Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgatói beszámoló - 2009/10

Universitá  Commerciale Luigo Bocconi di Milano 

Előkészületek, érkezés

V. évesen vágtam neki az Erasmus félévemnek, így az egyetemi ügyintézés nem okozott problémát. Az előzetes jelentkezés a Bocconira egy könnyen kezelhető webes felületen történt, még június folyamán, ha bármi problémánk volt, e-mailben gyors válasszal próbáltak segíteni. Ami az érkezést illeti az ISD office-ban kedvesen fogadtak, azonban elhagyták a fényképeket, amit küldtem, így a diákigazolványom nem készült el. Erre érdemes felkészülni, hogy megeshet, és esetleg mailben érdeklődni, hogy megérkezett-e a postán küldött jelentkezési anyag. Szerencsére minden metró aluljáróban lehet gyors igazolványképet csináltatni. Az egyetem könnyen megközelíthető a központi pályaudvarról.

Szállás

Az egyetemnek több kollégiuma is van (az egyetem mellett is!), azonban azok a külföldiek, akik csupán félévet töltenek Milánóban, a városszéli Arcobaleno Hotelben igényelhetnek szobát. Én preferáltam az egyetem közelségét, így a havi 600 eurós kollégiumi díjat meglehetősen borsosnak találtam a távolsághoz képest. Ami megnehezítette a lakáskeresést, hogy nehezen állnak szóba az emberrel, ha csak 5 hónapra szeretne bérelni valamit, jobban mondva szóba sem állnak. Az egyetem hirdetőtábláján sok kiadó szobát kínálnak, azonban itt is nehéz olyat találni, akik odavesznek maguk mellé valakit 5 hónapra. Érdemes facebookon keresgélni, olyan diákokat, akik egy félévet maradnak távol, így az ő helyüket esetleg meg lehet csípni. Ha olyan hirdetést találunk, amit ingatlan-közvetítő tett közzé, akkor számoljunk azzal, hogy a közvetítői díjat nekünk kell megfizetnünk, ami a teljes (nem havi!) lakbér 10-15%-a lehet. Az albérletnél még szintén érdemes figyelembe venni a rezsi költségeket is. Én az egyetemtől gyalog 15 percre a Porta Genova és a Navigli között laktam. Nagyon szerettem a környéket, a közelben nagy szupermarket található és a Viale Papinianon minden kedden és szombaton remek piac üzemelt.

Oktatás

Külföldi félévet mindenképp Olaszországban szerettem volna tölteni, mivel az angol után az olasz a második nyelvem. Pénzügyesként nem is eshetett volna másra a választásom, mint a Bocconira, Olaszország legjobb „pénzügyes” egyeteme lévén. A tanult tárgyakat szintén ez alapján választottam, a Master in Finance kötelező tárgyai közül, kettőt olasz, hármat angol nyelven. Érdekes és hasznos kurzusokat sikerült hallgatnom, melynek során felhasználhattam az itthon megszerzett ismereteimet, és más aspektusban tanulva el is mélyíthettem azokat. Lévén, hogy ezek az órák nem túl népszerűek a „külföldiek” körében, az ötből négy tárgyat egyedüli „Erasmusosként” tanultam, így a meghirdetett elővizsgákat is egyedül írtam. J Az egyetem rendkívül jól felszerelt, a tantermekben az oktatási eszközök magas technikai színvonalon biztosítják az órák megtartását. A hallgatók számára rengeteg tanulásra alkalmas hely van, a tanulópontokon az asztalokhoz a megfelelő számú konnektor is rendelkezésre áll, hogy a számítógépet könnyen csatlakoztathassuk. Több számítógépes teremben lehet internetezni, ahol nyomtatási lehetőség is van. Idén a régi „sorbanállós” nyomtatás kellemetlenségeit egy új kártyás rendszer váltotta fel.

Étkezés

Az olaszok méltán híresek gasztronómiájukról, amit szerencsére az egyetemi menza sem hazudtol meg. Rendkívül nagy választék áll rendelkezésre, amit menüben is fogyaszthatunk. Az „exchangek” számára a menü féláron van, amit a diákigazolványra feltöltött pénzből lehet kifizetni. Az eredetileg 8, gyakorlatilag 4 eurós menüben van egy „primo piatto”, ami lehet leves, rizottó vagy valamilyen tészta, van egy „secondo”, ami hús vagy halétel, hozzá választható köret (rengeteg féle zöldség), egy desszert (sütemény vagy gyümölcs) és egy zsömle. Ezt a bőséges ebédet meg sem próbáltuk egyedül elfogyasztani, érdemes társulni valakivel, így a két embernek is elegendő étellel már 2 euróért főtt ételt ehetünk az egyetemen. A kávézóban kínált remek szendvicsek is csillapítják éhségünket. Ha valaki az otthoni főzést nem veti meg (én is ebbe a táborba tartozom), egészen gazdaságosan meg tudja oldani a főzést. Az Esselunga szupermarketben minden megtalálható, amire szükség van, rendkívül jó áron, sok esetben olcsóbban, mint itthon. A boltláncnak van egy vásárlói kártyája, amit érdemes kiváltani (ingyenes!!!!), így a kártyatulajdonosoknak fenntartott akciókból sem maradunk ki, ami 20 – 50% kedvezményt jelenthet. (A kártya neve FIDATY) Amit a legjobban kedveltem, az a heti piac, ahol temérdek számra lehetett az ínycsiklandó zöldséget és gyümölcsöket venni. A választék bőséges, nem vágják át az embert az áru minőségével, és kb 1 eurós átlagáron megkapunk bármit, legyen az narancs, mangó, paradicsom, cukkini, ananász, stb.

Ha étteremben szeretnénk vacsorázni, akkor mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, azonban egy szép pizzát 6-10 euróért bárhol kapunk. J

Közlekedés

Milánóban elég jó a közlekedési hálózat, odaérkezéskor érdemes egyből beadni a közlekedési társasághoz a bérlet igénylést. Egy chip-kártyát készítenek 10-15 munkanapon belül. Bérletet csak ezzel a kártyával lehet venni. Amíg elkészül sajnos a napi vagy kétnapi jegy a megoldás (3 és 5,5 euróért). A közlekedési társaság neve A.T.M. honlapja www.atm-mi.it. A gyengeség, hogy nincs éjszakai közlekedés, és a metrók is csak reggel 6-kor indulnak, amivel kirándulás, hazautazás (reptér) alkalmával számolni kell. A havi bérlet ára 18 euró, ami mindig elsejétől hó végéig érvényes, és 15-e után már nem lehet megvásárolni az aktuális havi bérletet, annak ellenére, hogy esetleg megérné.

Egyetemi élet, szórakozás

Az egyetem rengeteg programot szervez a külföldi diákoknak kezdve egy remek welcome party-t, ahol a jól ismert APERITIVO-val és persze egymással ismerkedtünk. Milánói különlegesség az aperitivo, ami a legtöbb bárban, szórakozóhelyen bevett szokás, mely szerint az esti órákban, ha beülünk valahová meginni valamit, akkor az ital mellé különböző snackeket, falatkákat, szendvicset, esetleg meleg ételt is kapunk. Nagyon jó alkalom baráti társaságokkal összeülni és aperitivozni.

Két diákszervezet is szervez programokat az ESEG és az ESN. A hét minden napján van rendszeres egyetemi buli. Az általunk kedvelt szerdai estén az Old Fashion nevezetű szórakozóhelyen nyolc órától aperitivo volt mindig bőséges ételkínálattal, minden héten más nemzet ételeit, italait bemutatva. Érdemes facebook-on csatlakozni a Milánói Erasmusosok csoportjaihoz, így értesülhetünk más egyetemek által szervezett összejövetelekről. Mi a Politecnico (Műegyetem) bulijait kedveltük, mert kellemes közvetlen társaságot ismertünk meg ott.

Az egyetem és a diákszervezetek kirándulásokat is szerveznek. Ezek lehetnek egy- vagy akár többnaposak is. Mi szervezett úttal voltunk Parmaban illetve egy gyönyörű Cote d’Azur-i kiránduláson.

A kint töltött idő első felében a jó időjárás kedvezett a vidéki kirándulásoknak, így látogattunk el Comóba, a Lago Maggiorenál Stresaba, Veronába, Padovába, Monzaba. A www.trenitalia.it weboldalon tervezhetjük az utazás időpontját és a jegyárat.

Összkép

Összességében nagyon örülök, hogy Milánót választottam, mert egy színes forgatag részese lehettem abban a pár hónapban. Nem szokványos olasz városról van szó, de mindenképp egy élhető kellemes nagyvárosban élhetünk egy darabig, ahol egyszerre tapasztalhatjuk az északi pontosságot, és a déli „lazaság”-ot. Az egyetem magas színvonalú oktatást biztosít, és rengeteg új embert lehet megismerni ebben a nagyvárosban. 

Utolsó frissítés: 2016.07.28.