Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgatói beszámoló - 2008/09

Fachhochschule Weihenstephan

  Én egy csodálatos 4 és fél hónapot töltöttem el itt Freisingben. Ez a német kisváros Bajorország szívében található, Münchentől mindössze 30 km-re északra. Itt van a főiskola (Fachhochschule Weihenstephan),ahol is az Erasmus Program keretein belül egy téli szemesztert hallgattam le.  

  A 2008. októberi érkezéskor segítségemre volt egy diák, akit a főiskola szervezett s akivel minden lényeges dolgot elintéztünk: tartózkodási engedély, bankszámla nyitás, biztosítás, beiratkozás, körbevezetés a főiskolán s egyéb jótanácsok... Szerencsére gyorsan sikerült beilleszkednem, hála a fogadóintézmény által szervezett programoknak (városvezetés, kirándulás), melyekre az Erasmusosok s a német „segítő hallgatók” (Betreuungsstudent/innen) voltak hivatalosak. Így egy nemzetközi kis csapat alakult ki, akikkel később önállóan szerveztünk programokat. Az echte német hallgatótársakkal a közvetlenebb kapcsolatot s a közelebbi megismerést szolgálta a tanulmányi kirándulás és a különféle gyakorlatok (betakarítási, metszési gyak.), ezekben az volt a jó ,h általában 2-3 napos programok voltak s így ez kiváló lehetőség volt az „összekovácsolódásra”. 

  Ami a tantárgyakat illeti, én 6 tárgyat vettem fel, ezekből a szabadföldi dísznövények, a faiskola és a gyümölcstermesztés voltak a fő tárgyaim, a többi szabadon választható volt. Minden tanár tekintettel volt rám, mondták, ha túl gyorsan beszélnek nyugodtan szóljak, de szerencsére valamennyi professzor akcentusmentesen, érthetően adott elő. Ami külön jó volt,h megkaptuk az előadáson a leadott anyagot fénymásolatként s a power point-os anyagok pedíg minden előadás végén felkerültek egy központi meghajtóra, ahonnan bárki elérhette őket. Kifejezetten értékeltem ezeknél a tárgyaknál a gyakorlatiasságot, sokat voltunk „terepen” s mindenkinek volt pl gyümölcsből saját kísérlete (én pl. A Gála almafajta mutánsainak tárolás közben mutatott tulajdonságváltozásait (mennyiségi, minőségi) vizsgáltam). Szóval én nagyon örülök, hogy pályáztam s kijutottam ide, csak azt sajnálom,hogy csupán egy szemesztert töltöttem itt, mivel úgy lett volna kerek egész, mert pl. Szabadföldi dísznövények nevű tárgyamból többek közt vettük a kerttervezést s minden elméleti részt, ami kell hozzá (kaptunk egy kerttervezéses feladatot ,aminek 2009. májusában van a leadási határideje),csakhogy a gyakorlati részt (a számítógépes tervezést – vectorworks) a nyári félévben veszik, amikor én már javában Erasmus szakmai gyakorlaton leszek, de sebaj ,biztos az is jó leszJ. 

  Amit Freisingről mindenképp meg kell említenem, az a kiváló kerékpáros közlekedés. A város nagyon jól el van látva kerékpárutakkal, amit az ittlakók teljes mértékben kihasználnak, reggelente, majdhogynem libasor alakul ki a bicikliúton, mivel annyian pattannak nyeregbe. Kicsit más a közlekedési morál itt Freisingben, itt pl nem sodornak el az autósok s ha gyalogosan megközelítem 5 m-es körzetben a zebrát ,már megállnak. 

  Ami még itt Freisingben kuriózumnak, „érdekesseégnek” számít az a főiskola területén, egy 1040 –ben alapított, egyébként a világ legöregebbjeként számon tartott sörfőzde. E sörfőzde elég karakteres, merthogy fekvéséből adódóan („hegytetőn” helyezkedik el) már messziről kivehető a két tornya. Node nekünk megadatott az a lehetőség, hogy ne csak kívülről, hanem belülről is megcsodálhassuk eme remek intézményt, mindez a főiskola által,  egy sörfőzdei körbevezetés keretei közt valósult meg. Betekintést nyertünk a sörfőzés fázisaiba valamint a palackozásba. Nem is gondoltam volna, hogy a „hegy” gyomra ennyire ki van építve s ennyi érdekességet rejt. A vezetést követően egy kis ízelítőt is kaptunk, a sok vizuális élmény után, Weihenstephan sörrepertoárjából. 

Említésre méltó még az ún. „Hochschulgemeinde”, ez nem más mint egy vallásos gyülekezet, aki Istentiszteleteket s egyéb programokat szervez a diákoknak. Példának okáért pont velük sikerült eljutnom a zsidóüldözés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező Istentiszteletre, mely nem máshol volt mint a dachaui koncentrációs tábor területén. A megemlékezés után pedig körbevezettek minket a tábor területén. 

  Ami még nagy öröm volt számomra, hogy a német diáktaársaimmal beszélgetve kiderült, ők már voltak Magyarországon s némelyik nem is egyszer. Mondogatták a magyar kifejezéseket, szavakat, ami megmaradt bennük, a legmeglepőbb az volt,h elénekelték a János bátyám keljen fel c. nótát. Nem is gondoltam volna,h a német fiatalok körében ennyire nem ismeretlen az országunk.

Tovább beszélgetvén kiderült, míg nálunk megszokott, hogy egy kollégiumi szobában 2-en, 3-an vagy 4-en laknak, addig itt Németországban ez elképzelhetetlen számukra. Itt a kollégiumokban lakóközösségek vannak, ahol én lakom itt 12 ember alkotja azt. Természetesen mindenki külön szobával rendelkezik, de a zuhany, a mellékhelyiség és a konyha közös. A konyha teljesen fel van szerelve a konyhagépektől az étkészletekig minden van s a szelektív hulladékgyűjtés általános. Ez egy hatalmas különbség a magyar és a német kollégiumok közt. 

  Ami nagyon praktikus itt szerintem az a multifunkciós diákigazolvány, mellyel az alapfunkcióján túl bármikor bemehet az ember a számítógéptermekbe, épületekbe ( itt az épületek nagy részét éjjel-nappal lehet használni), el vannak helyezve feltöltőautomaták, melyek segítségével pénzt lehet rátenni a „diákigazolványra” s így lehetővé válik a menzán a diákigazolvánnyal való fizetés, de nemcsak itt, hanem fénymásolásnál, nyomtatásnál, italautomatáknál is lehet használni és a könyvtárból is ezzel a kártyával tudok kölcsönözni. 

  Az emberek nagyon segítőkészek, készségesek mind az utcán mind a suliban. Pl.: mondtam az egyik professzornak,h ha tud, akkor legyen szíves utánanézni, ajánlani jó szakmai gyakorlatos helyet s nem telt el 1 óra s jött az email tőle, hogy ezek a lehetőségek vannak, válasszak...Mondhatom kicsit leesett az állam. 

  A vizsgaidőszakkal kapcsolatban csupán annyit, hogy szerintem rövid ( 3 hét állt rendelkezésre) és furcsa, hogy egy tárgyból csak egy vizsgalehetőség van félévenként, tehát utóvizsga lehetősége,az a következő szemeszter vizsgaidőszakában lehetséges.  

  Egy szó mint száz, én nagyon elégedett voltam ezzel a kinntöltött szemeszterrel s csak ajánlani tudom ezt a helyet minden leendő Erasmusosnak, mert megéri. Itt unatkozni a sok színes program mellett szerintem nem lehet, de aki a még nagyobb nyüzsgést kedveli, az vonatra avagy S-Bahn-ra pattan s röpke 20 perc alatt akár bent is lehet Bayern szívében, Münchenben.

Számomra szakmai szemlélettágulást, nyelvi fejlődést s 2 barátot hozott e kintlét.  

Utolsó frissítés: 2016.07.28.