Február - 2012
H K S C P S V
  01
02
03
04 05
06 07 08 09
10
11 12
13
14
15 16 17 18 19
20 21
22
23
24
25 26
27
28
29  
csütörtök, 2012. február 02.
10:00 - Nyílt nap az Élelmiszertudományi Karon
Időpont: 2012. február 02., 10:00 óra Helyszín: 1118 Budapest, Villányi út 29-43., A épület I. előadó
péntek, 2012. február 03.
10:00 - Nyílt nap a Gazdálkodástudományi Karon
Mesterképzéssel kapcsolatos tájékoztató: Időpont: 2012. február 03., 10:00 óra Helyszín: 1093 Budapest, Fővám tér 8., IV-es előadó
péntek, 2012. február 10.
11:00 - Meghívó Lauber Éva nyilvános védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Lauber Éva "A MON 810 Bt-kukorica Cry1-toxintartalma és pollenjének hatása a hazai védett lepkékre" című PhD doktori értekezésének ...
kedd, 2012. február 14.
11:00 - Meghívó Juhász Ágota házi védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Juhász Ágota "Intenzív cseresznyeültetvény vízfelvétel dinamikájának meghatározása nedváram mérések alapján" című PhD doktori értek...
szerda, 2012. február 22.
10:01 - Meghívó Ignát Tímea PhD-műhelyvitájára (házivédésre)
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolája tisztelettel meghívja Önt Ignát Tímea "Non-destructive methods for determination of quality attributes of bell pep...
csütörtök, 2012. február 23.
11:00 - Meghívó Molnár András nyilvános védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Molnár András "Tripszek elleni környezetbarát növényvédelem tényezői hajtatott paprikán" című PhD doktori értekezésének 2012. febru...
péntek, 2012. február 24.
10:00 - Meghívó Gosztola Beáta nyilvános védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Gosztola Beáta "Alföldi vadon termő orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) populációk diverzitásának értékelése morfológiai és bel...
kedd, 2012. február 28.
14:00 - Meghívó Németh Csaba PhD védésére (másol 1)
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Doktori iskolája meghívja Önt Németh Csaba "Tojáslevek kis hőmérsékletű kezelése" című PhD értekezésének 2012. február 28-án du. 14...

ÁLLAMILAG ELISMERT ÚJ KAJSZIBARACK-FAJTÁK: CEGLÉDI NAPSUGÁR, NYUJTÓ FERENC EMLÉKE

ERDŐS ZOLTÁN1, KEREK MÁRIA MAGDOLNA1, SZANI ZSOLT2

1. Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató – Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.
2. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

KULCSSZAVAK: kajszibarack, nemesítés

A Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. 10 államilag elismert kajszibarackfajtája mellé 2009 decemberében a ’Ceglédi napsugár’ és a ’Nyujtó Ferenc emléke’ fajták társultak. Mindkét fajta ezen intézmény keresztezéses nemesítésének eredménye.

A ’Ceglédi napsugár’ a Magyar kajszi előtt 2-3 nappal virágzó, középkorai érésű, feltörő koronájú, erős növekedésű fajta. Kedvező tulajdonságai: igen korai termőre fordulás, nagy gyümölcsméret, tömör, kemény húsállomány, exportáru, PPV tolerancia. Hátrányos tulajdonsága: termésingadozás.

A ’Nyujtó Ferenc emléke’ a Magyar kajszi után 4-5 nappal virágzó, középkésői-késői érésű, középerős növekedésű fajta. Kedvező tulajdonságai: tetszetős küllem, jellegzetes jó zamat, késői érés, jó fagytűrés. Hátrányos tulajdonsága: gyümölcsének egyenetlen érése.

Mindkét fajta megfelelő, gondos agrotechnika mellett termőképessége és gyümölcsmérete alapján ajánlott termesztésre. Friss fogyasztásuk mellett bővítik a befőtt – a ’Ceglédi napsugár’ esetében az ivólé – készítésére is alkalmas fajták választékát.

Új fajtáink fajtaoltalommal védettek.

Bevezetés és a fajták eredete

A ceglédi nemesítő intézetből 2009. január 1-ig 10 kajszibarackfajta (egy fajta a Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékével közösen) került a magyar gyümölcstermesztésbe. Ez a fajtasor 2009 decemberében újabb két fajtával bővült. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága december 16-i állásfoglalása alapján államilag elismert fajta lett a ’Ceglédi napsugár’ és a ’Nyujtó Ferenc emléke’ kajszibarack is.

Mindkét fajta a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutatóintézetben keletkezett, nemesítői Nyujtó Ferenc és mun- katársai voltak. A ’Ceglédi napsugár’ fajtát a ’Korai piros C. 508’ és az ’Egyéb kajszi C. 326’ 1969. évi, a ’Nyujtó Ferenc emléke’ fajtát a ’Rózsakajszi C. 320’ és a ’Ceglédi bíborkajszi’ 1971. évi keresztezéséből nyerték. (Az Egyéb kajszi megnevezést Nyujtó Ferenc azokra a fajtákra alkalmazta, amelyek az ismert fajtakörök egyikébe sem sorolhatók.)

Anyag és módszer

A fajtamegfigyeléseket Cegléden, Dunavecsén, Lakon és Tordason végeztük.

A kísérleti helyek jellemzése

Cegléd fekvése sík. A Pilis-Alpári Homokhát kistájban 98 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Talaja középkötött csernozjom 60–80 cm mély humuszos réteggel. Az adatok az 1986, 1987, 1996. évi ún. mikroklón kísérletekből és a 2000. évi telepítésű fajtagyűjteményből származnak. A telepítés térállása 5×5 m, 7×4 m és 8×6 m sor és tőtávolság volt.

Dunavecse a Solti-sík kistájban fekszik, tengerszint feletti magassága 105 m. Határában 6–8 m magas parti dűnék találhatók. Talaja laza homok. Az üzemi kísérlet 1987-ben, valamint 1989-ben létesült 8×5 m sor és tőtávolságra.

Lak a Nyugati-Cserehát kistájban terül el 180–245 m tengerszint feletti magasságon. Talaja középkötött barna erdőtalaj. A kísérleti ültetvényt 1999-ben telepítették 7×5 m sor és tőtávolságra.

Tordas a Mezőföld északnyugati részén helyezkedik el. Az alacsony dombhátakat ÉNy–DK-i irányú völgyek tagolják. Az átlagos tengerszint feletti magasság 119 méter, a szűkebb tájban a legmagasabb domb 197 méterig emelkedik fel. A negyedkori üledékes lösz kőzetet erdőmaradványos csernozjom talaj borítja. A kísérlet 2001-ben települt, vadkajszi magonc alanyon. A fajták 4 ismétlésben, ismétlésenként 4 fával, véletlen blokk elrendezésben helyezkednek el, 7×5 m sor és tőtávolságra.

A vizsgált jellemzők

A virágzás- és érési adatok Cegléden 10–15 év (1979–2009 különböző évei), Tordason 2007–2009 év megfigyeléseiből származnak.

A fajták áruértékét 1989–2009 közötti időszak 10-11 évének terméshozama és gyümölcsmérési adatai alapján adjuk meg.

Friss gyümölcsök bírálatán mind Cegléden, mind Tordason 4 tulajdonságot minősítettünk, amelyből Cegléden az egyik a küllem, Tordason a szín, a többi pedig mindkét helyen azonosan alak-méret, állomány, íz-illat voltak. Minden tulajdonságot 1–5 ponttal osztályozott a ceglédi 5–7 fős, illetve a tordasi 50 fős bizottság, az elérhető összpontszám 20 volt.

A friss gyümölcsök mellett mind Cegléden, mind Helvécián bíráltuk e két kajszibarack-fajtából készült befőttet és nektárt (Cegléden 5–11, Helvécián 25 fő részvételével). A minták feldolgozása az ipari technológiát követte. A befőttet 20% összes cukortartalommal, míg a nektárt 33% gyümölcstartalommal, 13% összes cukortartalommal, valamint 0,6% savtartalommal állítottuk elő hőkezeléssel. A bírált tulajdonságok a következők voltak: befőttnél szín, alak-méret, állomány, íz-illat, nektárnál szín, illat, íz. A ceglédi bírálaton még az üvegbeni tetszetősséget is minősítettük, mind a befőtt, mind a nektár esetében, ugyanis amikor ezt Nyujtó Ferenc bevezette, akkor még a nektárt is üvegben forgalmazták. Ő úgy gondolta, hogy az áru értékét ez a tulajdonság is befolyásolja. Az egyes tulajdonságokat 1–5 ponttal osztályoztuk, így a maximális pontszám 15–25 pont lehetett. A bírálatok értékelését Cegléden középérték számítással végeztük és szórást számoltunk. Helvécián a kódolt, bírálónként randomizált sorrendű minták adatait SPSS programmal dolgoztuk fel.

Fagykár vizsgálatot a téli vagy tavaszi legalacsonyabb hőmérséklet utáni napokban végeztünk. A korona 4 égtájáról gyűjtöttük be a vizsgálati mintákat. Ezek 100 rügyből, vagy 100 bimbóból, illetve virágból álltak, amelyek hosszanti átmetszése után állapítottuk meg az elhalt termők számát s ezt %-ban adtuk meg. A legalacsonyabb hőmérséklet évjárattól függően változott, télen -15–25 °C, tavasszal (csészebimbóstól virágzásbani állapotig) -2–7 °C. 1987–2008-ig 16-17 évben végeztünk ilyen vizsgálatokat.

A PPV fertőzés mértékét vizuális szemlével állapítottuk meg május végén, június elején levélen, valamint érés idején a gyümölcsökön. Már egyetlen levél vagy gyümölcs tünete alapján vírusosnak nyilvánítottuk a fát. A fajta adott helyen tapasztalt fertőzöttségét az egészséges és a beteg fák aránya alapján határoztuk meg.

A monília-fertőzöttség mértékét a kórokozó kártétele utáni napokban vételeztük fel a következő szempontok szerint: 0 = nincs fertőzés, 1 = kismértékű (1–10%), 2 = közepes (10–40%), 3 = nagymértékű (40% felett).

A fajták jellemzése

A ’Ceglédi napsugár’ virágai a Magyar kajszi előtt 1–3 nappal, a ’Nyujtó Ferenc emléke’ virágai a Magyar kajszi után 1–5 nappal nyílnak. Az MgSzH tordasi állomásán végzett megfigyelés szerint (az utóbbi 3 év átlagában) a ’Ceglédi napsugár’ virágzása 9, a ’Nyujtó Ferenc emléke’ fajtáé 8 napig tartott.

A ’Ceglédi napsugár’ fajta önmeddő. Ehhez porzópartnernek feltételesen a 2009–2010. évi vizsgálatok alapján a ’Ceglédi Piroska’ fajtát és a ’H-I. 4/25’ fajtajelöltet ajánljuk (1. táblázat). A korábbi években (2004–2008) az időjárás alakulása miatt ilyen irányú kísérleteink nem hoztak eredményt, ezért az említett 2 porzópartnerrel további vizsgálatokat kell végezni. A ’Nyujtó Ferenc emléke’ fajta öntermékenyülő.

Több év átlagában a ’Ceglédi napsugár’ a Magyar kajszi előtt 3–6 nappal, a ’Nyujtó Ferenc emléke’ fajta 7–13 nappal a Magyar kajszi után érik. A tordasi ültetvényben az utóbbi 3 év átlagában a ’Ceglédi napsugár’ június 27-én, a ’Gönci magyar kajszi’ július 4-én, a ’Nyujtó Ferenc emléke’ július 17-én érlelte gyümölcseit.

A ’Ceglédi napsugár’ gyümölcse nagyméretű, megnyúlt tojás alakú, középmély barázdával, héja okkersárga, sűrűn elhelyezkedő halvány kárminpiros pontokkal. Nagyon korán színeződik. Húsa világossárga, tömör, kemény állományú. Teljes éretten leves, finom ízű. Magvaváló.            

 

A CEGLÉDI NAPSUGÁR FAJTA TERMÉKENYÜLÉSE KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁKKAL   

1. táblázat

Év1

Porzópartner2

Beporzott virág3

Begyűjtött mag4 (db)

2004

Bukurija
D. I.
Harmat

133
318
104

0
2
0

2005

Mari de Cenad

133

0

2008

Ceglédi Piroska
H-II. 16/1
Mari de Cenad
Veecot

185
143
191
172

0
0
0
0

2009

Ceglédi Piroska

167

99

2010

H-I. 4/25

251

66

A FAJTÁK TERMŐKÉPESSÉGE ÉS ÁRUÉRTÉKE CEGLÉDEN ÉS DUNAVECSÉN

2. táblázat

Fajta1

Termés kg/fa2

Gyümölcs3

Átlag*4

Maximum5

Tömeg6 g/db

45 mm < átmérő7 (%)

átlag*

maximum

átlag*

maximum

Ceglédi napsugár

17,1

91,0

40

48

35

90

Nyujtó Ferenc emléke

19,4

95,0

45

53

62

98

* 10-11 év átlaga (8)

A FAJTÁK TERMŐKÉPESSÉGE ÉS ÁRUÉRTÉKE TORDASON (2007–2009)

3. táblázat

Fajta neve1

Fajlagos termés2

Gyümölcstömeg6 G

I.3 (KG/M2)

II.4 (KG/M3)

III.5 (KG/DM2)

Ceglédi napsugár

2,47

2,02

21,37

72,9

Gönci magyar kajszi*

1,86

1,41

17,15

68,5

Nyujtó Ferenc emléke

4,87

5,32

23,54

60,1

Ceglédi arany*

2,64

2,00

21,20

66,8

* = Összehasonlító fajta7
I.: Termés / korona alapterület
II.: Termés / koronatérfogat
III.: Termés / törzskeresztmetszet

A ’Nyujtó Ferenc emléke’ gyümölcse középnagy, kúpos gömb alakú, mutatós. Héja fényes, alapszíne narancs- sárga, 50–70%-ban kárminnal bemosott. Húsa narancssárga, leves, illatos, jellegzetes jó zamatú. Magvaváló.

A ’Ceglédi napsugár’ korán termőre fordul, termőképessége általában közepes-jó, de nagy termésmennyiségre is képes. Alternanciára hajlamos. A ’Nyujtó Ferenc emléke’ fajta termőképessége közepesnél jobb, egyes években kiemelkedő.

Mindkét fajtára jellemző, hogy megfelelően gondozott ültetvényben és kedvező évjáratban 90 kg/fa feletti terméshozamra képes. Az összehasonlító fajtákhoz viszonyítva fajlagos termésük több (2-3. táblázat). A ’Ceglédi napsugár’ gyümölcstömege nagyobb, mint a ’Gönci magyar kajszié, a ’Nyujtó Ferenc emléke’ gyümölcse pedig kisebb, mint a ’Ceglédi arany’ fajtáé. Ez azonban az árbevételnél valószínű kiegyenlítődik ennek a fajtának a nagyobb terméshozamával.

A fajták áruértékét a 45 mm-nél nagyobb átmérőjű gyümölcsök arányával is jellemezhetjük. Ebből a szempontból a ’Nyujtó Ferenc emléke’ a termesztőnek kedveltebb fajtája lehet, mert több év átlagában az ilyen gyümölcsök aránya 62% volt, míg a ’Ceglédi napsugáré csak 35%. Ez a különbség feltehetően a gyümölcs alakjából is adódik. Kevesebb terméshozam esetén természetesen nagyobb a 45 mm átmérő feletti gyümölcsök aránya, elérheti a 90–98%-ot is (2. táblázat).

A frissgyümölcs-bírálat adatai azt mutatják, hogy a fajták gyümölcsének előzőekben megadott pozitív jellemzői évjárattól függően jelennek meg (4-5. táblázat).

 

FRISSGYÜMÖLCS-BÍRÁLAT EREDMÉNYEI CEGLÉDEN

4. táblázat

CEGLÉDI NAPSUGÁR

Bírálat éve1

Bírált tulajdonságok (1-5 pont)2

Összes pontszám7 (max. 20)

Küllem3

Alak, méret4

Állomány5

Íz, illat6

2005

3,6

4,2

4,3

3,1

15,2

2006

4,8

5,0

4,0

3,6

17,4

Szórás8

0,85

0,57

0,21

0,35

1,56

NYUJTÓ FERENC EMLÉKE

Bírálat éve

Bírált tulajdonságok (1-5 pont)

Összes pontszám (max.20)

Küllem

Alak, méret  

Állomány

Íz, illat  

2001

3,7

4,3

3,8

4,2

15,9

2002

4,4

4,5

3,5

2,6

15,0

2008

3,5

4,0

3,3

3,2

14,0

2009

4,0

4,8

4,6

3,2

16,6

Szórás

0,39

0,34

0,57

0,66

1,13

FRISSGYÜMÖLCS-BÍRÁLAT EREDMÉNYEI TORDASON (2007)    

5. táblázat

Fajta1

Bírált tulajdonságok (1-5 pont)2

Összes pontszám7 (max. 20)

Szín3

Alak, méret4

Állomány5

Íz, illat6

Ceglédi napsugár

3,2

4,4

3,0

3,9

14,5

Ceglédi Piroska*

4,3

4,0

3,6

4,3

16,2

Szórás8

0,78

0,28

0,42

0,28

1,20

Nyujtó Ferenc emléke

4,5

3,6

3,7

3,6

15,4

Rózsakajszi C. 1406*

3,8

2,9

3,7

3,5

13,9

Szórás

0,49

0,49

0,00

0,07

1,06

* Összehasonlító fajta

Ezeket az ismérveket fedezhetjük fel a feldolgozott gyümölcsök érzékszervi bírálatának eredményeiben is (6-9. táblázat). Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy kedvező évjáratban, megfelelő gondossággal szedett gyümölcsből, jó feldolgozási technológiával mindkét fajtából jó minőségű befőtt, illetve a ’Ceglédi napsugár’-ból jó minőségű rostos lé is készíthető. Ezen fajták termékei kedvezőtlenebb körülmények mellett is elérik a kereskedelmi forgalomban kapható minőséget.

A ’Ceglédi napsugár’ fája feltörő koronájú, erős növekedésű, a ’Nyujtó Ferenc emléke’ fája középerős növekedésű, így koronája is közepes méretű.

A ’Ceglédi napsugár’ fagyérzékenysége több év átlagában közepes, egyes évjáratokban jobb, mint a Magyar kajszié. A ’Nyujtó Ferenc emléke’ alig érzékeny a fagyra (1. ábra).

A Plum pox vírus vizuális szemléjének adatait elemezve megállapítottuk, hogy a dunavecsei fertőzött környezetben, ahol a ’Nyujtó Ferenc emléke’ fái 50%-ban voltak betegek, a ’Ceglédi napsugár’ fái mentesek maradtak, ugyanúgy, mint a laki és a ceglédi három ültetvényből kettőben, amelyek egymáshoz viszonyítva kb. 100 m sugarú körben helyezkednek el. Ugyanezen területen a ’Nyujtó Ferenc emléke’ fái 20, illetve 50%-ban fertőződtek (10. táblázat).

A monília-fertőzöttség mértékét a virágzási eréllyel párhuzamba állítva foglaltuk össze. Ugyanis a monília-fertőzöttséget jelző pontszám egyedül nem mutatja a valóságnak megfelelően a fajta érzékenységét. Nem mindegy, hogy például az 1 pontos fertőzöttség 1 vagy 5 pontos virágzási erély mellett következett be. Ilyen szempontok sze- rint vizsgálva a fajtákat, megállapítható, hogy a ’Ceglédi napsugár’ fajtánál az évjárat befolyásolta (kismértékűtől kö- zepes fertőzés), a ’Nyujtó Ferenc emléke’ fajtánál pedig évjárattól és virágzási erélytől függetlenül kismértékű volt (11. táblázat).

 

BEFŐTT ÉRZÉKSZERVI BÍRÁLATÁNAK EREDMÉNYEI CEGLÉDEN

6. táblázat

Bírálat éve1

Bírált tulajdonságok2 (1-5 pont)

Összes pontszám8 (max. 25)

Üvegben3

Szín4

Alak, méret5

Állomány6

Íz, Illat7

CEGLÉDI NAPSUGÁR

1979

4,8

3,9

4,4

4,6

3,3

21,0

1991

3,8

3,3

4,6

3,5

4,1

19,3

2000

4,5

4,1

4,1

4,5

3,9

21,1

2006

4,8

4,8

4,3

3,8

3,8

21,5

2007

5,0

4,4

4,8

3,3

4,0

21,5

Szórás (9)

0,47

0,56

0,27

0,59

0,31

0,91

NYUJTÓ FERENC EMLÉKE

1980

4,7

4,0

4,2

4,2

3,5

20,6

1986

3,4

3,4

4,7

3,4

3,5

18,4

1988

4,6

4,1

4,6

4,3

4,0

21,6

1989

3,3

3,2

4,1

3,7

3,9

18,2

1991

3,4

3,9

3,8

4,0

4,8

19,9

2010

4,8

4,1

4,3

3,3

3,6

20,1

Szórás

0,73

0,39

0,3

0,42

0,50

1,30

BEFŐTT ÉRZÉKSZERVI BÍRÁLATÁNAK EREDMÉNYEI HELVÉCIÁN (2004)

7. táblázat

Fajta1

Bírált tulajdonságok2 (1-5 pont)

Összes pontszám (max. 20.)

Szín3

Alak, méret4

Állomány5

Íz, illat6

Ceglédi napsugár

3,6

4,4

3,9

3,5

15,4

Gönci magyar kajszi*

3,6

3,3

3,6

3,5

14,0

Szórás (8)

0

0,78

0,21

0

0,99

Nyujtó Ferenc emléke

2,6

3,8

2,5

4,1

13,0

Gönci magyar kajszi*

3,8

3,1

3,6

3,5

14,1

Szórás

0,85

0,49

0,78

0,42

0,78

* Összehasonlító fajta (9)

IVÓLÉ ÉRZÉKSZERVI BÍRÁLATÁNAK EREDMÉNYE CEGLÉDEN (2000)

8. táblázat

Fajta1

Bírált tulajdonságok2  (1-5 pont)

Összes pontszám (max. 20) (7)

Üvegben3

Szín4

Illat5

Íz6

H II. 50/65

2,7

2,6

3,8

3,1

12,2

Ceglédi napsugár

4,7

4,2

4,1

4,1

17,1

H II. 12/23

4,7

4,3

4,1

3,6

16,7

H II. 25/37

3,9

3,9

3,8

3,7

15,3

H II. 45/42

4,8

4,6

4,0

4,1

17,5

Ceglédi bíborkajszi

4,6

3,9

3,7

3,6

15,8

H II. 45/46

3,8

4,2

3,6

3,7

15,3

H II. 6/33

3,4

4,1

3,1

3,2

13,8

H II. 31/1

3,6

3,8

3,5

4,2

15,1

Szórás8

0,73

0,56

0,32

0,39

1,66

IVÓLÉ ÉRZÉKSZERVI BÍRÁLATÁNAK EREDMÉNYE HELVÉCIÁN (2004)

9. táblázat

Fajta1

Bírált tulajdonságok2 (1-5 pont)

Összes pontszám6 (max. 15)

Szín3

Illat4

Íz5

Ceglédi napsugár

3,5

3,4

3,4

10,3

Gönci magyar kajszi*

4,6

4,0

3,5

12,0

Szórás7

0,78

0,42

0,07

1,20

* ÖSSZEHASONLÍTÓ FAJTA (8)

VIZUÁLIS VÍRUS SZEMLE ADATAI

10. táblázat

Termőhely1 (Telepítés éve)

Megfigyelt fa2 db

Vírusfertőzöttség3 %

Viszgálat éve4

CEGLÉDI NAPSUGÁR

Dunavecse (1989)

13
20

0
0

1997
2000

Lak (1999)

19

0

2001

Cegléd (1986)

9

0

1997

Cegléd (1996)

5

20

2009

Cegléd (2000)

9
8
8
10
10
10
9
8
5

0
0
0
0
0
0
0
0
0

2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009

NYUJTÓ FERENC EMLÉKE

Dunavecse (1987)

12

50

1997

Lak (1999)

40
38

3
0

2000
2001

Cegléd (1987)

8

50

1997

Cegléd (2000)

9
9
9
10
10
10
10
9
8

20
20
20
20
20
20
20
33
38

2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009

A FAJTÁK MONÍLIA-ÉRZÉKENYSÉGE

11. táblázat

Év1

Fajta2

Virágzási erély3 (0-5 pont)

Monília-fertőzöttség4  (0-3 pont)

2004

Magyar kajszi C. 617*

1,0

0

Magyar kajszi C. 649*

0,5

0

Ceglédi napsugár

2,8

2,0

Nyujtó Ferenc emléke

1,8

1,0

2008

Magyar kajszi C. 617

1,0

0

Magyar kajszi C. 649

1,0

0,1

Ceglédi napsugár

4,0

1,0

Nyujtó Ferenc emléke

3,9

0,8

2010

Magyar kajszi C. 617

2,2

0,9

Magyar kajszi C. 649

3,1

1,3

Ceglédi napsugár

0,9

0,8

Nyujtó Ferenc emléke

1,1

0,8

* ÖSSZEHASONLÍTÓ FAJTA (5)

 


 
Ceglédi napsugár (fotó: Skola István)


 
Nyujtó Ferenc emléke (fotó: Skola István)


 
Ceglédi napsugár termőfa (fotó: Varga László)


  
Ceglédi napsugár termőág (fotó: Varga László)


  
Nyujtó Ferenc emléke termőfa (fotó: Skola István)


  
Nyujtó Ferenc emléke termőág (fotó: Skola István)

A 2009. évi állami elismerés után a Magyar Szabadalmi Hivatal 2010 augusztusában mindkét fajtára megadta a végleges oltalmat.

A termesztőknek átadható szaporítóanyag előállításának folyamatát 2009. évben elkezdtük.

Utolsó frissítés: 2013.11.05.