Március - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
A település és a sport XXI. századi kapcsolata – a III. SKEOF Konferencia eredményei| 2019.02.06.

2019. január 31-én harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Sportgazdaságtani Kutatóközpontja (SGK) a III. Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma (SKEOF) Konferenciát. A nagyszabású eseménynek, melyen „A település és a sport XXI. századi kapcsolatának” aktuális kérdései kerültek terítékre, a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa adott otthont.

A III. SKEOF Konferencián magyar és nemzetközi szakemberek 5 plenáris és 16 szekció-előadás keretében vizsgálták a sportgazdaság időszerű kérdéseit. Kilenc egyetem, tizenkét sportszövetség, tizennyolc sportklub továbbá települések képviselői és partnereink vettek részt a konferencián, amely mintegy 100 fővel pezsgő szakmai fórumot hozott a Campusra.

 Köszöntők

Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita, a BCE Gazdálkodástudományi Karának (GTK) dékánja üdvözölte házigazdaként a konferencia résztvevőit, kiemelve annak jelentőségét, hogy a GTK 10 éve olyan pályára állt, hogy a nemzetközi mezőnyben is megmérettesse magát, és ennek eredményeként 2 programjának többször megújított EPAS akkreditációt szerzett, majd 2018 decemberében a teljes intézmény megszerezte az EQUIS akkreditációt. Emellett dékánasszony elismeréssel szólt a sportgazdaságtani oktatás és kutatás szerepéről a kar életében. Különösen meghatározó mérföldkőnek nevezte, hogy 2017 őszén duális Sportközgazdász mesterképzés indult Székesfehérváron, amelyben a város is segítséget nyújtott, és a vállalati partnerek is bizalommal csatlakoztak a programhoz. Az SGK aktív tudományos tevékenységet folytat, tagjai rendszeresen részt vesznek nemzetközi konferenciákon, ahol a népszerű témák közé tartoznak a sporttal kapcsolatos előadások. A III. SKEOF konferencia témája, a települések és a sportszervezetek együttműködése pedig az egyetem harmadik missziójának hordozójaként is jelentőséget nyer, különösen, hogy a konferencia immár egyre nagyobb mértékben nemzetközivé válik. 

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere rövid köszöntőjében hangsúlyozta, a sport XXI. századi szerepében a közösségformálás jelentőségét, ahogy például a helyi jégkorong-mérkőzések szurkolóinak alig több, mint a fele helyi lakos, a többiek más településekről a sport miatt érkeznek. A város évi mintegy 1,1 milliárd forintot költ sportra, valamint több korszerű létesítményt fejleszt, amelyek részben a sportnak, részben a tudományos életnek adnak majd minőségi teret. Kiemelte, hogy a sportba való befektetés a jövő városába való befektetést jelent, és ennek megvalósításához jó menedzserekre is szükség van, akik sportbeli szakértelmük mellett gazdasági és sportgazdasági tudással, képességekkel rendelkeznek. Elmondta, megítélése szerint a III. SKEOF konferencia inspirációt, szakmai támogatást biztosít ahhoz, hogyan vegyük figyelembe a nemzetközi jó gyakorlatokat és emeljük át értő módon, amit lehet, vonjuk a le tanulságokat a saját városunk mint közösség jövőképének építése céljából. 

 

Dr. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sportért Felelős Államtitkára köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a sport mennyire gyorsan fejlődik, és ha a tudomány támogatására támaszkodhat, lépéselőnyre tehetünk szert a nemzetközi versenyben. A kormányzat által eszközölt fejlesztések erősítik az utánpótlást, és ennek hatását egyre több sportág érzékeli. Külön gratulált Székesfehérvár városának a sportban elért sikerek és a mögöttes fejlesztések okán, hangsúlyozva a városvezetés támogató szerepét. Megköszönte a BCE kollégáinak munkáját, amely értékes hozzájárulást jelent annak lehetőségéhez, hogy a magyar sport a jövőben is sikeres lehessen a tudomány segítségével, és ennek egy példás megnyilvánulásaként értékelte a SKEOF Konferenciát. 

Dr. András Krisztina, a Sportgazdaságtani Kutatóközpont igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy idén a keynote előadó mellett a konferencia nemzetközi minőségéhez a most először megszervezett angol nyelvű szekció is hozzájárul. 

Plenáris előadások

Rasmus Storm, a Dán Sporttudományi Intézet kutatásvezetője előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyszabású nemzetközi sportrendezvények a tudományos konszenzus szerint általában nem járnak jelentős gazdasági és társadalmi hatással, annak ellenére, hogy erre kiváló lehetőséget biztosítanak. Az elmaradó pozitív hatások okaként elsősorban a rendezvény utóhatása biztosításának komplex feladatát, az ezzel kapcsolatosan gyakorta elmaradó következetességet hangsúlyozta. 

Dr. Szabó Tünde, Államtitkár Asszony előadásában beszámolt arról, hogy milyen tényezők hatására érdemelte ki Budapest 2019-ben Európa Sportfővárosának címét, és milyen rendezvényeket terveznek ennek során. Ezzel kapcsolatosan bemutatta a magyar sport hármas célrendszerét, amelyben kiemelt figyelmet kap, hogy minden gyerek sportoljon, minél több sportversenynek adjunk otthont, és színvonalas sportlétesítményeink legyenek. A mögöttes kormányzati koncepció középpontjában a nemzeti és közösségi érdekek és értékek érvényesítését emelte ki, amelyhez határozott állami szerepvállalás társul.

 

Rechnitzer János professzor Győrből hozott példákat arra, hogy a sport miként teremthet értéket a helyi közösség számára, azaz miként válhat a sport „településfejlesztő energiává”. Előadásában kiemelte, miként épül be a sport a lokális helyi stratégiákba, hogyan járul hozzá szélesebb együttműködési terek kialakításához, valamint mi annak módja, hogy egyre több városfejlesztési és gazdaságfejlesztési stratégiai elembe építi be a város a sportfilozófiát. Professzor úr véleménye szerint a városok fejlesztése nem történhet meg a sport fejlesztése nélkül.

 

Bacsa Péter, a Magyar Birkózó Szövetség ügyvezető alelnöke büszkén említette, hogy a 2018-as budapesti világbajnokság minőségében, népszerűségében minden korábbit felülmúlta. Különösen nagy eredménynek tekinthető ez azután, hogy a sportág 2013-ban mély krízist élt át, amikor olimpiai léte is megkérdőjeleződött. Azóta a sportág megújult, mind a vezetésében, mind a szabályaiban, alkalmazkodva a kor kihívásaihoz. A 2018 októberében lezajlott budapesti világbajnokság 9 napon keresztül 114 ország képviselőit vonultatta fel, több mint 2000 vendéggel. A szervezésben naponta 250 önkéntes is közreműködött, szép példáját adva annak, hogy a helyi közösségbe a szűkebb szakmán túl mélyebben beágyazódott egy nemzetközi sportrendezvény. 

A plenáris előadások sorát a konferenciát szervező Sportgazdaságtani Kutatóközpont igazgatójának, Dr. András Krisztinának gondolatai zárták a sport és a települések XXI. századi földrajzi, társadalmi környezetének kölcsönhatásáról, kapcsolatrendszeréről.

 

Szekcióelőadások

A konferencia egyes számú szekciója a hazai és a nemzetközi sportrendezvényeknek a településekre és kistérségekre gyakorolt gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, valamint az adott település és régió ezek általi fejlődési lehetőségeit helyezte a középpontba. Eisenkrammer Károly előadásában a legnagyobb magyarországi országúti kerékpáros körverseny, a Tour de Hongrie településfejlesztési lehetőségeire, valamint a rendezés és márkaépítés a kapcsolódó települések és Magyarország sportághoz kapcsolódó imázsának kapcsolódó javulására világított rá. Becsky András és Dékán Tamás a nagyszabású sportrendezvények Debrecen város fejlődésére gyakorolt hatásait mutatták be. Egyedinek és különlegesnek nevezték azt a konstrukciót, amelynek keretében az egyetem, a város és az egyesület egyidejűleg tölt be tulajdonosi szerepet a város első- és másodosztályú (pl. jégkorong, kosárlabda) csapatait működtető szervezetben, és ez hozzájárulhat ahhoz, hogy város több nemzetközi sportrendezvénynek tudott otthont biztosítani a múltban és kíván a jövőben is. Lánszki Regő a Smart City koncepció és a sport kapcsolatáról beszélt előadásában. Kiemelte, hogy a növekvő népesség, városokba áramlás, ami komoly kihívásokat támaszt a városok számára, amely a klímaváltozás, a gazdasági vonzatok és a szociális problémák miatt alakul ki az ún. „smart city” koncepció. A megfelelő stratégiai hozzáállás eredményeként integrált fejlesztés valósulhat meg, amely hozzájárul a sportosabb és élhetőbb város konstrukciójának megteremtéséhez. Schmidt Gábor a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke beszélt a sportrendezvények közösségépítő erejéről a szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokság és a Szegeden korábban rendezett versenyek példáján keresztül. Laczkó Tamás és Stocker Miklós a 2018. évi hazai rendezésű nemzetközi sportesemények gazdasági hatásainak vizsgálata kapcsán négy sportrendezvényen végzett kérdőíves felmérésüket mutatták be. Megállapították, hogy a rendezvényekhez kapcsolódó összesített bevételek (rendezvényhez köthető kiadásai és turisztikai fogyasztása) minden esetben meghaladták a versenyek állami támogatásának mértékét. Több más tényező vizsgálatának eredményeképpen kijelentették, hogy a kisebb volumenű nemzetközi sportrendezvények pozitív gazdasági következményei miatt azok mind a település, mind az állam számára megtérülő beruházásként értelmezhetők, így érdemes törekedni a hasonló rendezvények hazánkba csábítására. András Krisztina és Kajos Attila előadásukban felhívták a figyelmet arra, hogy a sportrendezvények számszerűsíthető gazdasági hatásai mellett kiemelkedően fontos a rendezvény érintettjeinek, különösen a városban és annak környezetében élők szubjektív megítélése a rendezvény kapcsán. A Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjra vonatkozóan végzett megkérdezés során 198 helyi lakos véleményére alapozva megállapították, hogy a rendezvény hozzájárult a városi büszkeség és a közösségi összetartozás növekedéséhez és az erősebb közösségi érzet kialakulásához és élénkítette a városban társasági életet. Több más tényező alapján kijelentették, hogy célszerű a jövőben is szorgalmazni a hasonló méretű versenyek magyarországi megrendezését.

A konferencia második szekciójának fókuszában a település és a szabadidősport kapcsolatának vizsgálata állt. A szervező SGK kutatóinak álláspontja szerint fontos, hogy a hivatásos sport mellett a szabadidős céllal létrejövő eseményeket, az ezekhez kapcsolódó civil munkát és társadalmilag felelős tevékenységet is megismerjük, valamint a jó gyakorlatokat megosszuk. Köteles Gábor és Veress Réka előadásukban a „Több, mint egy klub” elnevezésű projektjüket ismertették, amelynek keretében arra vállalkoztak, hogy egy pilot projekt segítségével mintát adjanak a hazai sportkluboknak, hogyan tudnak egészségfókuszú tevékenységet végezni. Paár Dávid és Laczkó Tamás előadásukban a hazai sportesemények egyik fő társadalmi hatását, az önkéntességhez kapcsolódó lehetőségeket igyekeztek számszerűsíteni. Kiemelték, hogy a társas kapcsolatokra is jó hatással volt az önkéntes munka, a többség véleménye szerint új ismeretségeket, személyes kapcsolatokat tudtak kiépíteni, mindezt olyan emberekkel is, akikkel egyébként nem kerültek volna kapcsolatban. Gősi Zsuzsanna, Tóth Dávid és Bukta Zsuzsanna előadásukban a jótékonyság és szabadidősport- események kapcsolatát ismertették. Hajdú András előadásának kiinduló gondolata szerint az emberek egyre inkább választanak egyedül végezhető sportágat, mintsem csapatsportot. Kutatása során egy esettanulmányt mutatott arra vonatkozóan, hogyan lehet egy egyéni sportághoz kapcsolódó fejlesztést úgy alakítani, hogy a helyi közösség erősítése is megvalósulhasson. Előadásában Havran Zsolt ismertette az SGK kutatásának eredményeit a kelet-közép-európai maratonversenyek nemzetközivé válása kapcsán. Kiemelte, hogy a versenyszervezők elmondásai alapján a nemzetközi működés mozgatórugói között a piackeresési motiváció mellett megjelent a stratégiai előnyöket kereső motiváció is, utóbbi kifejezetten a verseny szervezéséhez kapcsolódó know-how megosztása és a hirdetések kapcsán kapott nagyobb jelentőséget.

A harmadik, idén először angol nyelven megrendezett szekcióban a sportgazdaság időszerű trendjeivel és innovációival kapcsolatos jó gyakorlatok kaptak teret. Rasmus Storm előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti büszkeség alakítására a sportrendezvények nincsenek kimutatható hatással, bár nemzetközi összehasonlító kutatásának eredményei nem zárták ki, hogy fókuszáltabb, lokális vizsgálatok ettől eltérő, pozitív mintákat tárjanak fel a jövőben. Lacza Gyöngyvér a „Mozgás Éjszakája”, egy budapesti szabadidős rendezvény sokrétű sikerének elismerése mellett kritikaként fogalmazta meg, hogy az amúgy fizikailag nem aktív társadalmi csoportokat kevéssé tudja bevonni a rendezvény, pedig ennek révén a rendezvénynek a mostaninál is nagyobb pozitív társadalmi hatása lehetne. Az ezirányú elmozdulás a szervezők egyik legfontosabb feladata a jövőre nézve. Kynsburg Zoltán Kozma Miklóssal és András Krisztinával közösen végzett kutatása eredményeiről számolt be, amelybe azt vizsgálták, milyen szerepe lehet a helyi sportot valamilyen formában támogató vállalatoknak a helyi sportélet fellendítésében. Sokdimenziós mozgásteret azonosítottak a kutatók, amelyből az előadó többek között a know-how megosztás sokszor elmaradó lehetőségére, illetve a pro bono projektek félreértett jelentőségére mint fejlődési lehetőségre hívta fel a figyelmet. Nagy Bandor Dunakeszi korfball aktivitásának jó gyakorlatát mutatta be gyakorlatorientált előadásában, kiemelve, hogy a megújuló identitását kereső fejlődő középváros miként talált gazdag közösségi életnek teret adó tartalmat a sportág helyi rendezvényei segítségével, és milyen kohéziós és szocializációs feladatokat vállal a helyi sportszervezet a közösség életében. Gerics Dorottya, a BCE Sportközgazdász mesterszakának végzős hallgatója győztes TDK-dolgozatának továbbfejlesztett változatával állt a közönség elé, egy magyar sport-startup, a Flywear eddigi sikereinek mozgatórugóit, illetve az újabb lehetséges innovációk szükségességének, lehetséges irányainak potenciálját ismertetve.

A konferencia zárása és a jövőbeli lehetőségek

A hagyományoknak megfelelően a konferencia Partner Piknikkel zárult, ahol étel-ital mellett folytatták a beszélgetést az előadások által inspirált résztvevők. A visszajelzések alapján az előadások mellett a nagyszámú és színes hátterű hallgatóságon keresztül is értéket adott a konferencia a hazai sportgazdaságtani közösség számára, a kapcsolatépítési lehetőségek révén.

Az SGK jövő év januárjára tervezi a IV. SKEOF Konferenciát, amelynek témája meghatározásához bizalommal fogadja a terület értő képviselőinek, illetve az érdeklődőknek javaslatait.

 

Utolsó frissítés: 2018.11.30.