Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgatói beszámoló - 2008/09

Lund University

Élmények Lundból 

Úgy vélem, nem alaptalan az az állítás, hogy a skandináv kultúrákról meglehetősen hiányosak az ismereteink. Ugyanakkor az is biztos, hogy mindenkinek vannak bizonyos sztereotípiái; ha a svédek kerülnek szóba, az első néhány dolog, ami az eszünkbe, jut, az Ikea, a svéd acél, a jávorszarvasok és magas szinten fejlett jóléti állam. S valójában nem is járunk messze az igazságtól…

   Amikor megérkeztem Svédországba, hamar megtapasztalhattam az ottaniak nyugodt életmódját, figyelmességét és magas szintű kultúráját. Egészen szokatlan volt, hogy az autósok megállnak a zebránál és átengedik a gyalogosokat, nem dudálnak egymásra, és szinte bárkihez fordultam, válaszolt nekem angolul. Az időjárásról alkotott elképzeléseink szintén többé-kevésbé helytállóak. A tél eléggé hideg, ami önmagában nem is lenne baj, hiszen Magyarországon is az. Csakhogy a svédeknél rendkívül hosszan elhúzódik: amikor én voltam kint tavasszal, április közepéig hideg volt, majd egyik napról a másikra felmelegedett az idő. 20 fok felett már fürdőruhában napozó emberekkel voltak tele a parkok, és mindenki élvezte a napsütést. Amit még fontos megjegyezni, hogy legalábbis Dél-Svédország hihetetlenül szeles. Állandóan és erősen fúj a szél, úgyhogy mindenképpen érdemes sapkát, sálat és kesztyűt vinni, hiszen az őszi szemeszter vége és a tavaszi eleje egyaránt nagyon hideg. 

Utazás Lundba 

Többféleképpen is ki lehet jutni Lundba: autóval, busszal, többektől hallottam, hogy Németországból vagy Lengyelországból komppal jöttek át Trelleborgba. A legegyszerűbb és legkényelmesebb azonban a repülőút. A közelben három nemzetközi repülőtér van. A legjobb talán a Malmő melletti, mivel ide elég gyakran jön közvetlen Wizzair járat Budapestről. A malmői reptérről közvetlen menetrendszerinti buszjárat van Malmőbe illetve Lundba (Flygbussarna). Koppenhága is elég jó, Budapestről és Bécsből is mennek oda járatok, viszont onnan vonattal célszerű menni egészen Lundig. A vonatállomás egyébként gyakorlatilag össze van építve a reptérrel, csak egy mozgólépcsőn kell lemenni. A harmadik lehetőség Göteborg, az azonban eléggé messze van, busszal vagy vonattal lehet néhány órás utazással Lundba menni. 

Szállások 

Igen sok olyan cserediák volt, aki nem tudott a beiratkozás napján menni, mert például nem volt aznap repülőjárat (többek között én is egy nappal korábban érkeztem). Ebben az esetben az első éjszakát még nem lehet a kollégiumban eltölteni. Ismerős híján Lundban egy lehetőség marad: a Trainhostel nevű diákszálló, ami közvetlenül a vonatállomás mögött van, és egy régi vonatszerelvényből alakították át. Egy társalgó-, egy recepciós, egy fürdő- és három hálókocsiból áll. A hálókocsikban kis kabinok vannak, háromemeletes ágyakkal. Az egész hely meglehetősen szűk, de azon az estén, amikor az egész hely tele van cserediákokkal, nagyon jó a hangulat, és mindenkinek megtapasztalandó élmény!

   A beiratkozáskor egyben megtörténik a szálláshelyek kiosztása, persze csak azok részére, akik részt vesznek az International Housing Programban. Ekkor aláíratják a szerződést, és kiosztják a kulcsokat. A városban szerte vannak kollégiumok (ahogy egyetemi épületek is), ezért célszerű minél előbb térképen tájékozódni, hogy mely szállások esnek közel azokhoz az egyetemi épületekhez, ahová járni fog az illető. A Housing Programba előzetesen, még itthon kell jelentkezni akkor, amikor az egyetemi jelentkezési lapot is ki kell tölteni, és ott fontossági sorrendben három kollégiumot kell megjelölni. Általánosságban mindegyik jó színvonalú, különbségek abból adódnak, hogy a szobához van-e külön fürdőszoba, esetleg konyha, vagy közös helyiség a folyosón. Én az Ulrikedal nevű kollégiumban laktam, és ahogy a többiről hallottam, ez talán a legjobb ár-érték arányban (1830 SEK havonta). Minden szobában egy ember lakik, nálunk kb. 20 négyzetméteresek voltak a szobák, mindegyikhez volt egy különálló kis mosdófülke mosdókagylóval, polccal, tükörrel és WC-vel, a zuhanyzók, a konyha és a nappali pedig folyosónként közösek voltak. Különbség lehet még abban, hogy valaki „svéd” vagy „international” folyosón lakik-e, az előbbin ugyanis többségében svéd diákok vannak, az utóbbin pedig szinte kivétel nélkül cserediákok. A választásnál még szempont lehet, hogy bizonyos kollégiumok nagyobb közösségi életet élnek, mint a többi. A Sparta és a Delphi a legnagyobb bulihelyek, itt hetente több este is összejön a diákság apraja-nagyja, a többi hely csendesebb, de azért mindenhol akadnak bulik. 

Egyetemi élet 

A svéd felsőoktatás alapvetően más rendszerben zajlik, mint az itthoni. Minden félév két negyedévre van bontva: a svéd diákok az első negyedévben órákat hallgatnak, beadandókat írnak, vizsgáznak, a másodikban pedig úgynevezett „thesis”-t írnak, ami egy kisebb szakdolgozatnak felel meg. Mivel nagyon kevés svéd nyelvű óra van, és szinte teljesen angol nyelven folyik az oktatás, az első negyedévben vegyes csoportokat állítanak össze, amikben svéd és cserediákok nagyjából azonos számban vannak. A második negyedévben csak a cserediákoknak hirdetnek meg órákat, én például a Swedish Politics nevű tantárgyat vettem fel. A kinti órák mindegyike elég magas kreditszámot ér, a többség 7,5 kreditet, de van, ami 15-öt. Az Erasmus Programban résztvevőknek összesen (tehát a két negyedévben) kell legalább 30 kreditet elérni.

   Bár nincs sok óra, általában, heti egy-kettő, otthonra elég sok feladatot adnak tanárok. Tantárgyanként 4-6 könyvet is előírhatnak, s elvileg ezek mindegyikét el kell olvasni. Az egyetemi könyvesboltban lehet őket megvenni, de nagyon drágák, ezért mindenkinek azt javaslom, hogy iratkozzon be vagy az egyetemi vagy a tanszéki könyvtárba, mert ott is megvan minden példány, igaz csak korlátozott darabszámban, ezért amint kiderül a tankönyvlista, érdemes lecsapni rá a könyvtárban. A könyvtárnál viszont figyelni kell a határidőket, mert kemény büntetést kell fizetni, ha valaki késik.

   A vizsgáztatás is más rendszerben zajlik. Én a Politikatudományi Intézetnél voltam, ezért arról tudok nyilatkozni, de azért más tanszékek módszerei is hasonlóak. Minden tantárgyból volt úgy félidőben egy úgynevezett „take-home-exam”, ami azt jelenti, hogy interneten kiírtak 2-4 kérdést, amire bizonyos időtartam alatt válaszolni kellett kérdésenként egy-két oldal terjedelemben, és határidő előtt interneten beküldeni a válaszokat. Az egyik ilyen vizsgámra 24 óra állt rendelkezésre, egy másikra 3 nap. Ilyenkor otthon a számítógép előtt kell dolgozni, bármilyen segédeszközt lehet használni, de a végén a forrásokat le kell hivatkozni. Emellett órán kell csoportban prezentációt tartani, amire a csoport önállóan, szabadidejében készül fel. Minden tárgy egy házi dolgozat leadásával zárul, amely egy, a tárgyhoz kapcsolódó, de azon belül szabadon választott témát dolgoz fel, és kb. 8-10 oldal terjedelmű. Ezeket a dolgozatokat is interneten keresztül, határidő előtt kell leadni, s egy végső szemináriumot a tanár értékeli mindet, illetve a diákok is értékelik egymást. A svéd rendszerben háromféle érdemjegy van: very good, good és failed, a nemzetköziben pedig hatféle, A-tól F-ig. A lényeg az, hogy az illető ne bukjon meg, de ez nem is igen szokott előfordulni. 

Közösségi élet 

Az egyetemi jelentkezési lap kitöltésekor lehet jelentkezni egy Mentor Programra is, amit nagyon ajánlok mindenkinek. Ez olyasmi, mint nálunk az ÖCSI: lelkes svédek összeállnak, és hárman-négyen felügyelnek egy-egy csapat cserediákot. Főleg a beiratkozás napján, de a későbbiekben is nagyon sokat segítenek, irányítanak, hogy az újonnan jöttek ne vesszenek el. Ha jó csoport jön össze, akkor a félév során tartják a kapcsolatot, összejönnek néha, együtt mennek bulizni, stb.

   A svéd diákélet szíve a diákszervezetekben rejlik, amit ott „nation”-öknek hívnak. Mindnek van saját kollégiuma is, s általában ez ad helyet a programjaiknak. Számos sport- és kulturális esemény szerveznek, esténként bulikat tartanak, s mivel mindig más „nation” van soron, a hét minden napján lehet egy jó kis helyet találni. Ugyanilyen szisztémában szerveznek ebédeket és vacsorákat is, némelyik minden hétköznap, némelyik csak heti egyszer-kétszer. Ha másért nem, ezért mindenképpen megéri belépni, mivel az utcai étkezdékhez képest akár fél áron juthat itt az ember, finom, kiadós, igazi svéd ebédhez. Hogy valaki tag legyen, az első néhány hét alatt kell jelentkezni a választott „nation”-nél, befizetni a tagdíjat, majd várni, hogy kipostázzák a tagsági kártyát, ami egyben diákigazolványként is funkcionál. Egyes „nation”-ök tagdíja igen borsos, viszont a programokon, bulikon, ebédeken való részvételkor teljesen minden, hogy ki hol tag, aki egy helyre belépett, az utána minden rendezvényen részt vehet.

   Vannak még az úgynevezett „student union”-ok, amiket leginkább a HÖK-höz tudnék hasonlítani, mert amolyan érdekvédelmi szervezetek. 

Mindennapi élet 

A svéd  árszínvonal sajnos sokszorosa az itthoninak, erre fel kell készülni. Főleg az élelmiszerárak magasak, kb. három-négyszeresei a magyarországi áraknak. Két nagy szupermarket lánc van: az Ica és a Coop, ezek nagyjából azonos árszínvonallal dolgoznak, a kisebb üzletek lehetnek ennél olcsóbbak és drágábbak is. Ha nem élelmiszerre, hanem valami apróságra (tollra, párnára, bögrére, stb.) van szükség, akkor célszerű a Tiger nevű boltba menni, ami a buszpályaudvar terén van. A többi üzlethez képest ez igen olcsó, a svédek is tömegesen járnak ide!

   A közlekedés a diákok többségének esetében gyalog vagy biciklivel történik. Rengeteg a kerékpáros az utcákon, mivel talán ez a leggyorsabb közlekedési forma. Ha valaki szeretne egy biciklit beszerezni, azt rögtön érkezés után tegye meg, mert hamar elfogy a kínálat, és mennek fel az árak. Kerékpárt venni előző tulajdonostól is lehet (ez talán olcsóbb), de akinek ez nem sikerül, van egy szervezet, ami biciklik adás-vételével foglalkozik. A szemeszter végén szintén náluk lehet eladni a biciklit, mielőtt hazautaznánk. Vannak város buszjáratok is, melyek zöld színűek (a sárgák távolsági buszok). A buszjegy azonban eléggé drága, úgyhogy néhány megállóért nem érdemes buszra szállni. Bliccelni sem lehet, mivel csak a sofőrnél lehet felszállni, és nála lehet jegyet venni. Aki sokat vonatozik és buszozik is, akár városon belül, akár azon kívül, annak érdemes venni egy úgynevezett „Rabattkortet”-et, ami kedvezménykártyát jelent. Ez egy kemény műanyag kártya, melyet ingyen lehet a vonatállomás pénztárában kérni. Pénzt kell rá feltölteni legalább 200 SEK értékben, s ezután busz- és vonatjegy vásárlásakor ezzel kell fizetni, s így 20%-kal kerül kevesebbe a jegy. Egész Dél-Svédországban használható, sőt Koppenhágába is lehet menni vele.

   Lundban sok park van, s amikor jó idő van, ezek tele vannak sütkérező és beszélgető emberekkel. Ha valaki tavasszal megy, semmiképpen ne hagyja ki az április 30-i nagy fesztivált, amikor egész nap és éjjel a Valborgot ünnepli az egész város!

Utolsó frissítés: 2016.07.28.