Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 18 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgatói beszámoló - 2009/10

Universidad Politécnica de Valencia

  1. Milyen problémák merültek fel az utazás előkészítése kapcsán (kinti tanulmányi program összeállítása, egyeztetés itthoni tanáraival, nyelvi felkészülés, kiutazás megszervezése, biztosítás)?

A fogadóintézmény más határidőket hirdetett meg a jelentkezésre, mint amivel Magyarországon dolgoznak. Emiatt az egyetemistáknál megszokott gyors kapkodással telt néhány nap a beiratkozás miatt, de végül a határidő lejártának ellenére regisztráltak.

A tanulmányi program összeállítása viszonylag simán ment otthonról, viszont a tárgyaim többségét le kellett cserélni megérkezésem után. (Egy időben voltak, vagy már beteltek, vagy nem is indult az adott tárgy.) Az tárgyakkal kapcsolatos ügyintézés itt sem egyszerű dolog. Sok rohangálással jár és sokszor van az is, hogy senki nem tud semmit egy tárgyról. Emiatt az első egy-két hét biztos, hogy főleg az ilyen típusú ügyintézéssel telik.

2.       Okozott-e gondot a szállás biztosítása a fogadó országban? Ki segített a szállás megszervezésében? Milyen volt a szállás, mit tanácsos itthonról vinni?

A diákok számára Valenciában kizárólag az albérlet jöhet szóba, a kollégium megfizethetetlenül drága. Az albi keresésénél szinte kizárólag a többi cserediák és esetleg a helyiek segítségére számíthattunk. Az egyetemnek van egy mentorprogramja, ami abból áll, hogy a cserediák mellé adnak egy helyi diákot, aki segít beilleszkedni. Én a mentorommal próbáltam felvenni a kapcsolatot, de semmi válasz nem jött, így a mai napig nem is találkoztam vele. Sok másik diáknak azonban nagyon kedves és rendes mentora volt, akik rengeteget segítettek nekik mindenben.

Egy nagyon jó albérletet sikerült találnom mindenhez közel, ami gyakorlatilag mindennel fel volt szerelve a felespoharakat és a merőkanalat kivéve. Ezeket később szereztük be. Ágyneműt hoztam otthonról és ezt tanácsolnám mindenkinek. A lakásban inkább csak ruhacafatok voltak, nem rendes ágyneműk és ez nem csak a mi lakásunkban volt így.

3.       Nehéz volt-e beilleszkednie, ill. sikerült-e a beilleszkedés, milyen kapcsolatot alakított ki a helyiekkel és a többi külföldivel?

Valenciában rengeteg a cserediák, emiatt mindenhol velük lehet találkozni. Mindenki kedves mindenkivel, nagyon jó volt a hangulat mindig és mindenhol. Ráadásul mindenki nagyon segítőkész volt és ha valakinek bármi problémája akadt, akkor nyugodtan számíthatott a külföldiek segítségére. A helyiek is segítőkészek, vidámak és kedvesek, mint a spanyolok általában. Nagyon vendégszerető és barátságos nép. Több helyivel is nagyon jó kapcsolatokat ápolok. Szerencsére itt a cserediák közösség nincs elkülönítve, hanem a helyiek között a helyiekkel éltük a mindennapjainkat.

  1. Meg volt-e elégedve a fogadó intézmény nyújtotta oktatás színvonalával?

Meg. Sokkal többet követeltek, mint az otthoni egyetemen. Úgyhogy aki azt hiszi, hogy Valenciában az Erasmus-élet csak a bulizásról szól, azt ki kell ábrándítsam. Sokkal többet kellett tanulni, mint otthon. Minden nap be kellett menni a suliba és két nap is reggeltől este hétig vagy még tovább ott kellett lennem. Valamint errefelé divat a házifeladat is, úgyhogy a hétköznap esték is sokszor teltek tanulással.

  1. Tanulmányi programját végrehajtotta-e az előírt módon?

Többé-kevésbé. A spanyol nyelvű tantárgyaimat nem sikerült teljesítenem,mert nem tudtam eléggé megtanulni a nyelvet,de ha az ember spanyolokkal,vagy spanyolul beszélőkkel él,akkor nagyon könnyen fel lehet szedni a nyelvet,most már úgy kapisgálom.

6. A fogadóintézménnyel kapcsolatos észrevételei

(Mi az, ami eltér az itthonitól? Mi a fogadóiskola erőssége?)

Hatalmas egyetem, 35000 diákkal és rengeteg cserediákkal. A termek jól felszereltek, az oktatás magas színvonalú, nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra. Az oktatással kapcsolatos felszereltség kicsit az otthoni felett van, de nem kirívóan. Amiben viszont magasan veri az UPV a magyar sulikat, az a szociális részleg, vagy nem tudom hogy mondjam milyen részleg. Rengeteg a sportlehetőség és sportpálya (lehet falat mászni, búvárkodni vagy akár vitorlázni is, az olyan szokványosabb sportokat nem is sorolnám fel, mint például a squash, tenisz, vagy a kerékpározás), van vagy öt-hat focipálya, kávézók, végtelen számítógépterem, gigantikus könyvtár, egy háromemeletes épület csak a diákok pihenéséért (csocsóval, kanapékkal), ingyenes és jól felszerelt dvd és videokölcsönző, stb. Az egyetemen még nem találtam olyan számítógépet, amin ne lenne fent a legújabb autoCAD, archiCAD, ArcGIS, Matlab, meg még néhány olyan program, amit nem is ismerek. Szóval itt aztán tényleg odafigyelnek arra, hogy a diákoknak mindenük meglegyen, hogy csak a tanulásra tudjanak koncentrálni.

8.       Írja le a külföldi tartózkodás egy átlagos napját, napirendjét!

Felkelés után, ha a lakótársaim nem ették meg a kajámat, akkor reggelizem, aztán a szokásos reggeli teendők után irány az egyetem bringával. Fél háromig órán vagyok, aztán hazatekerek ebédelni, majd négy körül vissza a suliba. Hétkor végzek. Hazaérkezés után leugrok a Mercadonába megejteni a napi bevásárlást, aztán kotyvasztok valami ehetőt vacsora gyanánt. Ezután előkerülnek a tankönyvek és a házifeladatokkal bajlódik mindenki a lakásban. Ez megy olyan 11-ig, amikor bezáródnak a tankönyvek és megkezdődik a gyors készülődés az esti bulira. Aztán irány valamelyik havernak a lakása, hogy megalapozzuk az estét, majd attól függően, hogy éppen milyen nap van lemegyünk valamelyik diszkóba vagy kocsmába. Hétköznap általában csak hajnal háromig tart a móka, aztán haza kell menni, mert másnap iskola.

9.       Mi volt a legjobb és mi a legrosszabb élménye?

Legrosszabb: elütöttek amikor bicikliztem hazafelé és eltörött a bal oldali kulcscsontom,emiatt október elejétől január végéig alig tudtam mozgatni a kezemet,emiatt nehézségeim akadtak mindenben, a tanulást is beleértve,mert nehéz egy kézzel számítógépen házi feladatokat írni,és tanulni.

Legjobb: Szinte minden egyes együttöltött idő a barátokkal

10.   Egyéb fontos megjegyzés

Három apróság.

Spanyolország drága. Havi 5-600 euró simán elpattan, és ebben nincs benne semmi utazás. Az albérlet havi 200-250 euró között van, rezsivel együtt a hideg hónapokban ez havi 250-300 euró kiadást jelent, amire el is ment az ösztöndíj és még nem ettél semmit.

Az albérlet keresésénél nagyon fontos, hogy jó helyen legyen a lakás. Ha mindentől messze laksz, akkor csak nagy nehézségek árán tudsz részt venni a közösségi életben. A lakótársakra is érdemes kicsit odafigyelni, egy rossz lakótárs nagyon megmérgezheti a kint tartózkodást. Bizonyítani nem sikerült, de valószínűleg a mi albérletünkből az egyik lakótárs nyúlt le 1200 eurót. A másik, hogy a különböző nemzetek diákjai eltérően értelmezik a tisztaság és a magántulajdon fogalmát, ami félreértésekhez vezethet. Ezt leszámítva egy nemzetközi lakásban lakni nagyon jó dolog és nagy élményeket adhat az embernek.

Spanyol nyelvtudás nélkül elindulni bátor dolog. Érdemes legalább egy alapszintű nyelvtudással érkezni, ezzel sok problémát meg lehet úszni és a beilleszkedés is sokkal könnyebb. Itt még a cserediákok is spanyolul beszélnek egymással, ha tudnak spanyolul. Az angol az csak egy mankó, ha valamit nem sikerül spanyolul elmagyarázni.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.