Március - 2012
H K S C P S V
  01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20
21
22
23 24 25
26 27
28
29
30
31
 
szerda, 2012. március 21.
17:15 - Tájépítészeti kar / TDK tájékoztató
Tisztelt Munkatársak! 2012. március 21-én (szerda) 17.30-tól a K5-ös előadóban tájékoztatót tartunk a hallgatóknak a TDK-val kapcsolatosan.
csütörtök, 2012. március 22.
11:00 - Meghívó projektzáró rendezvényre
A Budai Arborétumban a Közép-Magyarországi Operatív Program Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása című KMOP-3.2.1/09-B. jelű pályázatán e...
szerda, 2012. március 28.
16:00 - Dr. Tüske Márton: Élelmiszertermelés biológiai védekezéssel
A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campus TDK Bizottságai ezúton is tisztelettel meghívják Önt a TDK Klub szervezésében Dr. Tüske Márton biológus "Élelmiszertermelés biológiai véde...
péntek, 2012. március 30.
20:00 - Nosztalgia- és Sportbál XVI.
A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campus hagyományos évi Nosztalgia- és Sportbálja 2012. március 30-án (péntek) 20 órai kezdettel kerül megrendezésre a K épületben (1118 Budapest,...
szombat, 2012. március 31.
20:00 - Nosztalgia- és Sportbál XVI.
A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campus hagyományos évi Nosztalgia- és Sportbálja 2012. március 30-án (péntek) 20 órai kezdettel kerül megrendezésre a K épületben (1118 Budapest,...

AZ OLTÁS HATÁSA A SÁRGADINNYE TERMÉSEREDMÉNYÉRE

BALÁZS GÁBOR

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék

KULCSSZAVAK: sárgadinnye, oltás, terméseredmény, alany, nemes

Munkám során az oltás terméseredményre gyakorolt hatását vizsgáltam szabadföldi sárgadinnyén. 2006-ban kísérletemet Kiskunfélegyházán, a Farmer Kft. kísérleti- és bemutató telephelyén végeztem, ahol 3 sárgadinnyefajta (’Capri’, ’Gordes’, ’Muskotály’) és 4 interspecifikus tökalany (’Beton’, RS 841, ’Sh. Cam’, No.3) kombinációin vizsgáltam a terméseredmény alakulását. Az ezt követő évben vizsgálataimat Békés megyében, Medgyesbodzáson folytattam, ahol 4 sárgadinnyefajta (’Capri’, ’Siglo’, ’Centro’, ’Gordes’) és 5 interspecifikus tökalany (’Beton’, ’Kazako’, ’Suha’, ’Strongtosa’, RS 841) kombinációi kerültek kiültetésre.

2006-ban a legnagyobb terméstömeget a No.3 tökfajtára oltott ’Capri’ fajta mutatta, a legnagyobb átlagtömeget (1,30 kg) is ennél a kombinációnál mértük. Darabszámra a legtöbb termést a ’Muskotály’ – ’Sh. Cam’ kombinációról szedtük.

2007-ben a legnagyobb terméstömeget és a négyzetméterenkénti termésátlagot is az RS 841-es alanyra oltott ’Centro’ fajta adta.

Megállapítottuk, hogy a ’Suha’ alany kivételével az oltás mind a termés mennyiséget, mind pedig a termések darabszámát megnövelte. A ’Suha’ alany esetében tapasztalt alacsony terméseredmény nagy valószínűséggel a kompatibilitási problémákból adódó rendellenességek következménye.

Az eredmények alapján fontos megjegyezni, hogy mindig a termőhelyhez igazodva kell megválasztani az optimális alany-nemes kombinációt.

Bevezetés és irodalmi áttekintés

Az oltás napjainkra a dinnyefélék egyik fontos vegetatív szaporítási módjává vált. A sárgadinnye oltásával kapcsolatban még csak kezdetleges kísérletek folynak, ezzel szemben a görögdinnye oltása mára már nem idegen a termesztők számára.

Hazánk szélsőséges időjárását is figyelembe véve a termesztőkben egyre inkább erősödik az a meggyőződés, hogy az oltott dinnye termesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Ennek oka, hogy az oltott növények termesztése a sajátgyökerű növényekhez képest lényegesen kisebb kockázattal jár.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az oltás nemcsak nagyobb termésbiztonságot adhat, hanem mind a szabadföldi termesztés, mind pedig a hajtatás folyamán magasabb termésátlagot is biztosíthat. A sárgadinnye oltásának jelentősége a fóliás hajtató felületek növekedésével várhatóan tovább nő, mivel a monokultúrás jellegű termesztésből adódóan a talajbó eredő növényvédelmi problémák is súlyosbodnak.

A sárgadinnye hazai termőterülete, valamint gazdasági jelentősége a II. világháborút követően csökkent. Elmondható, hogy jelenleg többet importálunk sárgadinnyéből, mint amennyit exportra szállítunk, pedig adottságaink kiválóak. Jelenleg 1000–1200 ha-on folyik hazánkban sárgadinnye-termesztés, melyből kb. 400 ha a fóliás hajtatás (KAPPEL, 2008).

Az oltott sárgadinnye termesztésével hozzávetőleg már 10 éve foglalkoznak, azonban a módszeres összehasonlító vizsgálatok csak az utóbbi 1-2 évben indultak meg. Az innovatív termesztőkben egyre gyakrabban fogalmazódik meg a kérdés: oltsuk vagy ne oltsuk a sárgadinnyét (SZAMOSI és BÁRSONY, 2007)?

A termelők tapasztalatai gyakran még azonos termesztési körzeten belül is eltérőek. Egyesek szerint például az oltott palánták korábban kiültethetők, így a dinnyék szedése hamarabb kezdhető. Más vélemények szerint viszont oltott palánták használatánál a sajátgyökerű állományokhoz képest nem tapasztalható eltérés az érési időben. Egyes termesztők elmondásai alapján azonban az oltott dinnyék érése akár egy hetet is késhet, romlik a terméshús textúrája, csökken a cukortartalma is. Szükséges tehát egy átgondoltabb, az adott terület kórokozó-összetételéhez, környezeti és agrotechnikai adottságaihoz jobban igazodó alanyválasztás; a megfelelő alany-nemes kombinációk megállapítása.

A dinnyefélék legfejlettebb szaporítási módja az oltott palántáról történő ültetés. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ez a legkisebb termesztési kockázatot jelentő technológiai változat. Magyarországon vannak olyan termesztők, akik már közel tíz éve sikerrel termesztenek dinnyét ugyanazon a területen (OLÁH, 2005).

Az oltás vegetatív szaporítási mód, melynek definíciója JÁKY és munkatársai (1978) szerint a következő:

„Szövetátültetésen alapuló szaporítási mód, ahol egy növényi részt (nemes) áthelyezünk egy másik, általában gyökeres növényre (alany), azzal a céllal, hogy a partnerek az összeforrás után oltványként folytassák közös életüket”.

2000. évi adatok alapján Dél-Koreában a sárgadinnyénél igen magas (90% körüli) az oltás aránya. Japánban más a helyzet, ahol szabadföldön egyáltalán nem termesztenek oltott sárgadinnyét és a hajtatásban sem éri el az 50%-ot az oltás aránya (LEE és ODA, 2003).

Az optimális alany és technológia megválasztásával olyan pozitív tulajdonságokkal (ellenállóság, termésbiztonság) gazdagíthatjuk egy-egy dinnyefajta jellemzőit, melyek alapján méltán nevezhetjük az oltást egyfajta „technikai nemesítésnek” (DOBOS, 2005).

A sárgadinnyét illetően Magyarországon a közeljövőben nem remélhető az oltás arányának nagymértékű felívelése. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a sárgadinnye fuzáriumos betegségének (Fuzarium oxysporum f. sp. melonis) hazánkban egyelőre nincs számottevő jelentősége (MÁNDOKI és SZAMOSI, 2008).

Anyag és módszer

Mindkét vizsgálati évben a kísérlethez szükséges oltott palántákat saját magam állítottam elő. A japán oltásmódot alkalmaztam, ami azt jelentette, hogy az alanynak csak az egyik sziklevelét hagytam meg, míg a másikat a tenyészőcsúccsal együtt egy ferde (kb. 45°-os) vágással eltávolítottam. A nemes esetében pedig a szik alatti szárrészen ejtettem egy ferde vágást, majd a két növényi részt finoman összeillesztettem. Az oltást speciális csipesszel rögzítettem, majd az így kapott oltványokat a mesterségesen elkészített klímakamrába helyeztem.

A 2006-os évben a kísérlet beállítására Kiskunfélegyházán, a Farmer Kft. kísérleti- és bemutató telephelyén került sor.

A kísérletet szabadföldön végeztem, ahol 3 sárgadinnyefajta (’Capri’, ’Gordes’, ’Muskotály’) és 4 interspecifikus tökalany (’Beton’, RS 841, ’Sh. Cam’, No.3) kombinációi kerültek kiültetésre. A vizsgálatban a nemesek egy-egy fajtacsoportot képviseltek. A ’Capri’ fajta a Galia (másnéven Turkesztán) fajtatípust, míg a ’Gordes’ a sárgahúsú, úgynevezett „olasz-amerikai” (kantalup) fajtacsoportot reprezentálta. A ’Muskotály’ sajátos illat- és aromaanyagai miatt indikátorként szerepelt a kísérletben. Mindkét vizsgálati évben a sajátgyökerű növényeket tekintettem kontrollnak. Az első kísérleti évben egy-egy parcellába 10-10 db növény került. A palántákat május 10-én 300+80×100 cm sor- és tőtávolsággal, háromszög-kötésben, 0,52 növény/m2-es állománysűrűséggel homoktalajra ültettem ki.

2007-ben a kísérletet Békés-megyében, Restály László medgyesbodzási termelőnél állítottam be. A 4 sárgadinnye (’Capri’, ’Siglo’, ’Centro’, ’Gordes’) és 5 (’Beton’, ’Kazako’, ’Suha’, ’Strongtosa’, RS 841) interspecifikus tökalany oltási kombinációjából álló kísérletet itt is szabadföldön állítottam be, intenzív technológia mellett (talajtakarás, csepeg- tető öntözés, kisalagút). Az előző évhez képest a parcellánkénti darabszámot megnöveltem, így parcellánként 20-20 db palántát ültettem ki kombinációnként. A sajátgyökerű és oltott palántákat április 20-án 160×120 cm-es sor- és tőtávolságra (0,52 növény/m2), jó minőségű csernozjom talajra ültettük ki.

A növények tápoldatozása a Kemira cég által kidolgozott technológiát követte, az előzetesen elvégzett talajvizsgálati eredmények alapján. Fontos megjegyezni, hogy kísérletemben nem választottam külön a sajátgyökerű és az oltott növények tápoldatozását.

A parcellánkénti szedéseket a minőségi osztályozás és a darabszámok leszámolása követte, majd digitális mérleg segítségével mértem a termések tömegét. A szedéseket heti rendszerességgel, a kocsány körüli elválasztási zóna kialakulásának kezdetén, a reggeli-délelőtti órákban végeztem.

Eredmények

2006. A termések heti rendszerességgel, augusztus 2. és augusztus 28. között takarítottam be. Fajtánként és oltási kombinációként az összesített terméseredményeket az 1. táblázatban foglaltam össze.

A legnagyobb terméstömeget a No.3 tökfajtára oltott ’Capri’ fajta mutatta, a legnagyobb átlagtömeget (1,30 kg) is ennél a kombinációnál mértem.

Darabszámra a legtöbb termést a ’Muskotály’ – Sh. Cam kombinációról szedtem.

2007. Az első szedést június 24-én kezdtem, majd 2-4 napos időközönként július 10-én a kultúra felszámolásával fejeztem be. Fajtánként és oltási kombinációként összesített terméseredményeket a 2. táblázat szemlélteti.

 

OLTOTT KOMBINÁCIÓK ÖSSZESÍTETT ÉS ÁTLAGOS TERMÉSEREDMÉNYEI, 2006

1. táblázat

FAJTA

TERMÉSTÖMEG (KG/NÖVÉNY)

TERMÉSEK SZÁMA (DB/NÖVÉNY)

ÁTLAGTÖMEG (KG)

Capri

3,17

3,20

0,99

Capri Beton

2,60

2,50

1,04

Capri RS841

3,66

3,80

0,96

Capri Sh.Cam

3,54

3,70

0,96

Capri No.3

5,33

4,10

1,30

Gordes

3,14

3,10

1,01

Gordes Beton

2,61

2,10

1,24

Gordes RS841

4,05

3,30

1,23

Gordes Sh.Cam

4,01

3,90

1,03

Gordes No.3

2,58

2,40

1,07

Muskotály

2,89

3,00

0,96

Muskotály Beton

5,10

4,10

1,24

Muskotály RS841

3,77

3,80

0,99

Muskotály Sh.Cam

4,45

4,70

0,95

Muskotály No.3

1,73

2,30

0,75

 

OLTOTT KOMBINÁCIÓK ÖSSZESÍTETT ÉS ÁTLAGOS TERMÉSEREDMÉNYEI, 2007

2. táblázat

FAJTA

TERMÉSTÖMEG (KG/NÖVÉNY)

TERMÉSEK SZÁMA (DB/NÖVÉNY)

TERMÉSÁTLAG (KG/M2)

ÁTLAGTÖMEG (KG)

Capri

3,15

3,85

1,63

0,82

Capri Beton

11,65

8,95

6,06

1,30

Capri Kazako

6,28

4,90

3,27

1,28

Capri Suha

0,80

0,80

0,41

1,00

Capri Strongtosa

8,77

7,25

4,56

1,21

Capri RS 841

8,94

6,25

4,65

1,43

Siglo

2,87

3,90

1,49

0,74

Siglo Beton

7,22

7,30

3,76

0,99

Siglo Kazako

6,51

5,00

3,38

1,30

Siglo Suha

2,09

1,50

1,08

1,39

Siglo Strongtosa

8,72

9,20

4,54

0,95

Siglo RS 841

7,88

7,90

4,10

1,00

Centro

4,93

4,45

2,56

1,11

Centro Beton

13,17

10,60

6,85

1,24

Centro Kazako

10,27

7,05

5,34

1,46

Centro Suha

2,79

2,60

1,45

1,07

Centro Strongtosa

13,80

9,00

7,18

1,53

Centro RS 841

14,17

9,20

7,38

1,54

Gordes

4,75

5,90

2,47

0,80

Gordes Beton

11,30

10,50

5,88

1,08

Gordes Kazako

8,38

8,15

4,36

1,03

Gordes Suha

0,99

1,25

0,51

0,79

Gordes Strongtosa

11,77

11,90

6,13

0,99

Gordes RS 841

11,60

11,30

6,04

1,03

A termések darabszámát tekintve a ’Gordes’ – ’Strongtosa’ oltáskombináció növényeiről szedtem a legtöbb sárgadinnyét.

A legnagyobb terméstömeget és a m2-enkénti termésátlagot is az RS 841-es alanyra oltott ’Centro’ fajta mutatta, emellett a legnagyobb átlagtömeget (1,54 kg) is ennél a kombinációnál mértem. Megállapítottam, hogy a ’Suha’ alany kivételével az oltás mind a termés mennyiséget, mind pedig a termések darabszámát növelte. A ’Suha’ alany esetében tapasztalt alacsony terméseredmények nagy valószínűséggel a kompatibilitási problémákból adódó rendellenességeknek tudhatók be.

Termelők által is hasznosítható tapasztalatok

Mindkét vizsgálati évben az időjárás viszontagságait jobban tűrték az oltott növények, ami a tökalany nagyfokú hidegtűrésére, valamint az aszályos időszakokban a gyökér nagyobb mértékű vízfelvételére vezethető vissza. Tudni kell, hogy a sárgadinnye intenzív szabadföldi termesztése nagy beruházással és kockázattal jár, amit megfelelő termesztési körülmények esetén az oltás jelentősen csökkenthet.

A mennyiségi vizsgálatok során arra a megállapításra jutottam, hogy az oltásnak – alany-nemes kombinációtól függően – értéknövelő és értékcsökkentő hatása is megfigyelhető.

2006-ban a mennyiségi vizsgálatok során a legtöbb termést a ’Capri’ – No.3 oltványról takarítottam be. Az ezt követő évben a RS 841-es alanyra oltott ’Centro’ fajta eredményezte a legmagasabb terméstömeget és  a m2-enkénti termésátlagot is.

A 2006-os év tapasztalatai sokakat meggyőztek a sárgadinnye oltásának létjogosultságáról. Ennek alapján a jövőben sokan tervezik az oltott sárgadinnye termőfelületének növelését, amit 2007-ben már lehetett is tapasztalni.

A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy egy adott alany nem minden növénynél produkálja ugyanazt az eredményt különböző években, mert van, ahol a mért paraméterek csökkenéséhez vezet, ezzel szemben más fajták esetében pozitív irányban fejti ki hatását. A termelők is még kísérleteznek azzal, hogy az adott termőterületen, és adott fajtához melyek azok az alanyok, melyekkel a legjobb eredményeket tudják elérni.

Az oltott sárgadinnye 2007. évi tapasztalatai azt mutatták, hogy egy jó alany a hideg szezon eleji időjárással ellentétes, sokszor túlzottan meleg és aszályos időben is óriási pluszt tud nyújtani. Míg a sajátgyökerű kontroll növények a fő szedési időszakra gyakorlatilag „kiégtek”, a termések nem egy esetben kényszeréretté váltak, addig az oltott sárgadinnye hajtása és lombozata tartósabbnak bizonyult, és átlagosan 2-3-szor annyi termést (akár 11-13 db/tő) adott, mint a sajátgyökerű. Az „olasz-amerikai” típusú fajták esetében küllemre nagy biztonsággal kifogástalan, igaz, kissé nagyobb átlagtömegű terméseket szedhetünk az oltott növényekről. A Galia (Turkesztán) típusú sárgadinnyék amúgy is sérülékeny héja tapasztalataink alapján azonban egy kicsivel több tápoldat, vagy egy kiadós eső hatására nagyon könnyen reped, majd a másodlagos penészek megjelenésével rothad, végképp eladhatatlanná téve ezzel az árut. Ez utóbbi fajtakör az alany sokkal intenzívebb gyökértevékenységének következtében annyira érzékenyen reagál a víz- és tápanyagellátás ingadozására, hogy oltott termesztése nagy biztonsággal szinte csak fóliás hajtatás esetén kivitelezhető.

Az elvégzett kísérletek alapján az oltásnak termésnövelő hatása is lehet. Az eredmények alapján fontos megjegyezni, hogy mindig a termőhelyhez igazodva kell megválasztani az optimális alany-nemes kombinációt.

A piaci versenyhelyzet fokozódásával és az éghajlatváltozás következtében a továbbiakban is nagy jelentőséget tulajdonítok az oltásnak.

Irodalomjegyzék

1. DOBOS F. (2005). Szakmai hozzászólások. Hajtatás, korai termesztés. 36.(4.): 15.

2. JÁKY A., ANDOR D., MEZEI G. (1978). Kézbenoltás a gyümölcsfaiskolában. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 7.

3. KAPPEL N. (2008). Dinnye hajtatása in: Talaj nélküli zöldséghajtatás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 292.

4. LEE, J. M., ODA, M. (2003). Grafting of Herbaceous Vegetable and Ornamental Crops. Horticultural Reviews. (28): 61–124.

5. MÁNDOKI Z., SZAMOSI CS. (2008). Lehetőségek a fonálféreg ellen. Kertészet és Szőlészet. 57.(12.): 8.

6. OLÁH GY. (2005). Így termesztem én a dinnyét! Gyakorlati Agrofórum. 16.(4.): 59.

7. SZAMOSI CS., BÁRSONY CS. (2007). Gondolatok, tapasztalatok a sárgadinnyeoltásáról. Agrofórum 18.(3.): 64-65.

Utolsó frissítés: 2014.11.03.