December - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hallgatói beszámoló - 2009/10

Universität zu Köln

A 2009/2010-es tanév őszi félévét Németországban töltöttem az Universität zu Köln hallgatójaként. Gazdálkodástudományi karos, ötödéves hallgatóként mentem ki, és angol nyelven tanultam Kölnben. Választásom azért esett pont erre az egyetemre, mert így mind az angol- mind a német nyelvtudásomat egyszerre tudtam fejleszteni. 

Köln körülbelül egymillió lakosával Németország negyedik legnagyobb városa. A város legfőbb nevezetessége a Kölni Dóm, ami valóban egy csoda, látványához fél év alatt sem tudtam olyan mértékben hozzászokni, hogy ne álljak meg egyet megcsodálni, akárhányszor elmentem előtte.

Egyetem

Az Universität zu Köln Németország legjobb közgazdaságtudományi egyeteme a gazdálkodástudományi képzésben (a közgazdasági képzésben is egyedül Mannheim előzi meg), és ez a magas színvonal a követelményekben is érződött. A tanárok nagyon jól beszéltek angolul, egyáltalán nem volt német akcentusuk, azonban az angol nyelvű tantárgyválaszték nem volt túl széles. Leginkább marketing és stratégiai menedzsment témájú tárgyakat lehetett angolul tanulni, de például pénzügyet és számvitelt szinte egyáltalán nem (bár hazautazásom előtt azt mondta nekem az egyik kinti koordinátor, amikor említettem neki ezt, hogy már tervezik az angol nyelvű tantárgyválaszték kibővítését).  

A kinti tantárgyaimról  általánosságban el lehet mondani, hogy a vizsgákon mindig átfogó, nagy esszékérdések voltak (illetve néhány tárgyból számítási feladatok is), amihez így, a Corvinusról érkezve, hozzá kellett szokni. A különböző elméleteket, amiket az adott tárgyból leadtak, precízen kérik vissza, és tényleg mindent megkérdezhetnek, ami az anyagban benne van, még akkor is, ha elsőre nem tűnik túl relevánsnak. Egy idő után rájöttünk arra, hogy a régi vizsgákat átnézve ki lehet húzogatni azokat a részeket, amik már voltak korábbi vizsgán, mert nem nagyon kérdezik újra ugyanazt pár éven belül. Persze az is lehet, hogy ez csak véletlenül volt, mert például a tanárok, amikor óra után bizalmasan rákérdeztünk erre, azt mondták, hogy ők erre tényleg nem figyelnek, és tanuljunk meg mindent. 

A félév egy öthetes intenzív németkurzussal kezdődött, amin érdemes részt venni, hiszen ez idő alatt megismerheted a cserediákok nagy részét, és mivel vagy délelőtt, vagy délután vannak az óráid, ezért ekkor még sok szabadidőd is van. A tanfolyamon inkább a nyelvtani ismeretekre koncentrált a tananyag, és nem annyira a kommunikációs képességeink fejlesztésére. 

Supply Chain Management and Management Science –  Strategy (SCM & MS I): ez egy elég komplex tárgy volt, annak ellenére, hogy a neve alapján logisztikára számítunk. A tananyagot tekintve volt benne ökonometria, folyamatmenedzsment, operációkutatás és egy kis vállalati pénzügy is. A félév során meg kellett oldani két esettanulmányt, valamint volt egy Process Flow Experiment, amelynek során csapatokban kis áramköröket kellett gyártanunk, amíg egy másik csapat küldte nekünk a rendeléseket, és értékelte az elkészült termékeket, majd cseréltünk. A vizsga a tárgyból szintén elég komplex volt, és nem hasonlított (szerkezetében sem) az előző évek vizsgáihoz, ennek ellenére teljesíthető tárgyról van szó, de jobb, ha másféle feladattípusokból is felkészült az ember, mint amilyeneket a korábbi vizsgasorokban látott. 

Marketing Planning: a tárgy során egy Markstrat nevű online szimulációs játékkal kellett játszanunk, és a többi csoporttal versenyeznünk. Saját marketingstratégiát kellett kitalálnunk, be kellett árazni a termékeinket, eldönteni, hogy mennyit költünk marketing költségekre, és azt hogyan osztjuk fel. A félév végén kellett egy prezentációt tartani a saját teljesítményünkről és stratégiánkról a játék során, ez 10 százalékát adta a jegynek. A vizsgán elméleti és számolós feladatok egyaránt voltak.

Strategic Management: a tárgy keretében teljesen mást oktattak, mint az itthoni Vállalati stratégia kurzuson, Kölnben sokkal több stratégiai koncepciót bemutattak. A vizsga a tárgyból viszonylag gyakorlati jellegű volt, de ugyanakkor nagyon meg kellett tanulni az elméleteket is. Volt egy cikk egy német gazdasági lapból (angolul) és az alapján kellett egy 2 témát bemutatni, valamint ezen kívül még egyet, tehát összesen 3 kifejtős kérdés volt. Erre a tárgyra is sokat tanultam, majd végül a vizsgán összesen 7 oldalt körmöltem. 

Economic Expansion in the 19th Century - Europe and Germany: Ez egy történelmi tárgy a 19. századi Európáról (érintve az Osztrák-Magyar Monarchiát isJ), érdekesebb, mint az itthoni Gazdaságtörténet. Ez volt a legkönnyebb tárgyam Kölnben, ami azt jelenti, hogy erre a vizsgára elég két napot tanulni (ha nagyon jó jegyet akarsz belőle, akkor hármat). Itt is átfogó esszékérdések voltak vizsgán, akárcsak az összes kölni tárgyból.

Megélhetés

Ha a Lidl-be, a Plus-ba vagy az Aldiba jársz vásárolni, nagyjából magyar árakkal találkozhatsz, a Rewe már valamivel drágább boltnak számít, de a választék is nagyobb, és itt lehet fizetni Visa vagy MasterCard bankkártyával is, míg a Lidl-ben csak az úgynevezett EC Carddal (Maestro) ami a leggyakoribb bankkártyatípus Németországban, sajnos néhány helyen csak azt fogadják el. Bankszámlanyitáskor a Sparkasse-nál mindenki EC Cardot kap.

Amik nagyon drágák, azok a szolgáltatások, ám ha ügyes vagy, akkor megúszhatod, hogy ne kelljen kinntartózkodásod alatt túl gyakran ilyesmit igénybe venned, másik költséges dolog pedig az utazás. Viszont pozitív, hogy a diákigazolványoddal ingyen utazhatsz az egész Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, hétvégenként és 19 óra után Köln egy meghatározott körzetében még egy embert magaddal vihetsz ingyen. Létezik azonban 202 euró szemeszter-hozzájárulás, amit a félév elején az egyetemnek be kell fizetni.

SIM kártyát a Lidl-ben vettünk, 10 euróért, amit teljes egészében le lehet beszélni. A szolgáltató neve Fonic, az SMS és a percdíj 9 cent minden német mobilhálózatba, és néhány külföldi (köztük magyarországi) vezetékes hálózatba is. Szerintem ennél olcsóbb és kötetlenebb megoldás nem nagyon létezett mobiltelefonálásra.

Kollégium

Szinte minden külföldi diák – aki igényelte – kapott kollégiumi férőhelyet. A legtöbben, így én is, a Hürth-Efferenben lévő diákfaluban kaptunk szobát. Hürth közvetlenül Köln mellett helyezkedik el, körülbelül 50 ezres város, Efferen pedig ennek egy városrésze, és egyúttal az első megálló Köln határán kívül a 18-as villamos vonalán.

Elmondhatom, hogy azon kívül, hogy nekünk nem a kölni, hanem a hürth-i városházán kellett magunkat bejelenteni lakosként, nem sokban éreztük azt, hogy nem Kölnben lakunk. Az egyetemre az említett 18-as villamossal 5 megállót, 10 percet kellett utazni, majd még 10 percet gyalogolni. Köln városközpontjába, a Dom/Hauptbahnhof-hoz is 20 perc alatt, átszállás nélkül el lehetett jutni Hürth-Efferenből.

A kollégiumi díjak viszonylag tág skálán mozogtak Hürthben, körülbelül 200 eurótól a 290 euróig, attól függött, hogy mennyire frissen felújított házban laktál, norvég faházban, magasházban vagy téglaházban, hány fürdőszobátok volt, és mekkorák voltak a szobák. Én egy 4 szobás apartmanban laktam, amihez 2 fürdőszoba tartozott, valamint egy konyha és étkezőhelyiség. Mindenkinek saját szobája volt.

A kollégiumi férőhely elfogadásakor kötelezni kell magad, hogy nyitsz egy német banknál számlát, ahonnan a Kölner Studentenwerk (ez a szervezet üzemelteti többek között a kollégiumokat és a menzát) csoportos beszedési megbízással emeli le minden hónapban a kollégiumi díjat. Számlát a Sparkasse-nál érdemes kötni, diákok számára nincs se számlanyitási, se számlavezetési díj, ingyenes az internetbank valamint a készpénzfelvétel a Sparkasse automatáinál. 

Nagyon örültem, hogy pont ebbe a diákfaluba kerültem, hiszen a legtöbb Erasmus diák itt lakott, amit jól mutat az a tény is, hogy egy-egy apartmanban mondjuk ha 4 emberből 2 német volt, az már soknak számított. A villamoson szinte mindig összefutottam egy-két erasmusos ismerőssel, mindig volt kihez átmenni egyet beszélgetni, közösen vacsorázni, vagy a vizsgákkal kapcsolatban kérdezni valamit.

Utazás

Köln tökéletes választás azoknak, akik sokat szeretnének utazgatni az Erasmus félév alatt, mivel a város elhelyezkedéséből adódóan sok ország van elérhető közelségben. Belgium, Hollandia, Luxemburg nagyon közel van, és Franciaország is könnyen elérhető.

Én Amszterdamba vonattal mentem, két és fél óra alatt odaértünk; magyarként különösen nagy élmény volt azt látni, amikor a vonaton lévő kijelző 200 km/órás sebességet mutatott. Maastrichtba Aachenen keresztül jutottunk el, odáig diákként ingyen vonatoztunk, majd átszálltunk buszra, ahol a jegy oda-vissza 5 euróba került. Maastricht közelségéből adódóan egy napos program, és mivel ilyen olcsón el lehet jutni oda, semmiképpen sem érdemes kihagyni.

Amikor Belgiumba mentünk, kocsit béreltünk, az utazás ezt a formáját tudom a leginkább ajánlani, mivel bérleti díjjal, biztosítással, üzemanyagköltséggel, parkolási díjjal együtt is sokkal-sokkal olcsóbb, mint a vonatozás, és így lehet a legkényelmesebben a legtöbb várost meglátogatni. Ezt mi ki is használtuk, Belgiumban három nap alatt öt várost néztünk meg, és az Északi-tengerhez is elmentünk, mindezt körülbelül 30 euró útiköltségből fejenként.

Párizsba egy Deutsche Bahn-közeli céggel, a Thalys-szal mentem. Itt az a trükk, hogy legalább két héttel, de még jobb, ha egy hónappal korábban lefoglalod a vonatjegyet, így oda-vissza 50-60 euróért utazhatsz. Párizs is csekély három óra alatt megközelíthető volt, a vonatom egyébként Brüsszelen keresztül ment, tehát a belga fővárosba is el lehet jutni ezzel a társasággal.

A német nagyvárosok közül Frankfurt van legközelebb Kölnhöz. Ide mindenképp érdemes volt elmenni, gyönyörű hely, ahol az óváros, és a bank-negyed felhőkarcolói jól megférnek egymás mellett.

Észak-Rajna-Vesztfália tartományban érdemes megnézni Aachent, Düsseldorfot, Bonnt, Münstert, ezek mindegyike nagyon szép város, egy-egy napos kirándulásnak tökéletes célpontok. A Hürth melletti Brühl városába is érdemes ellátogatni, minimum kétszer: a pompás barokk Augustusburg kastélyt meglátogatni, valamint a Phantasialand nevű vidámparkot kipróbálni, ami egy budapesti vidámparkon felnőtt magyarnak maga az adrenalin-paradicsom.J

Szintén nagyon közel van, Kölnből fél óra vonattal Königswinter, ahol a gyönyörű, szinte már mesebeli Drachenburg kastély található. 

Szórakozás

Kölnben nagyszerű  az éjszakai élet, a hét szinte minden napján lehet valami jó  kis diákparty-t találni. Hétfőnként a Schmelztiegel nevű  helyen szervezett Erasmus bulit az Aegee Köln, kedd este a Flanagan’s ír pub-ba jártunk bulizni, ahol abszolút diákbarát árakkal várták az egyetemistákat. Csütörtökön az effereni diákfalu kocsmájában, az Efferinoban voltak kisebb bulik, és körülbelül havonta egyszer kinyitott a mellette lévő „bunker” is, ahol a legendás Kapellenparty-k kerültek megrendezésre. Természetesen a hétvégén is számos szórakozási lehetőség adódott, Köln tele van jobbnál jobb klubokkal, a Zülpicher Strasse-n pedig gyakorlatilag csak éttermek és zenés bárok vannak.

Akár az őszi, akár a tavaszi félévben mész ki Kölnbe, próbáld meg kinntartózkodásodat úgy időzíteni, hogy a kölni karneválon mindenképp részt tudj venni. A karnevál minden év februárjában kerül megrendezésre, hamvazószerda előtti héten. Az egész város jelmezbe öltözik, a kétévestől a nyolcvanévesig, rengetegen érkeznek csak emiatt a városba. A karnevál csütörtökön kezdődik, és a csúcspontja a hétfői nap, a Rosenmontag, amikor is színes zenés konvojok vonulnak a város utcáin cukorkát, csokoládét és virágot szórva a karneválozóknak.

Én nagyon boldognak és szerencsésnek érzem magam, amiért megadatott nekem, hogy Kölnben tanulhattam, hiszen az Erasmus egy olyan élmény, amit minden egyetemistának ki kellene próbálni. Rengeteg külföldi barátot szereztem, mióta hazajöttem, Svájcból, Prágából, Szófiából, és New York-ból „jelentkeztek be” hozzám látogatóba, és már most alig várom, hogy viszontláthassam őket. Igen, a búcsú természetesen szomorú volt, hiszen tudod, hogy az emberek nagy részét már nem fogod többé látni, és bár lesznek, akikkel meglátogatjátok majd egymást, de így, mindannyian már nem lesztek soha együtt. Az én stratégiám ez ellen a következő idézet volt: „Nem azt kell sajnálni, ami volt és elmúlt, hanem azt, ami lehetett volna, de nem volt.” Azt hiszem, az Erasmus félév alatt annyi mindent átéltünk, hogy ilyen dolog, ami lehetett volna, de nem volt, nem igazán maradt, így boldog elégedettséggel és a visszatérés biztos tudatával hagytam magam mögött Köln városát. 

Utolsó frissítés: 2016.07.28.