December - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hallgatói beszámoló - 2009/10

Universidad de Burgos

Erasmusos  tanulmányaimat Spanyolországban Burgos városában folytattam 2009 szeptemberétől 2010 február közepéig. Már amikor jelentkeztem és az első helyen Burgost jelöltem  meg,mert már előtte megnéztem interneten hogy is néz ki a város és egyszerűen „beleszerettem”. Azt hiszem nem mindenkinek cseng ismerősen a Burgos név. Burgos körülbelül félúton van Madrid és Bilbao között. Rajta fekszik a híres El Camino-n ezért egész évben turisták ezrei látogatják meg.

És még egy érdekesség a városban található Spanyolország második – egyesek szerint harmadik – legnagyobb katedrálisa. Tehát miután megérkeztem és fokozatosan elkezdtem felfedezni magmának egyre inkább beigazolódott bennem hogy jól választottam. Nagyon megszerettem a várost, amely nem igazán az a tipikus spanyol város hangulatát tekintve, nyilván ez abból adódik hogy meglehetősen északon van és magasan. Az Erasmus élményeim a kezdettől fogva jók voltak, hiszen a már az autóbusz állomásra értem jött néhány szintén Erasmusos francia lány, akik közül az egyik  egy hónapig a lakótársam is volt. És miután a bőröndjeimet elrendeztük bele is vettük magunkat a burgosi éjszakai életbe. A következő hetem javarészt a város felfedezésével telt, hosszú séták, amik a későbbiekben is megmaradtak. Azt hiszem ezelőtt életben összesen nem gyalogoltam annyit mint Erasmusos pályafutásom alatt. Majd a következő héten kezdetét vette a tanítás, de az első két hét inkább olyan orientációs hét féle volt, amikor csak azért mentünk be órára, hogy megtudjuk azon az órán mit is tanítanak, hogy a későbbiekben ki tudjuk választani azokat a tárgyakat amiket szívesen tanulunk. És persze nem utolsó sorban amiket nyilvánvalóan teljesíteni is tudunk, hogy meg legyen a kredit minimum.  Az én tárgyaim nagy része azon a karon (élelmiszermérnök) volt amivel pályáztam is, de volt két tárgyam amelyeknek semmi köze nem volt ahhoz amit a „saját „ karomon belül tanultam. Ezek pedig a kulturális turizmus és a művészetek piaca volt, ez volta két kedvencem. Nemcsak maguk a tárgyak voltak érdekesek és addig számomra teljesen ismeretlenek voltak, hiszen sosem tanultam előtte sem a művészetekről sem a turizmusról. És azt hiszem az nagyban befolyásolt abban ,hogy ezek a tárgyak voltak a kedvenceim, hogy eddigi egyetemi tanulmányaim legkedvesebb tanárnője tartotta ezeket az órákat.  Maria Pilar volt az aki későbbiek folyamán szervezett az Erasmus és egyéb csereprogramok diákjainak (amerikaiak és kínaiak javarészt) kirándulásokat Segoviába és Madridba. A Segoviain magam is részt vettem és eltekintve attól, hogy a buszparkolóban háromnegyed órát kellett várnunk három amerikai lányra, nagyon élveztem is. Megnéztük az Alcazart, melyről megtudtam hogy Walt Disney erről és a Neuschwanstein-i kastélyról mintázta Csipkerózsika várát. Hát már csak ezért is megérte Segovíába elmenni. Ugyanezen a hétvégén jártam Santanderben is, ahová a szintén erasmusos osztrák barátnőimmel látogattam el. Ha már az osztrák lányok, akkor el kell mondanom hogy ők is ugyanazt tanulták kinn mint én és egy másik portugál lány és hát együttesen nem alkottunk túl jó véleményt az egyetemi oktatás színvonaláról. Nekem az volt az érzésem különösen az általam imádott tanárnő óráin, de a másik karon is sokszor, mintha visszaültem volna a középiskola padjába. Persze mivel Erasmuson voltam ez nem annyira rázott meg. De azt is el kell mondjam, hogy tanultam nagyon sok érdekes dolgot is!!!! Igazság szerint az egész 4,5 hónap javarészt egy hosszú spanyol tanfolyam emlékeztetett, semmint egyetemre. De nem baj legalább a spanyolom sokat fejlődött. És persze az angolomat is tudtam használni, na nem a spanyol emberekkel való kapcsolattartásra. Ők nem beszélnek angolul! Hanem a barátaimmal kinn leginkább spanglisht beszéltünk, aki nem tudná annak, a spanyol és az angol egy furcsa keverékét. Majdnem el is felejtettem megemlíteni, hogy milyen idióta módon kellett iskolába járni. Ennek az oka pedig a Spanyolországban teljesen általános szieszta volt, ez teljesen keresztbevágta a napjaimat. Délelőttönként csak néhány órám volt, majd két óra holtidő elteltével délután négytől egészen este nyolcig voltak óráim. Nyilvánvaló, hogy ez nem sokat segített a koncentrációmnak, az agyam nem igazán volt már akkor friss. Majd az idő előrehaladtával a vacsorák, bulik és kirándulások mellett megjelent egy újabb tényező is. Az izgalom, milyenek lesznek a vizsgák és hogyan tudom teljesíteni azokat. Most már nyugodtan mondhatom problémamentesen, de az akkor nem volt ilyen egyértelmű. Sokat tanultam, tényleg sokat. És a tanáraim is nagyon segítőkészek voltak, ha bármilyen kérdésem volt vagy valamit nem értettem azonnal segítettek! Imádtam kinn lenni és bármikor visszamennék!!!!!!!!

Utolsó frissítés: 2016.07.28.