Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgató beszámoló - 2008/09

University College Dublin

Jelen beszámolóban a 2009. januárjától májusig tartó dublini Erasmus félévem eseményeit írom le, beszámolva a kinti és otthoni tanulmányaimról, valamint az egyéb fontosabb eseményekről, eredményekről, melyek a félévben történtek.

1. Helyszín – 2000 kilométerre innen

1.1. Lakásügyek

Kiutazásom előtt fontos kérdést jelentett a lakásügyek megoldása. Akkoriban olyan információkat kaptam mind az egyetemtől, mint volt diákoktól, hogy olyan 500-600 euróba kerülnek a kollégiumi szobák. Ezért is döntöttem úgy, hogy inkább egyetemen kívül keresek szállást. Időközben az is kiderült, hogy egy régi szakkollégiumi ismerősöm is abban a félévben lesz Dublinban. Eleinte azt gondoltuk, milyen jó lenne összeköltözni, hiszen ezzel rengeteget tudnánk spórolni. El is kezdtük a szoba és lakáskeresést, azonban mivel én már január közepén kiutaztam, ezért kezdett sürgősség válni a lakásügyek elintézése. Találtam egy megfelelőnek tűnő szobát – a hirdetés szerint- Blackrockban, ahol az egyetem is van. Ez sajnos igen messze volt az ismerősömnek, így végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy kénytelenek leszünk külön szállás után nézni. A szoba, amit találtam csupán 420 euró volt, elvileg közel az egyetemhez.

1.2. Tömegközlekedés

Természetesen azonban itt még közel sem értek véget az élmények. Mint említettem az előzőekben kiderült, hogy az egyetem sem a szomszédban található. De gondoltam nem baj, hiszen a ház elől indul a busz. Az első sokk akkor ért, amikor kiderült, hogy a havi diákbérlet 80 euró. Tehát ha azzal számolunk, hogy 420 euró a szállás és 80 az utazás költsége, hirtelen sokkal kedvezőbbnek hat a fűtéssel ellátott egyetemi szállás 500 euróért.

1.3. Árak

Az árszínvonal Nyugaton magasabb, mint otthon, ami magában még nem lett volna meglepő. Azonban Írország ebben is meglepetést tudott okozni. Abban a félévben, amikor kint voltam, Írország az EU - Norvégia és Svédország - után talán a legdrágább országa volt. Kézzel fogható példa erre, hogy még az írek maguk is inkább átjártak Észak-Írországba vásárolni, ha tehették. Havi 400 eurós étel-ital kiadás mellett, mely főtt ételt pedig egyáltalán nem tartalmazott. Húsvét után ugyan valamivel javult a helyzet, de még mindig meglehetősen drága volt minden. De ez a javulás is csak a romló gazdasági helyzetnek és növekvő munkanélküliségnek volt köszönhető.

1.4. Az ír gazdaság

Ősztől kezdődően mélyrepülést vett az ír gazdaság, és a hírekben és mindenhol a növekvő munkanélküliséggel találkozott az ember. Tavasszal újabb adócsomagot is bevezettek, és ekkor kezdtek az árak is lejjebb menni. Továbbá azok, akik munkavállalási szándékkal érkezetek, hamar kiábrándulhattak. Az UCD karrier iroda szerint 30-40 álláshirdetést kell beadni ahhoz, hogy minimum valahova behívják interjúzni az embert. Érdekes módon azonban az átlag Dublinin nem látszott a romló gazdasági helyzet. A városközpontban a hölgyek és urak ugyanúgy 300-400 eurós ruhákban és cipőkben jártak egy-egy éjszakai szórakozóhelyre.

2. Tanulmányok

2.1. Az egyetem

A University College Dublin (UCD) a három legnagyobb dublini egyetem egyike, és rendkívül sok tudományágban kínál kurzusokat és Master programokat. Az egyetemnek két kampusza van, az egyik Belfield kampusz, a másik pedig Blackrock. A CEMS program keretében a Smurfit Graduate Business School, Blackrock kampusz a tanulmányok fő helyszíne. A nyelvek és egyéb választható tantárgyak pedig az esetek többségében Belfield kampuszon találhatók. A Graduate Business School-on csak Master és MBA programokat oktatnak, ehhez mérten a kampusz hangulata is teljesen más, mint Belfieldé. Rendkívül komoly a légkör, és sokkal kevésbé hat egyeteminek, mint Belfield. Azonban a tanulás feltételei kiválóak, igaz az egyetemi internet minősége hagy némi kivetnivalót maga után. De tulajdonképpen mindent hamar és hatékonyan el lehetett intézni, ami technikai jellegű probléma.

2.2. Managing the Negotiation Process

Az egyik kurzus, amit az egyetemen választhattunk a tárgyalástechnikai óra volt. Igen gyakorlatias tantárgy, egy rendkívül professzionális oktatóval. A félév során hét tárgyalási szerepjátékban kellett részt vennie a diákoknak. Mindegyik szerepjáték után egy 3-5 oldalas összefoglalást kellett írni, így biztosítva, hogy a gyakorlat elméleti haszna nem vész el. A félév végére így egy olyan 30 oldalas házi dolgozatot kellett beadniuk a diákoknak, illetve egy 20 oldalas emellett egy csoportmunka is a követelményrendszer része volt. A csoportmunka keretében egy 5 évnél nem régebbi tárgyalást kellett kiválasztanunk, és abban az egyik félnek kellett hipotetikus tanácsot adni. Ezen követelmények teljesítésével a félév során már csupán egy vizsgát kellett tenni, mely a jegynek csak 30%-át teszi ki. Mindent összevetve, ez volt az egyik leghasznosabb kurzus a félév során, hiszen tárgyalásokra készített fel, mely a mindennapi életben is hasznos tudás.

2.3. Cross Cultural Management

A Cross Cultural Management nem szokványos kurzus volt, hanem egy hétbe volt sűrítve május közepén. Így tehát igen intenzív, napi nyolc órás tanfolyamnak hatott, rengeteg csoportmunkával és prezentációval. A kurzuson a résztvevők kétharmada ír volt, így ez volt az egyetlen kurzus a félévem során, amikor alkalmam adódott helyi diákokkal találkozni, barátkozni és beszélgetni. A kurzus egy hete alatt éreztem úgy, hogy az egész félévnek ilyennek kellett volna lennie. Sajnos a kurzus csak egy hétig tartott május közepén, röviddel hazaindulásom előtt.

2.4. Business Project

A félév legkomolyabb tantárgya a Business Project volt. A tantárgy 15 ECTS kreditet ért, és rendkívül sok munkát igényelt. A projekt keretében az ír telekommunikációs társaságnak (eircom) készítettünk egy projektet.
A kurzus végső produktuma egy 120 oldalas beszámoló volt, illetve egy prezentáció, melyet az eircom igazgatóinak mutattunk be. A kurzus egyik kulcsa az volt, hogy rendkívül komolyan vettek minket a cégnél, és minden lehető forrással és információval segítettek minket. Minden héten egyszer találkoztunk a vállalati koordinátorral, akinek segítségével körvonalazódott a végső javaslatunk. Az egyik fő nehézség, amivel négyfős csoportunknak meg kellett küzdenie, hogy annyi szakszó, zsargon, technológiai kifejezés volt, hogy az első hónapban csak próbáltunk beletanulni a telekommunikációs piacba. Tovább nehezítette a csoportmunkát, hogy adódtak kulturális és személyiségbeli eltérések is a csoporton belül. Egy finn, egy osztrák és egy cseh csoporttársam volt, akikkel hosszú órák árán jutottunk konszenzusos megoldásra, sokszor akár 12 órás napi munkával is. Emellett igen komoly projekt menedzsment technikákat alkalmaztunk, melyek segítették az időpontok és határidők betartását. A kemény munka azonban meghozta a gyümölcsét, és úgy tűnt minden érintett elégedett volt a beszámolóval.

3. Egyéb élmények

3.1. Kirándulások

Kiránduláson sajnos nem túl sokon vettem részt, de Dublin környékét már alaposan ismerem, illetve a korai keresztény Írország bölcsőjébe, Glendalochba is ellátogattam. Ez utóbbi volt ez egyik legjobb élményem, hiszen azon kevés napok egyikén voltam, amikor csodaszép idő volt. Emellett a helyi nevezettségek is megnyerőek, és rengeteget meg lehetett tudni az ír kultúra kezdeteiről. A külvárosokba könnyen el lehet jutni HÉV-vel, és ott gyönyörű a kilátás és a természet. A HÉV mindkét végállomása csodaszép helyen van. Így mindenképpen érdemes meglátogatni a kastélyt Malahide-ban, a tengerpartot Bray-ben és a sziklákat Howth-ban. Természetes napsütéses napokon a legélvezetesebb a kirándulás. Sétálási lehetőség rengeteg van így alkalmas cipő mindenképpen szükséges a táj élvezetéhez.

3.2. Utazás Magyarországra

Amiért azonban érdemes Dublint választani az mindenképpen időbeni közelsége. Magyarországra három óra alatt lehet hazaérni repülővel, és két légitársaság is ajánl igen kedvező árú jegyeket. A Ryanair és Aer Lingus is olcsón kínálja az retúrjegyeket, főleg január-február táján. Ekkor egy oda-vissza út akár 15.000 Ft-ból is kijöhet. Így tehát sokszor olcsóbb volt hazajönni két hétre, mint kint maradni a szünetekre. Emellett a honvágy leküzdésében is hatékony segítséget jelent.

3.3. Ételek

Az ír konyha nem hiába nem lett világhírű. A krumpli szerves részét képezi az étrendnek, mely mellett a nagy darab húsok a jellemzőek. Azonban a világ minden tájáról megtalálhatóak itt az ételek. Van kínai, olasz, vegetáriánus és sok más étterem, így mindenki megtalálhatja számítását. Amennyiben azonban az olcsóbb ételeket részesítjük előnyben, akkor vagy főzünk, vagy pedig a McDonald’sban és Burger Kingben étkezünk. itt az árak jóformán ugyanazok, mint idehaza, így határozottan megfelelnek egy diák pénztárcájának. Az egyetemi kantint MBA kantinnak is nevezik, ugyanis a kontinentális európai gyakorlattal ellentétben Írországban a menza nem arról híres, hogy olcsó lenne.

4. Végezetül

Tehát összességében Írországban az Erasmus diák számára az élményt két fő dolog határozza meg: az rendelkezésre álló elkölthető pénzösszeg, illetve a szállás minősége. Az egyik legnagyobb hiba, amit el lehet követni egy külföldi félév során, hogy nem jól választjuk meg a szállásunkat. Ez a későbbiekben mindenre rányomhatja a bélyegét és kedvezőtlen irányba befolyásolja a félév alakulását. Tehát mindenképpen érdemes más Erasmus diákokkal együtt lakni, hiszen a társasági élet minősége nagyban befolyásolja az Erasmus félévet.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.