December - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hallgatói beszámoló - 2008/09

Mediterranean Agronomic Institute of Chania

Annyi barátom mesélt nagyszerű  élményeket az Erasmus ösztöndíjjal, lehetőséggel kapcsolatban, hogy amikor elérkezett a pályázás időszak, úgy döntöttem, kipróbálom. A helyszín kiválasztásánál főként szakmai szempontok játszottak döntő szerepet, korábbi hallgatóról tudtam, aki ugyan azon a szakirányon volt mint én, hogy járt Chaniaban, hallottam az előadását a kint tartózkodásáról,  és a szakirányos tanárom is többek között ezt a helyet javasolta. Nem utolsó sorban meg kell még itt említeni, hogy Görögország, és maga Kréta szigete is nagyon vonzó volt számomra, eljutni egy távoli helyre hazámtól, megismerni egy új világot, a „mediterrán érzést”.

Már rögtön az elején kaptam is pár cseppet ebből a kinti világból, az ügyintézésükkel nem sietnek, kényelmesek, a papírokat kiutazásom előtt pár héttel kaptam csak meg, de sejtettem hogy nem kell emiatt aggódnom, így nem is tettem. 
Az oktatás a kinti intézményemben, a MAIChban (Mediterranean Agronomic Institute of Chania), október közepén kezdődött, a pontos időpont évente változó. Az első oktatási nap előtti hétvégén érkeztem meg az egyetemre. 
Krétát, sziget lévén nem olyan egyszerű megközelíteni. Közvetlen, fapados légi járatok csak a nyári szezonban vannak, én pont az egyik ilyen utolsót tudtam elcsípni, és az is Bécsből indult, és Iraklioba érkezett (a görög neveket több féle képpen is fordítják a latin abc-s változatára, így például Irakliot írják Heraklionnak is, vagy Chaniat Hanjának…). Iraklio Kréta úgymond fővárosa, a sziget legnagyobb települése. Ez gyakorlatilag a sziget közepén fekszik, innen Chania, a második legnagyobb város, körülbelül két óra busszal. A reptéren kell érdeklődni egy helyi busz iránt, ami elvisz a távolsági buszállomásra, ahonna tovább lehet utazni Chaniaba. 
Itt fontos megjegyeznem, hogy a görögök többsége beszél idegen nyelveket, főként az angolt, még ha nem is mindenki túl magas szinten, de az alap dolgokat ismerik, így útbaigazítást is kérhetünk bátran, bárkitől.

A Chaniai központi buszpályaudvarra érve ismét érdeklődnünk kell, a 13as busz után, ami Souda felé megy. Jegyet lehet venni a sofőrtől is, ugyan drágább egy kicsivel, mintha egy utcai kioszkban (periptero) vennénk meg, de első utazásnál ez a legegyszerűbb. Mivel a buszmegállók alig észrevehetőek, sokszor csak egy tábla, esetleg még az se jelzi, ajánlott megkérni a sofőrt hogy szóljon a „MAICh”-nál. A megállótól még két perc séta, és ott is van az egyetem.

Az ebédlőben egy felsőbb éves hallgató  vár minden új hallgatóra, így rám is várt egy, aki megmutatta a szobámat, elmagyarázta mi hogyan működik, hánykor vannak az étkezések a menzán, mindent, amit tudnom kellett, vagy ami még érdekelt, és átadott egy mappát, benne pár fontos dokumentummal, és a hétfőn kezdődő első órához szükséges információkkal.  
A szállás két ágyas kollégiumi szobában volt, amihez tartozott fürdőszoba is, zuhannyal, WCvel. Lehet kérni egy ágyas szobát is, havi 100 euró extráért.

Az első órám statisztika volt, a tanár már nyáron felvette minden leendő diákkal a kapcsolatot, és elküldte emailben a tárgy tematikáját, nekünk kellett küldenünk magunkról pár soros bemutatkozást, fényképet, és az első nap már tudta is a tanár az emberek többségének a nevét. 

Az intézményben nagyon családias a hangulat, első+másod éves hallgatók összesen vannak nagyjából 80an, viszont a társaság annál vegyesebb nemzetiségileg. Érdekes módon, görögök nagyon kevesen vannak, sokan vannak arab államokból (Egyiptom, Tunézia, Szíria, Palesztina, Marokkó…), sok török, libanoni, balkáni államokból (Macedónia, Szerbia…), Olaszországból, Örményországból, tehát főként a mediterrán vidékekről, de vannak Franciaországból, Spanyolországból, Németországból is, és sokan, főként erasmusok Lengyelországból. Itt az erasmusos diákok teljesen együtt vannak a „normál” diákokkal, csupán egy-két dologban különböznek tőlük.

Az egyetemről még elmondható, hogy az otthon megszerzett tudásunkat remekül tudjuk itt kamatoztatni, kellő hátteret nyújt az itteni tárgyakhoz, és többnyire gond nélkül meg lehet őket érteni, jó angol tudást feltételezve. 
Az oktatás kicsit máshogy zajlik mint nálunk, minden héten más tárgyat tanultunk, és 2-3 tárgy (hét) után vizsgáztunk belőlük, ennek a rendszernek megvan a maga előnye is, hátránya is, de szerintem hozzá lehet könnyen szokni, és nem zavaró. Fontos még, hogy a tananyagokat, vetített diákat megkaptuk ugyan nyomtatott formában, de extra érdekességeket, szükséges dolgokat néha csak elektronikus formában adta ki egyik-másik tanár, ezért ajánlott laptopot vinni magunkkal. Van ugyan egy gépterem, de elég szörnyűséges állapotban lévő gépekkel, amik sorban halnak meg. Lehet azóta változott a helyzet mióta eljöttem, de ezt jobb tudni. (Internet van minden szobában, wifi lent az ebédlőben.) 
Minden tárgyat más tanár tanít, többnyire görögök, de volt nekem olasz, spanyol, amerikai, belga oktatóm is, neves emberek, a szakterületükön elismert oktatók tartják az egyes tárgyakat. 
Órák reggeli után kezdődnek, és ebédig tartanak, de néhány tanár van aki ebéd után is folytatja az óráját. Hetente kétszer van angol óra is, ami erasmusosoknak csak fakultatív, és vizsgázni sem lehet belőle. 
Az ügyintézés kicsit lassúkás, de nem kell megijedni, nagyon kedvesek, mindent el lehet intézni, csak idő kérdése.

A kollégiumi élet elég jó, a drága városi szórakozóhelyek, kávézók miatt gyakori a szervezett illetve spontán buli a koliban lévő ebédlőben, „chimney roomban”, vagy csak a vacsora utáni beszélgetések egy pohár frappé mellett. 
A nappali órák fáradalmait nagyszerűen ki lehet pihenni az ebéd utáni szieszta alkalmával, majd este újult erővel jöhetnek a közösségkovácsoló programok. A szieszta alatt amúgy a városban is zárva van minden bolt - csak a nagyon turisztikai helyek tartanak nyitva -, de kedden és csütörtökön este kinyitnak újra pár órára. 

Chania városa igazi mediterrán görög város, ami nem túl nagy, akár egy hét alatt könnyen meg lehet jegyezni mindent, mi hol található. Az Old Town, a szűk kis utcácskáival, kávézókkal, vendéglőkkel, ősszel már a turista is kevesebb mint nyáron, holott az idő még mindig nagyszerű egészen decemberig. 
Kréta nem is annyira a tengeri ételeiről, inkább a nagyszerű húsételeiről híres, ajánlanék egy vegyes hústálat kipróbálásra valamelyik parti vendéglőben. Persze a tengeri ételeik is nagyszerűek, a Nea Chora nevű városrészben, a kikötő mellett, autentikus környezetben fogyaszthatunk el egy finom ebédet vagy vacsorát valamelyik kis étteremben. 
Éjszakai szórakozóhelynek az Old Town elején található, egymás mellett lévő Senso és Gravity a kedvelt a helyi fiatalok körében, míg az első helyen előfordulhat belépő, és főként elektronikus zenéket játszanak időnként görög számokra váltva, a Gravityben többnyire nincs belépő és mai ismertebb pop zenét játszanak, ugyanúgy néha görögre váltva, így ki-ki megtalálhatja a neki tetszőt, én ajánlanám kipróbálásra mind két helyet. Az árak igen drágák, és az ingyenes belépésért cserébe többnyire rögtön lerohan a pincér hogy mit kérünk. Ha belépős az este, a jegy árát lefogyaszthatjuk, ez többnyire egy italra elég… 
Emellett nagyszerűek a kávézók akár egy délutáni beszélgetésre, akár egy esti kikapcsolódásra, ajánlom a frappét, ami egy hideg kávé, illetve ki kell próbálni a görög kávét is, amit mi török kávé néven ismerünk. Görögországban nagy hagyománya van a kávézásnak, nekünk is be kell kapcsolódnunk! 
A nagy kikötő fölötti dombon, van a „Rosa Nera” nevű foglaltház, ahol alkalmanként alternatív programokat, koncerteket szerveznek, melyekről a városban kihelyezett, általában görög nyelvű plakátokból értesülhetünk. 
A város környékén ahova érdemes ellátogatni, az az Agia Triada, három kolostor rom fent a hegyekben, fantasztikus kilátással a tengerre. Ha le kívánunk sétálni egészen a partig, több órát kell rászánni, de megéri!

Távolabbi városokba, helyekre általában kocsival mentünk, Chaniaban és Soudában vannak autókölcsönzők, és ha  öt ember van egy autóra, olcsóbban kijön benzinnel, mindennel, mintha távolsági busszal mentünk volna. Plusz ha több autót béreltünk, még némi kedvezményt is lehetett kapni, mindenképpen ajánlom ezt. Figyelem, Görögországban a vezetéshez, és a bérléshez is 24. évet betöltöttnek kell lennie a sofőrnek!

A legközelebbi nagyváros Réthimno, egy órányi autózás Keletre, nagyon hasonló Chaniához, van egy nagy erőd a város fölött, és ami a legfontosabb a város életében, a farsangi karnevál. Itt van az ország második, és Kréta legnagyobb farsangi mulatsága, ami egy héten keresztül tart, ilyenkor megtelnek az utcák emberekkel mindenhonnan, mindenkin maszkok, jelmezek, a főúton hatalmas felvonulás, éjszaka az utcán fergeteges utcabál. Egy olyan esemény, amit semmiképp sem hagyhatunk ki!

A következő város, az északi parton maradva, Kelet felé haladva Iraklio, ami egy igazi nagyváros. Kevésbé barátságos a korábbi kettőhöz képest, de egy sétát megér, illetve ha már erre járunk, itt van a legendás Knossos is, labirintus, Minotaurusz… Ide is, mint a múzeumok többségébe, hazai diákigazolvánnyal is, ingyenes a belépés(!). 
Irakliotól Keletebbre nem jártam, a kicsit hosszabb autózás miatt arrafelé több napra érdemes csak menni, megszállva valahol.

Az igazi tradicionális, vad Krétát fent a hegyekben ismerhetjük meg, Sfakia környékén, hosszú kacskaringós szerpentinekkel összekötött kis hegyi falvakban, igazi élmény azoknak akik nem ijednek meg egy kicsit elrugaszkodni a városi léttől. Aki az ilyeneket kedveli, szép túrázó terepeket is találhat errefelé, Krétán megy az E4 jelzésű nemzetközi túraútvonal is, gyönyörű szurdokokban járhatunk, illetve a kevésbé edzettek is végig járhatják a Samaria szurdokot, sok kiépített pihenőhellyel, víz vételezési lehetőséggel, mosdóval… A szurdok végén pedig lubickolhatunk egyet Agia Roumelinél a tengerben, majd komp visz minket vissza egy közeli városba. Sok turisztikai cégnek van szervezett útja Samariahoz, de aki bevállalósabb megcsinálhatja magának is, nagyszerűen meg vannak a helyi és távolsági busz csatlakozások, és természetesen olcsóbb is így. 

Krétának nagyon sok szép tengerpartja is van persze. Ha éppen nem volt sok időnk, csak kiruccantunk a város szélén lévőkhöz, amik valójában nem annyira szépek, de nagy előnyük hogy közel vannak, busszal, vagy ha vagyunk többen voltunk taxival is egészen jó áron el lehet jutni a Golden Beachre, Iguana Beachre, vagy valamelyik távolabbira. 
Egyik legszebb tengerpart a Balos, vagy Gramvousa, ahová mehetünk hajóval is, vagy egy rutinosabb sofőr ki is tud vezeti kocsival a köves úton oda. Másik hasonló tengerpart kicsit távolabb, Kréta DNyi csücskénél van, Elafonisi, de autóval ide is el tudunk jutni nagyjából két óra alatt. Ajánlanám hogy ősszel vagy kora tavasszal menjünk, nyárson dugig van turistákkal, ilyenkor pedig gyakorlatilag a miénk lehet az egész tengerpart. 
Érdemes a déli városokat is felkeresni, ahol szintén csodálatos helyek vannak, az én kedvencem Préveli környéki kolostor, illetve az alatta lévő különleges tengerpart, ahol egy folyó ömlik a tengerbe, hatalmas pálmaerdővel szegélyezve. A víz ugyan elég hűvös, de a látvány lenyűgöző. 

Az időjárás október közepén mikor megérkeztem még nagyszerű itthon nyár végi időnek számító  volt, ami jó hosszan elhúzódott. Decemberben már hűvös volt, január-februárban nagyjából megszakítás nélkül esett az eső, ilyenkor esik az éves csapadékmennyiség nagy része. Ilyenkor olyan 10 fok körül van, a szobában néha kicsit hűvös volt, fűtés naponta kétszer van. 
December végén van egy egyhetes karácsonyi szünet, ekkor hazajöttem, majd Szilveszter után mentem vissza. Ilyenkor sokan hazamennek, kiürül a kollégium. Az utazás kissé nehézkes volt haza, Athénig komppal, majd onnan egy nagyon hosszú buszúttal, de ez volt a legolcsóbb megoldás. 
Van még egy hosszabb szünet Húsvétkor, de az ortodox Húsvéthoz igazítva, de idén pl csak egy hét eltérés volt a miénkhez képest. A két hetes szünet első felében testvérem jött ki hozzám meglátogatni, majd a második felében Macedóniába mentem, meglátogatni a kint megismert barátokat, ott töltöttem egy hetet, majd együtt jöttünk vissza Chaniába.

A húsvéti szünet körül kezd nagyjából az idő is egyre melegebbé válni, újra lehet a tengerpartra járni, ekkor nyit ki újra a télire a veszélyessége miatt lezárt Samaria szurdok, feléled a város, de elkezdenek megjönni az első turisták is, és az árakat is megemelik a szezon közeledtével egy kicsit… 

Összességében nagyon jól éreztem magam, első hosszabb ideig távol töltött időm volt ez, és csak pozitív élményekkel tértem haza, nagyon örülök, hogy ezt a helyet választottam. Életre szóló élményekkel, barátságokkal gazdagodtam, fejlesztettem az angolom, megtanultam pár alap dolgot görögül. 
A magyarokat pedig nagyon kedvelik az egyetemen, mind a tanárok, diákok, dolgozók, kívánom bárki is fog utánam ide menni, tartsa fönt ezt a jó képet, és érezze nagyon jól magát!

Utolsó frissítés: 2016.07.28.