Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgatói beszámoló - 2009/10

Universität Konstanz

Életem egyik legnagyobb lehetőségének tartom Magyarországnak az Európai Unióba való csatlakozását. Anélkül ugyanis elképzelhetetlen lett volna életem egyik legnagyobb céljának megvalósítása nevezetesen egy hosszabb időt külföldön tanulni. Ehhez a célomhoz segített hozzá az Erasmus hallgatói mobilitás programja.

Az ötlettől a megvalósításig

Ebből kifolyólag már a felsőoktatási intézményem kiválasztásánál is fontos szerepet játszott a nemzetközi lehetőségek sokszínűsége. Választásom a Budapesti Corvinus Egyetemre esett, ahová alkalmazott közgazdaságtan szakirányon a K-karra fel is vettek. Már a kezdetek kezdetén rögtön elkezdtem fókuszálni a nemzetközi tanulmányi lehetőségekre és természetesen Európán belül az Erasmus ösztöndíj mutatkozott a legjobb lehetőségnek. Így rögtön felkerestem a Nemzetközi Iroda honlapját és elkezdtem információkat gyűjteni az Erasmus pályázati feltételekről. Ezt fontosnak tartom és mindenki számára ajánlom, hogy ne az utolsó pillanatban kezdje el a pályázat elkészítését, mert úgy nem csak egy hely elnyerésének az esélye csökken, hanem elképzelhető, hogy számunkra sem a legjobb lehetőséget találjuk meg.  
Mint azt mindenki tudja a pályázati eljárás hosszú és bonyolult és jelen élménybeszámolómban nem is szeretnék róla mesélni. Sokkal inkább arról, hogy mennyire nagy öröm volt, amikor megláttam a helyek kiosztását és az én nevem is ott állt a teljes ösztöndíjat elnyerő hallgatók között.  
Az első gondolatom: Hurrá végre kimehetek Németországba és ott tanulhatok fél évig, elértem életem egyik nagy célját. A következő gondolatok pedig már gyakorlatiasak voltak, hogy is fogok kijutni, mennyibe fog ott kerülni a megélhetésem, mégis ki fog rám mosni. Tehát vegyes érzelmek fogtak el egyrészt örültem nagyon, másrészt pedig kezdtem aggódni, hogy mégse lesz ez olyan egyszerű távol a barátaimtól, családomtól fél éven át.

Előkészületek

Az első izgalom és öröm után rögtön azt mondtam, még nagyon messze van az október, amikor ki kell mennem és még ráérek mindent elintézni. Persze ez így is volt, de az idő csak rohant és pillanatok alatt sok dolgom és elintézni valóm lett. Megszervezni a tanulmányomat, megkeresni az itteni és a németországi professzorokat, elfogadtatni a Learning Aggrementet, kollégiumi szállást intézni. Szóval sok adminisztratív problémát kellett megoldanom, ami a nyáron nem is olyan egyszerű, mert minden professzor szabadságon van a tanszékek nincsenek csak ritkán nyitva.  
Mindent egybevetve májustól szeptemberig sikerült mindent elintéznem és készen álltam a nagy utazásra. 

Az első napok

Your browser may not support display of this image. Your browser may not support display of this image. 2009. október 1-én Németországba, Konstanzba. Természetesen már nagyon izgultam az egész út során, és ahogy egyre közelebb érkeztünk úgy egyre jobban nőtt bennem a feszültség. Nem is tudtam igazán, hogy milyen egy város ez a Konstanz. Persze láttam képeket meg sokszor megnéztem a térképen is, de igazából fogalmam sem volt semmiről. Ahogy megérkeztem a városba és egy picit sétáltam a belvárosban már tudtam, hogy jó helyen vagyok. Nagyon tetszett a város atmoszférája és a Bodensee is egyszerűen csodálatos volt.  
Szerencsére a kollégiumi szobám átvétele után sem múlt el az örömöm, mert nagyon szép szobát kaptam és szerencsére egyedül lakhattam fél éven keresztül, ami nekem nagyon fontos szempont volt.  
Rögtön másnap meglátogattam új egyetememet is. Hát teljesen máshogy néz ki, mint a patinás Corvinus főépület. Úgy nézett ki mintha csak egymás mellé dobálgattak volna épületeket és valahogy összekötötték volna őket. Sajnos ez nem csak így nézett ki, hanem így is volt éppen ezért fél év után is még mindig eltévedtem. Tehát az egyetem épületétől nem voltam lenyűgözve, azonban mindenki nagyon segítőkész és kedves volt velünk Erasmus hallgatókkal, ami nagyon sokat segített az ügyeink elintézésében.  
A következő héten hétfőtől szerveztek nekünk egy bevezető hetet, ami nagyon jó volt, mert megismerhettünk más nemzetközi hallgatókat is, könnyebben köthettünk új barátságokat. Szerencsére hamar sikerült megismerkednem sok emberrel és 1 hét után már barátaim is voltak. Ennek is nagyon nagy szerepe volt abban, hogy hamar sikerült beilleszkednem és jól éreznem magam egy másik országban, másik városban egy teljesen más világban.  
Az egyetem ezen az első héten szervezett nekünk egy-két kisebb kirándulást, amely során megismerkedtünk a város rövid történelmével és a környék nevezetességeit is megnézhettük.  

A tanulmányaim

Nagyon jól éreztem magam az első hét után Konstanzban, persze kíváncsi voltam vajon milyen lehet az oktatás itt, de az se lett volna nagy baj, ha nem kellett volna bemennem és elkezdenem tanulmányaim. Az első nap az egyetemen, mint hallgató nem volt egyszerű. Nem találtam a termeket és nehéz is volt mindent németül megérteni, lejegyzetelni, de szerencsére hamar túllendültem a nyelvi nehézségeken és teljes értékűen tudtam tanulni. Ami a tantárgyakat illeti, amit otthon elterveztem, hogy szeretnék tanulni, az nem mindig volt jó, úgyhogy az első 2 hétben azzal voltam elfoglalva, hogy megtaláljam a legérdekesebb tárgyakat. Ez bizony itt nem olyan egyszerű. Van ugyan valamilyen online rendszerük, de ott nem lehet mindent egy helyen elintézni, mint a Neptunban. Nem gondoltam volna, hogy valaha is visszasírom a Neptunt, de az első hét után ez történt.  
Hamar beindult a szemeszter és én is elkezdtem teljes gőzzel tanulni. A hétköznapjaim olyanok voltak, mint otthon, reggel felkelni, bemenni az egyetemre, tanulni, este egy picit kikapcsolódni.  
Furcsa volt ugyanakkor, hogy itt abszolút nem volt évközi számonkérés, semmi beadandó így minden a vizsgaidőszakra maradt. Ez egyrészt jó volt, mert október-decemberben sok időm volt utazgatni és kapcsolatokat építeni. Ugyanakkor a január-február nagyon húzós volt.

A szabadidőm

Your browser may not support display of this image. Your browser may not support display of this image. Mint már írtam a hétköznapjaim elég szürkék voltak, azonban a hétvégék teljesen mások voltak. Hamar kötöttem barátságokat így sokszor találkoztam barátaimmal, hogy pókerezzünk vagy közösen nézzünk filmeket, esetleg elmenjünk bulizni vagy sportoljunk valamit. Sokszor szerveztünk a hétvége egyik napjára rövid utazásokat is. Így jutottam például el Baselbe, Freiburgba és egyszer Barcelonába, persze ez nem egy egynapos túra volt, de Barcelonára szükségünk volt. Ugyanis Konstanz egy olyan város, ahol vagy esik az eső és köd van, vagy mindjárt esni fog. Gyakran előfordult, hogy 1 hétig nem láttunk napot és Barcelonában végre 3 napig gyönyörű napsütés volt.  
Az egyetem is szervezett nekünk városlátogatásokat, így eljutottam Zürichbe, St. Gallenbe, Münchenbe, Berlinbe. Vagyis megnézhettem Németország és Svájc legszebb városait, nevezetességeit. Ezeken az utakon mindig volt velünk idegenvezető is, így sokat megismerhettem a német kultúrából is.  
Az egyetemnek volt egy diákszervezete is, akik főleg az Erasmus hallgatóknak szerveztek programokat. Legyen szó filmvetítésekről, bulikról esetleg síelésről vagy egy csokigyár meglátogatásáról rájuk mindig lehetett számítani.

Ami a legtöbbet jelentette nekem

Your browser may not support display of this image. Your browser may not support display of this image. A legjobb és számomra legfontosabb az volt, hogy nemzetközi leginkább EU-s polgárrá váltam az Erasmus utam által. Nincs olyan ország vagy olyan nemzet, ahonnan ne ismernék legalább egy embert és ne lenne ott barátom. Megismertem az EU nemzeteinek szokásait, kultúráját és ez nagyon sokat jelentett nekem.  
Ezenkívül megismertem Németország „működését” gondolok itt az oktatási rendszerre a közigazgatásra vagy egyszerűen csak a mindennapok apró dolgaira, bevásárlás, közlekedés. Ezáltal össze tudom hasonlítani a magyarországi helyzettel és bizony van olyan dolog, ami Magyarországon sokkal jobban működik, vagy egyszerűen jobban van szervezve. Ezt a kint tartózkodásom előtt biztos nem gondoltam volna.

Összegzés

Ez az Erasmus program volt életem eddigi legnagyobb kalandja, olyan dolgokat próbálhattam ki és olyan lehetőségeim voltak kint tartózkodásom alatt, amik itthon sose lettek volna. Ha még egyszer jelentkezhetnék, biztosan nem haboznék és már be is adnám holnap a pályázatomat.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.