Október - 2017
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Hallgatói beszámoló - 2009/10

University of Helsinki

A 2009-2010-es tanulmányi év tavaszi szemeszterét töltöttem Erasmus cserediákként Helsinkiben. A Corvinus Egyetem T-karának a Helsinki Egyetem Svéd Társadalomtudományi Karával van Erasmus kapcsolata. Mivel nemzetközi tanulmányokat hallgatok, ezért jó ötletnek tűnt oda jelentkezni. Persze sok meglepetés (jó és rossz) adódott a félév során, de pont ezért írom ezt a beszámolót, hogy az utánam következőek már számolni tudjanak ezekkel. Az itt következő néhány pontban fogom röviden összefoglalni, hogy hogyan is nézett ki ez az öt hónap.  

  1. Kiutazás előtt

Az Erasmus-ra való  jelentkezés során rögtön jött egy tanulság: mindent időben el kell kezdeni szervezni, megírni, utánanézni. Ezt nyilván sokszor, sok fórumon elmondják, de ez nálam hatványozottan beigazolódott. Miután kiderült, hogy Helsinkiben kaptam helyet és támogatást, halasztgattam a kinti egyetem internetes portáljára való beregisztrálást és Learning Agreement elkészítését. Ennek meg is lett a böjtje: az őszi félévről lecsúsztam (eredetileg ősszel mentem volna ki). Maradt így a tavaszi félév, aminek már sikerült a határidejét betartani (2009. nov.). Utólag kiderült, hogy ezzel a csúszással jól jártam.  Fontos még megemlíteni a külföldi diákok koordinátorát a soc&kom-on (Swedish School of Social Sciences). Rendkívül rendes és segítőkész volt. A kiutazás előtt felmerülő kérdésekre kimerítő és hasznos válaszokat adott, mindenképp érdemes vele felvenni a kapcsolatot kiutazás előtt. Ugyancsak megéri ránézni az egyetem honlapjára: a cserediákoknak szóló rész nagyon hasznos, az Orientation Handbook-ot le lehet előre tölteni, ahol nagyon sok jó tipp található. Félévre csak 20kg-t problémás vinni, nagyon kevés, különösen ha északra jön az ember. Nekem voltak ismerőseim akik mentek ki előttem. Segíthet, ha kis csomagokban az ember előre kiküldi a meleg ruhákat.

      További komplikációk adódtak abból, hogy kinn január elején kezdődik a félév. Nekem ez azt jelentette, hogy 2 hét alatt kellett 8 tárgyból levizsgázni. Ha előre elkezd az ember tanulni ez az akadály is abszolválható. 

  1. Utazás

A repjegyet én 4 hónappal a kiutazás előtt lefoglaltam, így nem lett nagyon borsos ára. A reptéren egy helyi diák várt, aki segített cipekedni és megmutatni, hogy hol fogok lakni. Erre a szolgáltatásra is előre kellett jelentkezni és nagyon megéri. Egyrészt rögtön helyi emberektől lehet fontos információkat megtudni a városban való boldogulásról, másrészt nagy különbség, hogy nem egyedül kell 2 böröndöt a városon áthúzni. 

  1. Egyetem

Az egyetemi lét sokban különbözik az otthonitól. Én 34 kreditet csináltam úgy, hogy jóval kevesebb órám volt, mint otthon. Ez azzal kompenzálódik, hogy itt előszeretettel iratnak beadandókat. A félév alatt egy 50 oldalnyi angolul írt esszé jött össze. Kevesebb a vizsga és általában könnyebbek. Az angol nyelven való tanulás eleinte szokatlan volt, de ha van egy stabil tudása az embernek, akkor hamar belerázódik. Egy példa: egy 6 kredites tárgy egy 12 oldalas beadandót jelentett és egy 2 órás vizsgát két esszé kérdéssel, valamint heti 2-szer másfél óra előadás, amire nem volt kötelező bejárni.

      Mivel én nemzetközi tanulmányokat hallgatok, ezért nekem kisebb kompikációim adódtak a kurzus választással. A soc&kom specifikusan nem tanít nemzetközi tanulmányokat, ezért a szükséges tárgyakat én kb. 5 különböző karról halásztam össze.  Ez sok utánanézést és szervezést jelentett, de végül alig voltak egymást fedő óráim. Szerencsére nagyon rugalmasak, az elvárás csak annyi, hogy legalább egy kurzusnak a soc&kom-on kell hogy legyen. Sokat rohangásztam egyik épületből a másikba, de van idő rá: félórásak a sávok közti szünetek. Majdnem az összes humán kar a belvárosban található, nekem csak ott voltak óráim. Én ezt nagyon kedveltem, mert sokat voltam a szép belvárosban: eléggé hangulatos úgy tanulni, hogy a terem kilátása a helsinki-i dómra néz.

      Általánosságban az is elmondható, hogy ugyan rengeteg az egyetemista, de valahogy jó arányban oszlanak el: a legnépesebb előadásokon is csak 30-40 ember volt. Ezt én sokkal inkább preferálom, mint az otthoni 300 fős nagyelőadót. Az is jellemző, hogy a diákok sokkal aktívabbak, ugyan a finneket sokszor bélyegzik meg azzal, hogy szégyenlősek, de néha ők a legaktívabbak a szemináriumokon való beszélgetéseken.

      A tanárok is rugalmasabbak mint otthon: előfordult, hogy csúsztam a beadandóval és ez semmi problémát nem jelentett. De azért érdemes az ilyen dolgokat előre tisztázni, ha valamilyen elvárás nem világos legjobb az elején rákérdezni.

      Sokszor emlegetett probléma, hogy az Erasmus során az ember csak a cserediákokkal ismerkedik, de a helyi diákéletből kimarad. Én ezt annyiban meg tudom erősíteni, hogy ha valaki nem törekedik arra, hogy a helyiekkel kapcsolatot teremtsen, akkor Helsinkiben mindenképp izolálódik az ember. Én azért igyekeztem helyi diákcsoportok találkozóira eljárni, de még így is azt mondanám, hogy cserediákokkal sokkal könnyebb megtalálni a közös hullámhosszt.

      Az egyetemi menzát is muszáj megemlíteni. A diákigazolvánnyal 2,50-ért lehet kiadósan, jót enni. Majdnem minden épületben van egy UniCafé (ez a neve a az egyetemi étkezdének). Néha nem is elég a fél óra, hogy mind megegye az ember, amit kipakol a tányérjára. Én feltétlenül ajánlom az egyetemen evést: olcsó, finom és könnyen elérhető. 

  1. Szállás

A HOAS nevű  szervezet intézi a Helsinki Egyetem diákjainak a szállást. Én is rajtuk keresztül szereztem egy szobát. Megint csak hangsúlyoznom kell, hogy az időben jelentkezés mennyire fontos: az őszi szemeszter általában nagyon forgalmas, ezért minél előbb érdemes pályázni a szállásra. Sajnos az ember nem választhatja meg, hogy hová szeretne kerülni a városon belül, de gyakran figyelembe veszik, hogy hová kell majd járnia órákra. Nekem az egyetem 25 percnyire volt. Egy Pasila nevű város részben laktam, ami ugyan nem a legszebb része Helsinkinek, de egy olyan épületbe kerültem, ahol csak cserediákok laktak. Hatan osztozkodtunk 90 négyzetméteren. Mindenkinek saját szoba, egy konyha, egy tusoló, két WC meglepő módon soha nem tűnt túl kicsinek vagy kevésnek. Talán csak a rossz hangszigetelés és az épület általános lepukkantsága volt zavaró. 

  1. Mindennapok Helsinkiben

Helsinki hideg és szeles Budapesthez képest. Érdemes sok meleg ruhát és esernyőt vinni. Ha valaki a tavaszi szemeszterre megy, akkor gyakori a -20, -25 fok reggelente. Sok a hó, így egy vízálló cipő is mindenképp jól jön.

      A városi közlekedés nagyon egyszerű és ahhoz képest, hogy mennyivel jobb mint a budapesti nem sokkal drágább. Én a Helsinki régióba öt hónapra 100 EUR-t fizettem a bérletért. A vonatozás egy gyakori módja a közlekedésnek. Ugyan nem laknak sokan a városban, de nagyon sok a zöld terület, ezért a város eléggé szét van szórva nagy területen.

      Az Erasmus-os létről is írnék pár szót. A helyi ESN (Erasmus Student Network) nagyon jól szervezett: sok a program, parti, utazás, amikre érdemes elmenni. Az ember nagyon könnyen talál barátokat, különösen ha többen laknak együtt. Szerintem érdemes olyan szállásra pályázni, ahol többen osztanak meg egy lakást: sok hasznos tanácsot lehet azoktól kapni, akik már régebb óta a városban laknak.

      Mindenki megerősített abban, hogy a tavaszi félév sokkal jobb Finnországban. Az idő folyton javul, májusban már alig sötétedik be, jó  az idő. Az őszi szemeszter ennek pont a fordítottja, sokat esik az eső és decemberre már nagyon sötétek a napok.

      Finnországban meglepő kultúrája van a second-hand boltoknak: sok a bolha piac, ahol olcsón, jó minőségű ruhákhoz, berendezési tárgyakhoz lehet hozzá jutni. Sokszor érdemes inkább ezeket végig látogatni, mielőtt az ember kibuszozik a város végére az IKEA-ba.  

  1. Költségek

A beszámoló  végére marad a fájó rész: Finnország drága és Helsinki még drágább. Nekem csak a lakbérre elment az Erasmus ösztöndíjam. Emellett ha valaki egy normális diákéletet él, akkor még havi 200-300 euróval kell hogy számoljon. Összesen tehát átlagosan havi 700 EUR-t költ az ember, nekem ilyen költségeim voltak. Érdemes az előző félévet otthon jól letudni, az otthoni tanulmányi és szociális ösztöndíj sokat segíthet.

      Munkát találni Helsinkiben nehéz, különösen akkor ha nem valaki nem beszéli a finn nyelvet. Egy jó opció a magyarul tanítás, az egyetemen oktatnak magyart, sok a magyarul tanuló hallgató. Jó kontaktokra lehet szert tenni a magyar tanszéken illetve a Magyar Kulturális és Tudományos Központban.  

  1. Összegzés

Én mindenkinek csak ajánlani tudom Helsinkit. Az egyetem roppant jól szervezett, mindenki jól beszél angolul, könnyű az ügyintézés. A város maga nem egy nagy látványosság, de a mindennapok sokkal nyugodtabbak és egyszerűbbek mint otthon. Az Erasmus-os élet nagyon pezseg, Európa minden pontjáról jönnek ide tanulók. Sok a külföldi diákoknak szervezett program, én soha nem unatkoztam.

      Az kontrái Helsinkinek a magyaroknak szokatlan időjárás és a költéségek. De én úgy gondolom, hogy mindkét probléma áthidalható  illetve megszokható. Néhány hét után már melegnek tűnik a -5 fok. A kiadásokat meg lehet úgy fedezni, hogy munkát talál kinn az ember vagy előre elkezd gyűjteni.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.