Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgatói beszámoló - 2008/09

Université Paris III

Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy Párizsba kaptam meg az ösztöndíjat. A város számos lehetőséget tartogat a diákok számára, csak élni kell azokkal. Az alábbiakban témakörökre bontottam mind azt, ami fontos lehet a tapasztalataim alapján a Párizsba utazó diákok számára.

Párizsba, de hogyan?

Közlekedési és kényelmi szempontokat figyelembe véve a legelőnyösebb az Easyjettel repülni. Párizsban az Orly reptéren száll le a gép, amely a belvároshoz a lehető legközelebbi reptér. Innen transzfer busszal (melynek költsége 6,5 euró) negyed óra alatt a belvárosban találja magát az ember. A nem fapados gépek a Charle de Gaulle reptérre visznek, innen nehezebb a bejutás, mert elég messze van a belvárostól. A legkedvezőbb árai a WizzAirnek vannak, itt viszont fontos szempont lehet, hogy a várostól másfél órányira van a reptér (Beauvais), melyről 13 euróért visznek busszal a Porte Maillot csomóponthoz, mely szintén nem éppen a belváros közepén található. Csak azoknak ajánlom a WizzAirt, akik nagyon akarnak spórolni, és nem bánják, ha az egész napjuk utazással telik, beleszámítva természetesen azt is, hogy a késések, és a járattörlések ezen a vonalon a WizzAirnél a leggyakoribbak.

A repülőn kívül busszal is el lehet jutni Párizsba. A 22 órás út nagyon megterhelő, viszont kiköltözésnél és hazaköltözésnél nagyon hasznos lehet, hiszen majdnem fapados áron utazhatunk akár 50 kilónyi csomagunkkal, míg a repülőre az új szabályok szerint 15 kilót lehet felvinni.

Szállás

Párizs nagyon drága város, és főleg a szálláslehetőségek áraiban nyilvánul ez meg. Minden a városba utazó magyar diáknak ajánlom, hogy pályázza meg a Párizsi Magyar Intézet (PMI) által biztosított kollégiumi férőhelyeket a Cité Universitaire-ben (CIUP). A kollégium számos olyan előnnyel jár, azon felül, hogy jóval olcsóbb, mint egy albérlet, ami nagy segítésére lehet mindenkinek, így például olcsó és jó minőségű étkezés, sportolási lehetőségek, nemzetközi társaság. A PMI minden évben nyár elején írja ki a pályázatot, melyet hagyományosan július végéig, augusztus elejéig lehet benyújtani. Részint szociális, részint motivációs alapon döntenek. A férőhelyek száma mindig jóval kevesebb, mint a jelentkezőké, így ajánlom, hogy egyenesen a CIUP-hoz (a honlapján keresztül) is pályázzon a Párizsba érkező. Általában nagyon kicsi rá az esély, hogy így jut szobához az ember, de sosem lehet tudni, láttam olyanokat, akiknek így sikerült. Ott tartózkodásom idején a szobák átlagosan 250-450 euróba kerültek. Ez attól függ, hogy az ember egyedül lakik és van-e saját fürdőszobája. A legolcsóbb variáció a két ágyas szoba, folyosón közös konyhával, zuhanyzóval és wc-vel (250-270 euró). Fontos megemlítenem a szállással kapcsolatban, hogy minden Franciaországban a felsőoktatásban tanuló hallgató (nemzetiségtől függetlenül) alanyi jogon kérheti az ún. CAF-ot, mely egyfajta lakhatási támogatás. Az első kint tartózkodási hónapra sosem jár, de érdemes minél hamarabb beküldeni az igénylő dokumentumokat, mert a francia bürokrácia nagyon lassú, és előfordulhat, hogy az ember csak hazajövetele előtt nem sokkal veheti át egy összegben a pénzét (folyószámlára utalják az juttatást). A magyar diákok a kollégiumban 100 euró körül kaptak ilyen támogatást, mely nagyban hozzájárult a lakhatási költségekhez. 

Közlekedés

A közlekedés költségét az határozza meg, hogy az egyetem és a kollégium/albérlet hol található. Párizs úgynevezett zónákra van osztva, és ez alapján kell fizetni a bérletért. Alapvetően a belváros az 1-2 zóna, ha itt van a szállás és az iskola is, akkor ebben a szerencsés esetben a lehető legkevesebbet kell költeni a bérletre. Amennyiben, és ez a gyakoribb eset, az egyetem a külvárosban van, akkor több zónára terjedő bérletre van szükség, mely az alapbérlet árának kétszerese is lehet. A bérlet egy mágneskártyából áll, melyet havonta, vagy hetente (ez esetben drágábbra jön ki egy hónapra számítva) kell feltölteni a metróállomásokon található automatáknál bankkártyával vagy készpénzzel. Megérkezéskor el kell látogatni a nagyobb közlekedési csomópontok egyikébe (pl. Chatelet) és ott kiváltani a mágneskártyát, amihez diákigazolvány kép szükséges. Ha a diák szeptemberben érkezik, akkor lehet diákbérletet is kérvényezni. Ez jóval olcsóbb, mint a felnőtt, mindenki számára használható bérlet. Ezt Imaginaire-nek hívják, havi 30 euró körül van és az összes zónára érvényes, és sok egyéb kedvezményes szolgáltatást igénybe lehet vele venni. Ez esetben nem kell havonta felölteni, mert az árát a korábban számukra megadott francia bankszámláról vonják le havi rendszerességgel. Ezt csak az őszi félévben lehet igényelni, és egy évre szól. Ha hamarabb hazajön a diák, akkor is kell, hogy a francia bankszámláján legyen elég pénz, hogy a bérlet árát folyamatosan levonhassák. Bizonyos esetekben akár még ez a variáció is jobban megéri az őszi félévre, mint a felnőtt bérlet, ami jóval drágább. Ha egy évig tartózkodik a diák Párizsban mindenképpen javaslom az Imaginaire kiváltását, mely más igényelhető dolgokhoz hasonlóan, legalább egy hónapba telik míg a postán megérkezik.

Étkezés

Mint ahogyan azt a szállásnál már említettem Párizs drága város, és ez az élelmiszer árakban is jelentősen megmutatkozik. A napi főétkezésre a CROUS menzáit ajánlom, melyből több is van a városban (pl. a CIUP-ban, a Porte Royal metrómegállónál). Nagy választékkal rendelkezik, minőségben a magyar kifőzdék szintjén áll, van, ahol még annál is jobb, bőséges és mindenek előtt olcsó. Kétféle árat lehet választani, és ennek megfelelően összeállítani a menüsort három fogásból. Kint tartózkodásomkor az olcsóbb lehetőség 2,85 euró a drágább 4 euró volt. Egyéb élelmiszerek beszerzésére mindenképpen az Auchan üzleteit javaslom, melyből a belvároson belül a le Défense metrómegállónál van, illetve a CIUP-tól nem messze van egy kisebb Auchan a villamos vonalán. Érdemes figyelni arra, hogy ugyanazon bolthálózat egyes üzleteiben az árak nagyon eltérnek egymástól, ezt nagyban befolyásolja a környék presztízse.

Egyetem

Párizs hírhedt sztrájkjairól, van vasutas, tömegközlekedési, mindenféle szakszervezetnek és oktatási is. A félév elején a kormány hozott egy új oktatási törvényt, mely az egész felsőoktatási rendszert alapjaiban reformálta volna meg. Ez ellen azonban mind a diákok, mind a tanárok és az egyetemek vezetése tiltakozott. Az állami intézményekben március elején kitört a sztrájk. Eleinte a tanárok döntése volt, hogy megtartják-e az órákat, majd miután blokádot vezettek be,, az órák teljesen elmaradtak. Egyedül a számunkra az Erasmus program keretében résztvevő diákok számára, voltak speciális nyelvi és társadalomismereti órák, de valódi oktatás nem folyt. A Sorbonne 3-án a május végi vizsgahétig nem volt oktatás. Ekkor a tanárok e-mailen továbbították azokat a könyveket, anyagokat, amiket a félév során kellett volna átvenni, és a diákoknak két hét alatt félévnyi tananyagot kellett teljesen egyedül feldolgozniuk.

Látnivalók

Talán mondanom sem kell, hogy Párizs nagyon gazdag látnivalókban. Amíg ott van az ember gyakran gondolja, hogy lesz még ideje ezt vagy azt megnézni, aztán hirtelen eltelik a félév vagy a tanév és az utolsó hétre marad minden látnivaló. Ezt jobb elkerülni, és időben elkezdeni a nézelődést, sok érdekesség van a várostól nem messze is, és Normandiába is érdemes ellátogatni. Nagy lehetőség a 25 éven aluli fiatalok számára, hogy az állami múzeumok, látnivalók ingyenesen látogathatók (pl. Louvre, Musée d’Orsay). 

Párizsiak

Nem szeretnék sztereotípiákat felállítani, de szólnék pár szót a párizsiakról is. A vidéki franciák nagyon barátságosak, igyekeznek megérteni a franciául csak alig beszélő idegent is. Ugyan ez azonban a párizsiakról nem, vagy csak nagyon ritkán mondható el. Az egyetemeken zárt társaságot alkotnak a franciák, mivel ott sok a külföldi diák, és minden évben új arcok jelennek meg, nem igyekeznek kapcsolatot építeni az idegenekkel, sőt sokszor előfordul, hogy kifejezetten barátságtalanok. Talán beszédes adat lehet, hogy a kollégiumban általam megismert húsz magyarból szinte senkinek sem voltak francia ismerősei, barátai. Mindenki csak a külföldiekkel barátkozott, attól függetlenül, hogy milyen erős volt a francia nyelvtudása. A kivétel persze erősíti a szabályt, előfordulnak nyitott franciák is, de ez nagyon ritka.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.