December - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hallgatói beszámoló - 2009/10

Göteborg University

Göteborg (svéd kiejtés: Jötteborj) Svédország Dánia felöli tengerpartján fekszik, légvonalban Budapesttől mintegy 1300 km-re. 2010 tavaszán a helyi University of Gothenburg School of Business, Economics and Law egyetemen tölthettem egy félévet az Erasmus program keretében. A kinn töltött félév meghatározó élmény volt számomra, nyitottabbá tett, megváltoztatta azt, ahogy gondolkozom – és nem mellesleg nagyon jól éreztem magam.  

Budapesthez képest Göteborg nem nagy város, félmillióan lakják. Sosincs tömeg, ritkák a dugók, a villamoson mindig le lehet ülni. Aki nagyvárosi pezsgést keresne, rossz helyen jár, ennek ellenére Göteborg nagyon jó hangulatú, nyugodt település. 

Szállás

Lakóhelyről  érdemes jó előre gondoskodni, Göteborg mostanában komoly lakáshiányban szenved, a lakások elképesztően drágák, és nehéz albérletet találni. Az egyetem kollégiumokban biztosítja a cserediákok elszállásolását, ezt nem kötelező elfogadni, de erősen ajánlott. Kollégiumi helyre érdemes azonnal jelentkezni, amint lehet, mivel nem feltétlenül jut mindenkinek hely. A város legnagyobb diákszállása Olofshöjd névre hallgat, ahol több, mint 1 000 svéd és külföldi diák lakik, nagyon élénk hangulatot teremtve – itt minden éjjel van valami program. A szobák viszont nagyon kicsik, és a lakbér még itt sem kevés (fél évre 18 500 SEK – kb. 550 000 HUF). A közelben található a „Helmuts” szállás, itt fél évre plusz 2 000 koronáért (60 000 forint) nagyobb szobát és saját konyhát kap az ember. Én a város másik részén, a jóval kisebb „Fridhem” kollégiumban laktam, itt talán 20-20 svéd és külföldi diák élhetett. A kisebb társaság kifejezetten jót tett egy helyi közösség kialakulásának, elsősorban az itteniekkel töltöttem szabadidőmet. Fridhem mellett egy óriási temető található, ami először kissé bizarrnak tűnt, de idővel meg lehet szokni. Tavasszal jó időben gyönyörűen néz ki.  

A városban

A sztereotípiákkal ellentétben a svédeket jellemzően nagyon barátságos, nyitott embereknek ismertem meg, igaz, egyáltalán nem kezdeményezőek – ha beszélgetni szeretnél, neked kell megszólítani őket. Angolul szinte minden svéd tökéletesen beszél, fél év alatt nem találkoztam olyan svéddel, aki ne beszélt volna folyékonyan angolul. Az első napokban még „Excuse me, do you speak English?”-sel indítottam, ha akartam valamit, később viszont elhagytam a kérdést, annyira természetes volt, hogy értik, amit mondok. Ez – bár nagyon megkönnyíti a külföldiek életét – nem mindig előny, ugyanis ha szeretnél svédül tanulni, kevesebb a lehetőség gyakorolni a nyelvet. Pár hónap nyelvtanulás után próbáltam néha alkalmazni az egyetem által szervezett svédtanfolyamon tanultakat – de túl nagy a kísértés arra, hogy a kézzel-lábbal mutogatás helyett egyszerűen angolul mondjam, amit szeretnék. A svéd nyelv egyébként egyáltalán nem nehéz, némi némettudással az írott szövegekről általában ki lehet találni, hogy nagyjából mit jelentenek. 

A városban sétálva a legtöbb ember jól öltözött, boldognak tűnik, sok a babakocsis anyuka és apuka – működik a jóléti állam. A tömegközlekedés kiváló, óriási buszok és villamosok járnak, általában elég üresen. A buszokat egyébként a helyi Volvo gyártja, a cégnek Göteborg a központja, egy hatalmas ipartelepe van a város szélén. A tömegközlekedési bérlet 26 éven aluliaknak 900 SEK 3 hónapra (kb. 27 000 HUF), ami a BKV diákbérleténél drágább, de a nyújtott szolgáltatás színvonala nem összemérhető. A városban sok a kiépített bicikliút. Engem a kisebb-nagyobb dombok és az időjárás elriasztott a biciklizéstől, de aki elszántabb, könnyen be tud szerezni egy kerékpárt.  

Árak

Aki huzamosabb időre Svédországba készül, érdemes felkészülnie arra, hogy Svédország drága hely. Az alapvető élelmiszerek akár másfélszer-kétszer annyiba kerülhetnek, mint otthon, a zöldségek-gyümölcsök még ennél is drágábbak. A bolti élelmiszerek árai viszont versenyképessé teszik a különféle meleg ételeket kínáló üzleteket és az iskolai menzát – itt 60 koronából (1 800 forint) tisztességesen meg lehet ebédelni. A pubok illetve szórakozóhelyek árai a magyar helyek árainak akár háromszorosai is lehetnek. 

Oktatás

A külföldön töltött szemeszter egyik nagy előnye, hogy össze lehet hasonlítani a magyar oktatási struktúrát a svéddel, jobban látni, mik az otthoni rendszer erős és gyenge pontjai. Svédországban a félév során összesen 4 tárgyam volt (mindegyik 7.5 ECTS kredit), de egy tárgy csak egy negyedévig tart, ezért egyszerre csak két tárgyat kellett tanulnom, így az egyetemre jóval kevesebbet kellett bemenni, mint otthon (heti kétszer-háromszor legfeljebb három órára). A kevesebb előadást sok csoportmunkával és házi dolgozattal egészítik ki. Nagyjából háromhetente kellett egy-egy projektről beszámolni 10-15 oldalas terjedelemben, amit 3 fős csoportokban oldottunk meg. A félév során sokat (legalább 70 oldalt) írtam, ami mindenképpen jót tett a szakmai angolomnak, bár afelől kétségeim vannak, hogy bárki is alaposabban elolvasta volna a beadandóimat. 

Az évközi munka mellett három tárgyból vizsgát is kellett tenni negyedév végén. Egészen megdöbbentő volt, hogy a vizsgára 6 óránk volt, és ebből úgy 5 órát fel is használtam. Viszonylag kevés, de hosszabb terjedelmű kérdésre kellett válaszolni, összesen 10-15 oldalban. A kérdések nem a megtanulandó anyag lényegtelenebb részleteire vonatkoztak, hanem a tananyag átfogó megértését vizsgálták, volt, hogy véleményt kellett mondani egy témáról, érveket kellett hozni valami mellett és ellen. Természetesen mindezt végigolvasni és kijavítani a tanároknak sok munkájába és idejébe kerül. Úgy gondolom, az ilyen vizsgák jóval érdekesebbek a hallgatók számára, és sokkal inkább a valós tudást mérik, mint az otthon – a nemrégiben sajnálatos módon bevezetett három napon belüli vizsgaeredmény szabály miatt - egyre gyakoribb tesztes vizsgák. 

A magyarországi tanulmányi rendszer számomra annyiban tűnt jobbnak, hogy erősebb elméleti és módszertani alapokat ad, ami segíti a megértést. A félévenkénti négy tárgy kevés, érzésem szerint fontos dolgok maradhatnak ki. Úgy éreztem, hogy a Corvinuson szigorúbbak a tanulmányi követelmények a hallgatók felé. 

Összegezve

Göteborg nyugodt, barátságos, de mégsem unalmas hangulata hazatérésem után egyre inkább hiányzik. Aki igazi „Skandináv élményre” vágyik, itt megtalálja.  

Az Erasmus-programban – vagy más külföldi csereprogramban – részt venni mindenképpen érdemes, ha van rá lehetőséged. Hosszabb ideig külföldön élni egész más, mint turistaként pár napra meglátogatni egy országot. Új nézőpontot ad a kinti élet, összehasonlítási alapot jelent, segít meglátni, mi jó és mi rossz Magyarországon.  

Utolsó frissítés: 2016.07.28.