Szeptember - 2018
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Társadalmi jövőképesség – egy új tudományterület bemutatkozása | 2018.06.14.

„A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá.” Periklész gondolata vissza-visszaköszönt a Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont 2018. június 13-án Társadalmi jövőképesség – egy új tudományterület bemutatkozása címmel megtartott konferenciájának több előadásában.

Melyek azok a várható megatrendek, amelyek az elkövetkezendő évtizedekben befolyásolják az emberi élet minőségét? Milyen ökológiai-geopolitikai, technológiai, szocio-gazdasági és kulturális-spirituális változásokkal kell számolnunk? A konferencia egyaránt kínálta a társadalmi jövőképesség tudományos, gazdasági és politikai szemléletét, így átfogó és izgalmas módon tette meg az első lépést afelé, hogy a társadalmi jövőképesség fogalmát bevezesse a köztudatba. 

Jövőképesség a tudomány szemével

A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség (Social Futuring) Kutatóközpontja (TJK) a világon elsőként szervezetek, országok, régiók jövőképességének mérésére vállalkozott. A társadalmi jövőképesség egy új, folyamatosan fejlődő tudományterület, amely társadalmi-gazdasági-ipari-tudományos hasznossága miatt nem elhanyagolható újszerű szemléletmóddal járul hozzá a gazdasági, az oktatási és a tudományos szférák tevékenységeihez. A fogalom egyaránt lefedi a változásokkal kapcsolatos proaktív, aktív és reaktív tevékenységeket. A ConNext2050 elnevezésű projekt keretében a kutatók analitikai, diszkurzív és normatív szemszögből tettek kísérletet a társadalmi jövőképesség fogalmának meghatározására. Itt azonban nem álltak meg: a társadalmi jövőképesség mérhetőségének bizonyítására kidolgozták a Social Futuring Indexet, amelynek nem titkolt célja, hogy a jövőben mérhetővé tegye az egyes országok és régiók társadalmi jövőképességét. 

(Csák János, a kutatóközpont szakmai vezetője. Fotó: Szabó Zoltán)

Hogyan rendezi másképpen a jelentéseket egy új fogalom?  Hogyan alkot új fogalmi tartományt egy friss tudományterület? Aczél Petra nyelvész és kommunikációkutató professzor diszkurzív megközelítésben mutatta be, hogy a társadalmi jövőképességkifejezés miért jelent hozzáadott értéket a társadalmi diskurzus korábbi rokon fogalmaihoz képest. Csák János, a TJK szakmai vezetője a társadalmi jövőképesség normatív megközelítését vázolta: hogyan alakítható ki olyan rend, amelyben a társadalmi entitások emberhez méltó, jó életet tudnak biztosítani. Négy egyetemes alapértéket különböztetett meg: kötődés, gondoskodás, biztonság, megelégedettség. A jövőképesség ezen alapértékek mentén egy társadalmi rendben a társadalmi entitások közötti harmónia megteremtését jelenti. Szántó Zoltán Oszkár oktatási rektorhelyettes analitikus szemmel közelítette meg a fogalmat: bár jósok nem vagyunk, elemző, értő, gondos felkészüléssel képesek vagyunk kezelni a jövő kihívásait.  

Jövőképesség a politika szemével

A konferencián György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az alakuló gazdasági-politikai megatrendeket vázolta fel. Az urbanizáció, a társadalmi elöregedés, a klímaváltozás, valamint az olyan technológiai fejlesztések, mint a robotizáció alapjaiban változtatják meg a társadalmi valóságot, amelyekre a politikának készülnie és reagálnia kell. 

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az adat, az információ, a tudás és a bölcsesség fogalmainak elkülönítéséből vetítette elénk azt a kérdést, hogy az adatok szabad hozzáférésének korában hogyan kell felelősen kezelni, szelektálni, alkalmazni az információt, és mely adatok járulhatnak hozzá érdemben a TJK célkitűzéseihez. 

Jövőképesség a gazdaság szemével

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport vezérigazgatója gyakorlati szempontból, konkrét gazdasági példákkal illusztrálta: a piaci szektor nagyvállalatainak fennmaradását egyértelműen a „változás képessége”, a trendekhez való alkalmazkodás jelenti, aminek kulcstényezője az ember. A matematikai modellek sokszor nem veszik figyelembe a fogyasztói trendeket és elvárásokat. Ha ezekre egy vállalat nem tud a kialakulásuk előtt érdemben felkészülni, akkor nem jövőképes.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora üdvözölte az újító kezdeményezést és elismerően nyilatkozott a kutatóközpont eredményeiről. Ugyanakkor kiemelte, számos kihívás előtt állnak még a kutatók, hiszen ameddig van kérdés, addig van megtalálandó válasz is. Az út hosszú. A nagyszabású projekt további fázisait Szabadhegy Péter ismertette. A társadalmi jövőképesség mérésének koncepciója 90 százalékban elkészült. A következő hónapok során a mérési indexhez mérési módszertant dolgoznak ki a hazai és nemzetközi partnerekkel, ezt követően a tesztelésre kerül sor nemzetközi környezetben.Az első eredményeket 2019 első negyedévében várhatjuk, a globális index 2019 júniusára készül el. 

Utolsó frissítés: 2018.08.28.