Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgatói beszámoló - 2009/10

University of Helsinki

Harmadéves hallgató vagyok nemzetközi tanulmányok szakon és fél évet tölthettem el Helsinkiben a Helsinki Egyetemhez kapcsolódó Swedish School of Social Sciences-ben.

Szeptember 1-én  érkeztem meg Helsinki Vantaa repterére, ahol már az iskola egyik diákja várt rám. Én is Voulukiventie-ben laktam, ami végül is egy lakópark, kissé a város szélén nagyon jó közlekedéssel. Saját szobát, fürdőszobát és konyhát kaptam. Már másnap reggel kezdődött egy háromnapos orientációs kurzus, ahol a legapróbb részletekről is tájékoztattak. Külön kiemelném a mindenféle nyelvoktatás lehetőségét és jól felszerelt könyvtárakat, valamint a központi épülethez tartozó óriási Learning Center-t. Ezenkívül az egyetem szervez még kirándulásokat Moszkvába, Szentpétervárra, Lappföldre és más izgalmas helyekre. Helsinkitől mintegy 80km-re található a tengeri úton megközelíthető Tallinn, ahová szintén érdemes ellátogatni, mivel némileg olcsóbb, mint a finn főváros.

Még a beszámolóm elején le kell romboljam a finnekről alkotott legnagyobb sztereotípiát, mégpedig azt, hogy zárkózottak. Mikor eltévedtem vagy csak nem tudtam, hogy a boltban a lisztet választottam-e ki és nem valami mást, akárkit megkérdeztem rögtön készségesen segített. A finnek kitűnően beszélnek angolul és ezen felül svédül is.  Az országnak két hivatalos nyelve van: a finn és a svéd. Az emberek nagy többsége, főleg Helsinkiben tökéletesen ért svédül, finnül és angolul.

Visszatérve az egyetemi élethez. Az orientációs hét után a koordinátor segítségével egységesen mindenki felvette a tárgyait az első negyedévre. A félév ugyanis két negyedévre van bontva, így egy adott időszakban sokkal kevesebb tárgyunk van, mint általában itthon. Viszont a két félév elteltével pontosan ugyanannyi kurzust sikerült teljesítenem, mint itthon. A két negyedéves bontás miatt sokkal több szabadidőm volt. Ebből is érthető lett számomra miért is hihetetlenül élénk a diákélet. Minden negyedév végét természetesen egy vizsgaidőszak követett. Ez azonban kevésbé volt megerőltető, mivel sok tantárgyból csak beadandó dolgozatokat kellett készíteni és nem kellett vizsgázni. Ha azonban vizsgára került a sor, akkor is a teljesítés feltételei világosak és érthetőek voltak. Csak az bukott meg (bár ilyenről nem hallottam), aki semmit nem tanul és egyáltalán nem jár be az órákra (mellesleg a jelenlét az órák többségén kötelező) vagy nem ment el vizsgázni.

A Helsinki Egyetem az egyetemek világranglistáján az előkelő első százban benne van. Ezért a neves előadók számára igen kecsegtető egy-egy konferencia, melyet az egyetem szervez. Egy ilyen konferencián nekem is lehetőségem volt részt venni, mely a Közel-Kelet aktuális kérdéseit tárgyalta világ minden tájáról érkezett előadóval. Az egyetemnek különböző kutatóintézetei a világ szinte minden területével foglalkoznak: a koszovói háború kérdéseivel, Oroszország kutatással. Egy szó mint száz rengetegféle kurzusból lehet válogatni és minden idelátogató diák megtalálhatja a számára legérdekesebb kurzusokat véleményem szerint.

Mint már fentebb említettem a diákéletet. Még az első héten kisebb csoportokba osztottak be minket. Az első személyes tapasztalatom, hogy az iskola diákjai szerveztek a csoportomnak egy üdvözlőestet. Ezen felül rengeteg közös programunk volt, ami egyre jobban összekovácsolta a csoportunkat és igazi barátokra leltem. Végül is olyan jó közösség alakult ki, hogy már sok programot magunk szerveztünk. Az egyik legjobb ezek közül a vacsoraest volt, melyet minden héten valaki más tartott, így rengeteg finomságot kóstolhattam meg a nemzetek konyhájából.

Még csak egy-két praktikus dolgot szeretnék megemlíteni, ami esetleg hasznos lehet a későbbiekben. Először is a havi bérletre némi kedvezmény jár, de csakis az iskola által kiállított igazolás ellenében, ezért érdemes egyszerre megvenni a négy hónapra. A másik nagyon fontos, hogy Finnországban tényleg nagyon hideg van. Bár szeptemberben kifejezetten jó idők voltak,de lényegesen hűvösebb, mint itthon. Október legelején pedig már egyszer-egyszer fagyott és a hónap közepén leesett az első hó. Decemberben pedig nem volt ritka a -10 és -20 fok sem. Ennek ellenére nem volt olyan hideg és hozzá lehetett szokni. A végén már abszolút fel sem tűnt, hogy a hőmérő higanyszála -10 fok alatti hőmérsékletet mutat. Annak ellenére, hogy ilyen hideg van nem úgy kell elképzelni, hogy mindenki bundában jár, csupán rétegesen kell öltözködni. Sajnos a nap nem valami gyakran süt, de jó társasággal hamar el lehet ütni a sötét estéket. A hideg ellenére is van élet Helsinkiben, mivel az emberek hozzászoktak már a hideghez, így magyar szemmel hihetetlenül cudar időben is kimozdulnak otthonról. Rengeteget sportolnak. Ez kiemelten fontos a finn társadalomban, ezért az egyetem támogatja a diákok sportolását. Az ottani árakhoz képest fillérekért lehet venni sport bérletet és cserében akár napi rendszerességgel lehet különböző edzéseken, táncórákon részt venni és természetesen a szaunát használni. Finnországban egy felmérés szerint több embernek van szaunája mint autója. Ahol laktam ott is hetente kétszer ingyen lehetett használni a szaunát.

Akárcsak Svédországban, Finnországban is nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. Hogy óvják sokan járnak biciklivel, a szállásomon is volt elhelyezve egy-két ingyen használható kerékpár. Az utcán nem egyszer láttam, hogy egy járókelő felveszi a zacskót, amit a szél kerget. Ez példaértékű és nem hiába olyan tiszta és rendezett minden.

Utoljára említeném a számomra legizgalmasabb dolgokat, amiért úgy érzem – persze sok más dolog mellett- , hogy érdemes volt kimennem. Az első – bár kicsit sablonosan hangzik - ,de megismerkedtem ezzel a távoli, de annál szebb országgal és kultúrájával. Ezen belül is, hogy milyen kapcsolat fűzi Európához, illetve Oroszországhoz. A történelmi ellentétek ellenére Finnország jó kapcsolatot ápol Oroszországgal és mint az Európai Unió tagja elő kívánja segíteni vele a partnerkapcsolatokat. A másik izgalmas dolog számomra az országban élő finnül beszélő svéd kisebbség. Kicsit komplikáltan hangzik a megfogalmazás. A lényege, hogy ezek az emberek svédül beszélnek, de maximálisan lojálisak Finnországhoz és finneknek és a nemzeti kisebbséghez tartozónak tekintik magukat. Példaértékű jogaik vannak. Teljesen egyenlők finnül beszélő társaikkal és minden körülmények között biztosítják számukra a szabad nyelvhasználatot. A két csoport között semmilyen ellentét nincs. A finnek körében kifejezetten sikknek számít svédül is megtanulni. A vegyes házasságok miatt a gyerekek több mint fele már mind a két nyelvet beszéli. Finnország mint jóléti állam az egyik legnagyobb segélyező is a világon, az ország politikájának fontos része.

Végezetül már csak egy dolgot ajánlanék, hogy aki számára érdekes és vonzó  Finnország egy percig se gondolkodjon, hanem ha van lehetősége, akkor tanuljon ott egy félévet, mert életre szóló élmény.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.