azt várják, hogy mindenki mondja el az elképzelését, véleményét az adott problémáról.

Európai Környezeti Jog órán például a Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyét beszéltük át múlt héten, amihez viszont az óra előtt el kellett olvasni a hágai Nemzetközi Bíróság 160 oldalas ítéletét az ügyben. Az órán először végigvettük kronológikusan az eseményeket, majd értelmeztük a bíróság döntését, végül pedig mindenki elmondhatta a véleményét az ítéletről.

Az E-business óra sem hasonlít az itthonihoz: a KBC Bank leuveni fiókjában jártunk, ahol a bank vezetői tartottak nekünk egy prezentációt, ami után csoportmunkában kell majd kidolgozunk egy éppen aktuális problémára valamilyen megoldást.  A tanárnő az egyik szemináriumon pedig elmondta, hogy aki a tárgy folytatását felveszi jövő félévben, annak kötelező tanulmányi útra kell jönnie Magyarországra az IBM itteni leányvállalatához! Egy mondatban összefoglalva: itt minden tárgy nagyon életszerű!

A legmeglepőbb számomra a vizsgázás rendje: a legtöbb zh “open book exam”, ami annyit tesz, hogy azt használunk a vizsga közben amit akarunk! A filozófiájuk az, hogy nem a lexikai tudást kérik vissza, ha nem emlékszünk valamire, akkor ott van a könyv, kinyithatjuk és megnézhetjük. Sokkal fontosabb, hogy alkalmazni tudjuk az egyes órákon tanultakat!

Amikor ERAMSUS-ra készül az ember hajlamos a szerint választani országot, hogy milyen népet, nyelvet szeretne megismerni jobban. Amikor viszont megérkezik a választott városába egy idő után rájön, hogy az többi cserediák “sokkal jobb fej”, mint a helyiek, így inkább velük lóg a szabadidejében! Ez a jelenség arra vezethető vissza, hogy az órákon is a többi ERASMUS-ossal vagyunk együtt, a bulikra is együtt megyünk, a szállásunk is jó esetben ugyanott van és hétvégenként az országot is közösen járjuk be. Ezek után pedig szinte esély sincsen a helyiek megismerésére, hacsak nem csatlakozunk valamilyen itteni diákszervezethez. 

A vizsgaidőszak

A legfurcsább az volt, hogy itt nincs több lehetőség vizsgázásra, minden tárgyból egy alkalmat írnak ki, ha sikerül sikerül, ha nem, akkor nem. Újrázásra vagy egyáltalán nincs lehetőség, vagy csak a következő nyáron.

Ennek a szisztémának az az eredménye, hogy a diákok komolyabban veszik a vizsgákat és tényleg úgy ülnek le a terembe, hogy felkészültek.

Az eredményeimet viszont még fél hónappal az ERASMUS vége után sem tudom, mert itt nem adják oda a hallgatóknak, majd postázzák együtt az egészet a magyarországi címemre! 

És végül az ország, Belgium

Aki Belgiumba akar tanulni, annak fel kell készülnie arra, hogy az időjárás itt sokkal szeszélyesebb, mint amihez otthon hozzászoktunk. Az ég állandóan felhős és a következő három állítás valamelyike mindig igaz: vagy most állt el az eső, vagy éppen esik, vagy hamarosan esni fog. Hó nagyon ritkán van és ha valami csoda folytán havazik, akkor sem marad meg belőle semmi.

Essen néhány szó a belgák mentalitásáról is. Az ország éppen két különböző kultúrális tömb határán fekszik, délről latin, míg keletről és északról inkább germán mentalitású országok határolják.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Belgiumot  kelet-nyugati irányban átszeli egy kultúrális választóvonal, amitől délre francia anyanyelvű vallonok, míg északra holland anyanyelvű flamandok élnek. Brüsszel az ország északi részén helyezkedik el, mégis lakosságának 90%-a vallon. Ennek ellenére Európa fővárosában komolyan veszik a kétnyelvűséget: minden kiírás, sőt még számomra meglepő módon a mozikban a filmfelirat is egyszerre két nyelven olvasható!

Életstílust tekintve a vallonok egyértelműen a latin népek közé tehetőek, viszont a flamandokat már nehezebb besorolni. A legjobban úgy lehetne meghatározni, hogy inkább germán mentalitásúak, de azért jóval latinabbak, mint a hollandok!

A flamadok kicsit latinos mentalitása részben azzal is magyarázható, hogy évszázadokig spanyol gyarmat volt az ország, viszont ez inkább átok mintsem áldás volt számukra. Erre utal az is, hogy itt a gyerekek ha rosszat voltak, akkor nem virgácsot kapnak a krampusztól, hanem elviszi őket Spanyolországba!

Éles különbség mutatkozik az északi és déli terület között oktatás tekintetében is: Flandria a világ élvonalába tartozik, viszont Vallóniában nem kapnak minőségi képzést a hallgatók. Ez egy érdekes jelenséghez vezet: a vallonok nagy része országon belül ERASMUS-ozik, azaz átmegy Flandriába egy évre tanulni a program keretein belül! Az ország legrégebbi és egyben legnagyobb egyeteme is Flandriában található: ez a Katholieke Universiteit Leuven 31 ezer hallgatójával és majd hatszáz éves múltjával. Olyan volt hallgatókkal büszkélkedhet, mint Desiderius Erasmus (a névegyezés nem véletlen!), Andreas Vesalius, VI. Adorján pápa vagy Habsburg Ottó.

Az ERASMUS-félévem sajnos már véget ért, de belgiumi létem alatt megszerettem ezt az országot, a helyiek nyugodtságát, a vasárnap reggeli croissant-evést, az állandó biciklizést, az autósok végtelen előzékenységét, a belga sült krumplit, a flamand “állandóan csoportokban dolgozunk” oktatási rendszert, a “sör egy euróért partykat”, no meg talán még az időjárást is egy kicsit.

Ezeken kívül van még egy elég fontos dolog, amivel szembesül az ember, ha megérkezik Flandriába. Ezt az egyetemem, az Universiteit Hasselt főoldaláról származó idézettel tudom a legjobban leírni: “Limburgban [a tartomány neve] az a jó, hogy közel van Párizshoz, Amszterdamhoz, Londonhoz…”. Kell ennél jobb hétvégi elfoglaltság egy ERASMUS-félévre?

Utolsó frissítés: 2016.07.28.