November - 2012
H K S C P S V
  01 02 03 04
05
06
07
08
09 10 11
12 13
14
15
16 17 18
19
20
21
22
23
24 25
26
27
28
29
30  
hétfõ, 2012. november 05.
11:30 - Meghívó Szikriszt Bernadett nyilvános védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Szikriszt Bernadett "A cseresznye S-lókuszának variabilitása a géncentrumban" című PhD doktori értekezésének 2012. november 5-én de...
kedd, 2012. november 06.
10:00 - Erasmus Expó a Corvinuson!
Idén ősszel Európa eljön hozzátok! 24 ország, 27 stand, 90 előadó, több mint 1000 részvevő!
18:10 - Obama vs. Romney – Kampányzáró a Társadalomelméleti Kollégiummal
Előadók: Sebők Miklós (közgazdász – politológus) és Győri Gábor (politikai elemző) Időpont: 2012. október 6. (kedd) Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, E236. terem
szerda, 2012. november 07.
09:00 - VII. Növényorvos Nap
A Magyar Növényvédelmi Mérnöki és Növényorvosi Kamarával közösen szervezi a Növénykórtani Tanszék és a Rovartani Tanszék. Helyszín: 1118 Budapest, Villányi út 29-45.
csütörtök, 2012. november 08.
11:00 - Nyílt nap mesterképzésre felvételizőknek!
A Kertészettudományi Kar 2012. november 9-én 11.00 órai kezdettel nyílt napot tart a mesterképzések iránt érdeklődő jelentkezők részére!
14:00 - 9. Nemzetközi Projektmenedzsment Nap
A Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszéke a "9. Nemzetközi Projektmenedzsment Nap" alkalmából, csatlakozva a Magyar Projektmenedzsment Szö...
szerda, 2012. november 14.
00:00 - Pénzügyi Piacok Likviditása konferencia
A Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék 2012. november 14-15-én nagyszabású nemzetközi konferenciát szervez a pénzügyi piaci likviditás témakörében a Budapesti Corvinus Egyetem...
10:00 - Mikrobiológia az élelmiszerelőállításban – aktualitások és trendek
Az 50 éves jubileumát ünneplő Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE) Mikrobiológiai, Biotechnológiai és Higiéniai Szakosztálya, valamint a Budapesti Corvinus...
csütörtök, 2012. november 15.
09:30 - Meghívó Kovács Zoltán PhD védésére
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolája meghívja Önt Kovács Zoltán "Módszer elektronikus nyelvvel végzett méréseknél fellépő zavaró hatások csökkentésére"...
kedd, 2012. november 20.
10:00 - Meghívó Lambertné Meretei Anikó PhD védésére
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolája meghívja Önt Lambertné Meretei Anikó "Módszer kenyérbélzet állományjellemzőinek meghatározására" című PhD értekezé...
szerda, 2012. november 21.
10:00 - Meghívó Hartyáni Piroska PhD védésére
A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolája meghívja Önt Hartyáni Piroska "Pulzáló elektromos térerő és nagy hidrosztatikai nyomás alkalmazása gyümölcslevek k...
10:45 - Kolinda Grabar Kitarovic, NATO Public Diplomacy-ért felelős főtitkár-helyettes előadása
Időpont: 2012. november 21., szerda, 10:45 óra Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, Főépület, 2001. tanácsterem (1093 Budapest, Fővám tér 8.)
csütörtök, 2012. november 22.
13:00 - Meghívó Végh Anita nyilvános védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Végh Anita "Az almafélék tűzelhalását okozó Erwinia amylovora hazai izolátumainak biológiai változatossága" című PhD doktori érteke...
péntek, 2012. november 23.
11:00 - Meghívó Sipos Kitti nyilvános védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Sipos Kitti "A málnavessző-szúnyog (Resseliella theobaldi Barnes) rajzásdinamikája, napi aktivitása, előrejelzési módszerek fejlesz...
hétfõ, 2012. november 26.
10:30 - Meghívó Mándoki Zoltán nyilvános védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Mándoki Zoltán "A kertészeti gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita Chitwood, 1949) elleni környezetkímélő védekezés lehető...
kedd, 2012. november 27.
11:00 - Meghívó Csabai Judit nyilvános védésére
A Kertészettudományi Doktori Iskola meghívja Önt Csabai Judit "A Telekia speciosa (Schreb.) Baumg.védett faj termesztésbe vonásának alapjai" című PhD doktori értekezésének 2012. no...
csütörtök, 2012. november 29.
08:00 - XXXIX. Kari Tudományos Diákköri Konferencia
A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Tudományos Diákköri Bizottsága szeretettel meghívja Önt a Kar Tudományos Diákköri Konferenciájára.
10:00 - Nyílt Nap az Élelmiszertudományi Karon
Az Élelmiszertudományi Kar sok szeretettel várja az érdeklődőket nyílt napjain (2012.11.29 és 2013.01.31). A személyes tájékoztatás mellett vendégeink megtekinthetik tanszékeinket ...
10:00 - Élelmiszertudományi Kar Nyílt Nap
2012. november 29. 10 óra, K épület Díszterem

KÜLÖNBÖZŐ TARTÓSÍTÓ SZEREK HATÁSA KÉT VÖRÖS RÓZSA VÁGÓFAJTÁRA

TREERNÉ WINDISCH MÁRIA1, RICHTER KRISZTINA2

1. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék
2. Fű-fa-virág virágüzlet; Budapest

KULCSSZAVAK: Rosa, rózsa, ’Passion’, ’Royal Sensation’, vázatartósság, vágott virág, tartósító szer, tápsó

A nálunk fejlettebb országokban általánosan elterjedt gyakorlat a vágottvirág-tartósító szerek használata a termesztőtől a fogyasztóig az egész kereskedelmi láncon keresztül. Magyarországon e szereket egyelőre kevesen alkalmazzák.

Két hazánkban is kapható, valamint két Nyugat-Európában széleskörűen használt vágottvirág-tartósító szer hatását vizsgáltuk két vörös rózsa fajtán. Célunk a szerek általános hatásának megfigyelése, illetve a különböző gyártmányú készítmények közötti különbségek feltárása volt. Vizsgáltuk továbbá, hogy ugyanazon fajta különböző helyről származó virágainál tapasztalható-e eltérés a vázaélet tekintetében.

Megállapítottuk, hogy a ’Passion’ fajta esetében az alkalmazott négyféle tartósító szer közül a Flower Food kivételével mindegyik átlagosan 35–40%-kal hosszabbította meg a virágok vázaéletét. Az említett kivétel azonban e fajta esetében kifejezetten negatív tüneteket okozott, használata nem javasolt. A többi készítmény hatása között szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk, különbség csupán felhasználhatóságuk tekintetében van.

Az eltérő körülmények között termesztett rózsák közül a jobban kondicionált virágok esetében kevésbé volt látványos a tartósító szerek hatása. Az eleve kevesebb tartalék tápanyaggal rendelkező virágok jobban reagáltak a tartósító szerekre.

A tartósabb ’Royal Sensation’ fajta esetében pedig megállapítottuk, hogy vágottvirág-tartósító szerek alkalmazása fölösleges.

Bevezetés és irodalmi áttekintés

A világon és már Magyarországon is számos vágottvirág-tartósító szer kapható. Ezeket Nyugat-Európában gyakorlatilag az egész kereskedelmi láncon keresztül alkalmazzák. A vágott virágok a termesztőtől a kereskedőkön át a fogyasztóig olyan közegben állnak, amely tartalmaz tartósító szert. Igényesebb kereskedelmi központokban alapvető követelmény, hogy a beszállított virágok ilyen szerek oldatával legyenek felszívatva. A kiskereskedésekben pedig általános gyakorlat, hogy a vevő vágott virág vagy csokor vásárlásakor ahhoz mellékelve, „ingyen” kap egy kis csomag tartósító szert, melyet otthon a váza vizébe keverve tovább gyönyörködhet a virágaiban.

Hazánkban e szerek alkalmazása még nem ilyen széleskörűen elterjedt, a virágüzletben nemcsak a vevőt nem látják el vele, hanem még maga az üzlet sem mindig használja, a vágott virágokat tiszta csapvízbe állítják.

Kísérletünkben különböző gyártmányú vágottvirág-tartósító szerek hatását vizsgáltuk két népszerű vörös rózsa fajtán, melyekből az egyik fajtát több termesztőtől is beszereztük, így azt is megnézhettük, vajon az eltérő termesztésből származó virágok vázaéletében adódik-e különbség.

A szedést követően minden vágott virág esetében törekedni kell a párologtatás csökkentésére, hiszen a virágok levágásával a víz utánpótlása megszűnik, és az árut mielőbb vízbe kell állítani. A vízbe állított virágoknál is nagyon oda kell figyelni a kezelésükre, azaz a szárak rendszeres visszavágására és a víz cseréjére vagy utántöltésére. A vázában lévő virágok hervadásának ugyanis leggyakoribb oka a növények szállítónyalábjait, azaz a vízfelvétel útját elzáró gombafonál- és nyálkás baktériumtömeg. A vágott virágok között a rózsa különösen érzékeny erre (SZABÓ et al., 2005).

A kiskereskedésben a vágott virágok kezelése a kicsomagolást követően az alsó levelek, esetleges tüskék eltávolítását jelenti, hogy azok ne kerüljenek a vízbe. Ily módon elkerülhető a rothadás okozta fertőzés, és az, hogy a vízben ázó levelek a virágok tartósságát csökkentő polifenol vegyületeket válasszanak ki (NAGY L., 1982.). A virágok szárát éles késsel, hosszú ferde metszlappal kell visszavágni, hogy a növény könnyen felvehesse a vizet. Ezt a műveletet egy-két naponta ismételni kell, mert a metszlap sejtjei rövid idő alatt elhalnak, és visszavágás nélkül nem lennének képesek vizet felvenni. A virágokat fertőtlenítő szerrel kimosott, tiszta vázába kell tenni úgy, hogy száruk minél mélyebben a vízbe érjen (TÓTH, 2000). Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez nem minden fajra igaz; gerbera esetében például szerencsésebb, ha csak a szár alsó néhány centimétere áll a vízben. NAGY L. és KOKAS (1982) már pontosabban fogalmaznak, szerintük a rózsát sem szükséges nagyon mélyen szívatni, elegendő, ha csak a szárak alsó 8–10 cm-es része ér az oldatba. A már kicsit fonnyadt rózsa felszívatását viszont elősegíthetjük azzal, ha a növényeket a virág alatti szárrészig ellepi a víz.

A váza tisztasága különösen fontos. Egy kísérletben azt vizsgálták, hogy vágott rózsák vázatartósságát milyen eredetű fertőzések csökkenthetik. Mesterségesen egy Pseudomonas fajjal fertőzték a visszavágáskor használt metszőollót, a váza felületét, a váza vizét, illetve ezeket a „kezeléseket” kombinálták is. Azt tapasztalták, hogy az egyébként tartósnak minősített rózsafajták esetében leginkább a váza felületéről származó fertőzés okozott gondot, és rövidítette a virágok vázaéletét (LAIRD et al., 2005). Egy másik kísérletben a közönséges vízzel teli szívatókád- ban két nap elteltével 400 000 baktériumot számláltak milliliterenként. Ezek felszaporodását tartósító szerekkel jelentősen lehet gátolni (NAGY L., 1982).

A levágott növényi résznek még szüksége van tápanyagokra, ezért a vízbe vágottvirág-tápsót kell tenni. Ebben nemcsak cukrok és ásványi anyagok vannak, hanem fertőzést gátló anyagok is, melyek együttesen hosszabbítják meg a vágott virág élettartamát (TÓTH, 2000). Amíg a virágokban megfelelő mennyiségben és arányban vannak jelen a hormonok és az enzimek, addig az elfogyasztott cukor pótolható a száron keresztül (SZABÓ et al., 2005). A kereskedelmi forgalomban kapható vágottvirág-tartósító szerek pontos összetételét általában nem hozzák nyilvá- nosságra, de körülbelül lehet tudni, mit tartalmaznak. Így többek között lehetnek bennük lipoxigenáz inhibitorok is, de ezek szükségességét PEARY és PRINCE (1989) kísérletük alapján megkérdőjelezi. A hazánkban sokáig legismertebb Chrysal oldat összetétele például a következő: 23 g/l cukor, 1 g/l kálium-klorid, 1 g/l alumínium-szulfát (SZABÓ et al., 2005). A hormonhatású szerek használatára vonatkozóan is sok kísérletet végeznek. A kinetin például fokozza a vízfelvételt, növeli a szirmok méretét, és  lassítja az öregedést. Ezek alapján ezt a hormont kifejezetten a bimbósan szedett rózsa nyílasztásához javasolják (NAGY L., 1982).

A vágottvirág-tartósító szerek feladata a szár szállítószöveteit eltömő, és így a vízfelvételt akadályozó baktériumok szaporodásának gátlása; a virág légzésének csökkentése a tartalék tápanyagok felélésének megakadályozása céljából; a felszívató oldat kémhatásának szabályozása (rózsa számára a pH 3-4 közötti érték az optimális); az oldat ozmotikus nyomásának megfelelő értékre történő beállítása; és könnyen felvehető és felhasználható tápanyagok szolgáltatása (NAGY L., 1982). VAUGHAN (1988) az elsősorban tápanyagokat tartalmazó „tápsók”-on kívül egyéb tartósító szereket is megkülönböztet; így egy szinten sorolja fel az STS-kezelést; az „alap-felszívatást”, ami általában még a termesztőnél történik hosszabb szállítást megelőzően; a bimbós virágok kezelésére szolgáló nyílasztó oldatokat; és azokat, amelyek kifejezetten a már kicsit lankadt, fonnyadt virágokat rehidratálják. Az amerikai szerző húsz éve papírra vetett sorai már arról számolnak be, hogy a virágüzletben alapvető fontosságú a vágottvirág-tartósító szerek alkalmazása.

Hazánkban hagyományosan a TKK oldatot használták sokáig a vázatartósság növelésére, mely német elnevezésű kezdőbetűvel, mint A.K.N.-oldat ismert. Ebben a különböző sóknak van fontos szerepe. Céljuk, hogy segítsék a fokozottabb vízfelvételt, növeljék a sejtek duzzadási fokát, csökkentsék a párologtatást és mérsékeljék az anyagcserét. Ilyen sók például az alumínium-szulfát, a konyhasó, a kálisó, a timsó, a vas- és rézgálic, a mésznitrát, stb. (KLINCSEK, 1990).

A virágok egy igen lényeges tulajdonsága, hogy levágásuk után nem képesek asszimilációra. Elvirágzásukig kizárólag a tartalék tápanyagaikra vannak utalva, ezért is fontos a növények vágást megelőző „előélete”, amitől a levélben felhalmozódott asszimiláták mennyisége is függ. Szobahőmérsékleten, víz nélkül, 15 óra elteltével visszafordíthatatlan a rózsa hervadása (SZABÓ et al., 2005). A virágok életképességének végét tehát fonnyadás vagy elvirágzás jelzi. Ennek elérkezése függ a virágok speciális fajtatulajdonságaitól és a környezeti tényezőktől is. Ez utóbbinak a befolyásolására van lehetőségünk, mégpedig a vágott virágok kezelésével. Azzal, hogy az elvirágzás idejét mesterségesen kitoljuk, és a fonnyadást megelőzzük, meg tudjuk hosszabbítani a vágott virágok életét. Az üvegházi vágott virágok jelentős értéke szükségessé teszi a fonnyadás okozta virágpusztulás minimálisra csökkentését, illetve a hervadás lehető legkésőbbi időpontra történő kitolását. A fonnyadás okai közül a leggyakoribbak: párologtatással a növény sok vizet veszít, szedés után a levegőből, a felszívató folyadékból a megsebzett növényi felületet mikroorganizmusok támadják meg. Ezek toxikus anyagaikkal elindítanak egy rothadási folyamatot, elpusztítják, illetve eltömítik az edénynyalábokat, akadályozzák a vízfelvételt. E hatások megakadályozására kell törekedni. Az A.K.N.-oldat képes erre, mert a baktériumok és a gombák elszaporodását gátolja, a vizet fertőtleníti, a víz pH értékét 4-4,5 értékűre szállítja le. Ráadásul a vízbe jutó K- és klórionok hatására megduzzadnak a vágott virág fehérjéi, élő plazmái, ennek eredményeképpen fokozottabb a vízfelvétel. A vágott virág élettartamának növelésére az A.K.N.-oldat receptje a következő: 100 liter vízben 8 dkg káliumtimsót, 3 dkg 40 százalékos kálisót, és 2 dkg konyhasót feloldunk. Cukorral bizonyos mértékben pótolni tudjuk az elvirágzás során elhasznált tartalék tápanyagokat (NAGY B., 1972). Egy Indiában végzett kísérlet a következő összetevőkből álló tartósító oldatot találta legmegfele- lőbbnek vágott rózsa (’Kiss of Fire’ fajta) vázatartósságának növelésére: 3 százalékos répacukor oldat, 81 mg/l ko- balt-szulfát, és 202 mg/liter citromsav (DIXI et al., 2005). Egy másik kísérletben a következő oldatok hatását vizsgálták ugyanarra a rózsafajtára (Rosa hybrida ’Raktagandha’): 40 000 ppm D-fruktóz, 150 ppm 8-HQC, 250 ppm NiCl2, 500 ppm L-aszkorbinsav, 500 ppm KNO3, 5 ppm kinetin, és kontrollként desztillált víz. Figyelték a virágok friss és száraz súlyának alakulását, a virágfejek átmérőjének változását, illetve a vázaélet hosszát. Megállapították, hogy egyaránt a cukoroldatban nyíltak legnagyobbra (10,55 cm-es átmérő) a virágok, és ebben voltak a legtartósabbak (13,07 nap) is (SHIVA és BHATTACARJEE, 2003). Ez is igazolja a cukor (és egyéb tápanyagok) pozitív hatását, de hozzá kell tenni, hogy ebben az utóbbi esetben nem kifejezetten vágó célra termesztett fajtáról van szó, azaz a növények nem voltak olyan jó kondícióban, mint például egy Hollandiából származó vágott rózsa. Ez utóbbinak lehet, hogy egyáltalán nincs is szüksége tápanyag-utánpótlásra, inkább az a  fontos, hogy esetében a káros mikroorganizmusok felszaporodását megakadályozzuk.

NAGY és KOKAS már 1982-ben megállapította, hogy a rózsafajták nem egyformán reagálnak a  tartósító szerekre. „A termesztett fajtákat évszakonként tanácsos megvizsgálni, melynek alapján összeállítható a legjobb vegyszerkeverék” – írják.

Anyag és módszer

Rosa ’Passion’ – igen közkedvelt, bordó színű, tartós rózsafajta. Három különböző helyről szereztük be:

  • Holland termesztésből, Lennart Wesseling kereskedőtől (1. ábra)
    –  50 szál; egyöntetű csokor; a szárak alig tüskések, 50 cm hosszúak; ép levelek
  • Magyar termesztő 1: Tasi Lászlótól, fóliasátor alól (2. ábra)
    –  50 szál; egyöntetű bimbók; virágfej a hollandnál valamivel hosszabb, külső szirmok sötétebbek; szár az előzőnél kicsit vastagabb és tüskésebb, szárhossz 50 cm; levelek néhol hiányoznak
  • Magyar termesztő 2: Bozsó Gábortól, üvegházból (3. ábra)
    –  50 szál; egyöntetű csokor (manipuláló gép válogatta); szintén kicsit sötétebb bordó külső szirmok; szár- hossz 50 cm; ép levelek

Rosa ’Royal Sensation’ – rendkívül tartós, különlegesen nagy virágú rózsafajta, Ecuadorban termesztik. A kísérletben használt virágokat Varjú Ákos importőrtől szereztük be a Flora Hungaria nagybani  virágpiacon. A csokorban a virágfejek fejlettsége némileg eltérő volt, adódtak bimbósabb és enyhén nyílottabb virágok is, a szárhossz azonos volt (4. ábra).

Tartósító szerek

Vitabric pro. A holland Vitabric nevű cég gyártmánya, 2006 tavaszán tőlük szereztük be, Magyarországon nem kapható. Elsősorban a termesztőknek, nagykereskedőknek ajánlják, a frissen szedett növények  felszívatásához. Formáját tekintve különleges, mert a négyzet alakú, tápoldattal átitatott, perforált csíkok mentén eltéphető lapok tekercsben kaphatók. Egy tekercsen ötszáz tartósítószer-lap van. Egy-két liter vízbe egy lapot kell tenni. A lapokról folyamatosan oldódik a tápoldat/tartósító szer, ezért a váza vizét nem kell cserélni, csak a növény által felhasznált vizet kell utántölteni, és a virágok szárát késsel alkalmanként visszavágni. Előnye, hogy látszik, hiszen a váza aljára süllyed a lap, így nem kérdéses, hogy az adott edénybe tettünk-e már tartósító szert. Megőrzi a vágott virág minőségét, meggátolja a szárrothadást, jelentősen csökkenti a baktériumok szaporodásának ütemét, és tisztán tartja a váza vizét. Bármilyen, különleges tartósító szert nem igénylő vágott virághoz használható.

Liquid rose food. Szintén a holland Vitabric cég gyártja, 2006 tavaszán tőlük szereztük be, Magyarországon nem kapható. Folyékony halmazállapotú tápoldat koncentrátum, melyet hosszúkás műanyag tasakba csomagoltak. Előnye, hogy folyékony állaga miatt könnyebben bekeverhető, csökkenti a baktériumok szaporodásának ütemét, a váza vize nem színeződik el. A tasakokban egy adag van, melyet egy liter vízhez kell adni. A vizet ebben az estben sem kell cserélni, csak utántölteni, és a virágok szárát késsel visszavágni. Nem általános tápoldat, hanem kifejezetten vágott rózsákhoz fejlesztették ki.

Spring. A tápoldatot Hollandiában állítják elő, 2007 tavaszán szereztük be a Flora Hungaria nagybani virágpiacon. Általános tápoldat vágott virághoz és virágcsokrokhoz. Por alakú szer, melyet fél liter vízben kell feloldani. Használata során a vizet nem kell cserélni, csak időnként utántölteni a hiányzó mennyiséget, illetve a virágok szárát alkalmanként vissza kell vágni.

Flower food. Szintén holland gyártmány, 2007 tavaszán szereztük be a Flora Hungaria nagybani virágpiacon. Por állagú, kifejezetten vágott rózsák számára fejlesztették ki. Használata megegyezik a Spring tartósító szerével.

 

A virágokat megfelelő előkészítés után (alsó levelek és tüskék eltávolítása, visszavágás) egy-egy liter űrtartalmú vázákba osztottuk szét, a különböző helyről származókat csoportonként 10-10 vázába, így egybe öt szál került. Minden csoportból az egyes vázákba külön-külön a négyféle tartósítószer, valamint kontrollként tiszta csapvíz került, mindezt kétszer ismételtük a megbízhatóbb eredmény végett. A virágok szárának kétharmada vízbe ért, a vázák 16 °C-os hőmérsékletű, világos helyre kerültek.
  
A virágfejek átmérőjét a kísérlet beállításakor, majd naponta megmértük. A felszívott, illetve elpárolgott vizet szükség szerint utántöltöttük (először a kísérlet beállítását követő hatodik, majd a tizedik napon, mindkét alkalommal 1-1 dl csapvízzel). A virágok szárát háromnaponta visszavágtuk. A virágfejek mérésén túl figyeltük a csészelevelek lenyílásának idejét, valamint minden egyéb változást megfigyeltünk és lejegyeztünk. A vizsgálatokat addig folytattuk, míg a virágok egy virágüzletben eladhatónak minősültek, míg el nem nyíltak.


5. ábra A vázatartóssági kísérlet beállítása, [Pomáz, 2007. április], fotó: Richter,

 

KÜLÖNBÖZŐ HELYRŐL SZÁRMAZÓ ’PASSION’ RÓZSAFAJTÁK REAKCIÓJA A TARTÓSÍTÓ SZEREKRE, ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT (POMÁZ, 2007.)

1. táblázat

’Passion’ rózsafajta

Holland termesztésű

Magyar termesztésű 1

Magyar termesztésű 2

Virágfej átmérője (cm)

a kísérlet beállításakor

4

4

4

teljes nyílásban

6

6,5

7

Csészelevelek teljes lenyílása

negyedik napon

hatodik napon

hatodik napon

Alkalmazott tartósító szer

Flower food

6. naptól levél-foltosodás, sziromöregedés. 9. napon elnyílás.

7. naptól levél-foltosodás, sziromöregedés. 9. napon elnyílás.

nincs negatív tünet, 13. napon elnyílás.

Vitabric  pro

virágok nem nyíltak meg teljesen, 9. napon elöregedés.

nincs negatív tünet, 15. napon elnyílás.

nincs negatív tünet, 12. napon elnyílás.

Spring

nincs negatív tünet, 12. napon elnyílás.

nincs negatív tünet, 15. napon elnyílás.

piros bel szirmok, 15. napon elnyílás.

Liquid rose

nincs negatív tünet, 12. napon elnyílás.

nincs negatív tünet, 15. napon elnyílás.

nincs negatív tünet, 13. napon elnyílás.

Kontroll (víz)

nincs negatív tünet, 12. napon elnyílás.

nincs negatív tünet, 11. napon elnyílás.

nincs negatív tünet, 11. napon elnyílás.

A ’Passion’ fajta addig számít eladhatónak, amíg a virág elég zárt, és a porzók nem látszanak, a külső szirmai nem barnulnak, és a rózsafej nem hajlik le. Ha ezek közül bármelyik tulajdonság ellenkezője mutatkozik, akkor a virág már nem eladható, virágüzletben leselejtezik. A ’Royal Sensation’ nagy és sokszirmú virágfejénél szinte sosem válnak láthatóvá a porzók, ezekre a virágfejek „elöregedése” jellemző. Ahogy veszítenek frissességükből, csökken a virágfejek átmérője, a szirmok ráncosodnak, a levelek pedig száradnak.

Eredmények

Tartósító szerek általános hatása

A Vitabric pro tartósító szer esetében azt tapasztaltuk, hogy a víz a kísérlet végéig teljesen tiszta maradt. A benne lévő virágok szára a metszlap felületén megbarnult. Ezt a tünetet nem mutatták a virágok a többi tartósító szer esetében. A víznek viszonylag erős fertőtlenítőszer-szaga volt. A Liquid rose food tartósító szer folyékony állaga miatt jól oldódott, de a kísérlet végére a vizek zavarossá váltak. A Spring és Flower food márkájú tartósító szerek egy része koncentrátumként a váza alján maradt, jobban nem lehetett őket feloldani (7. ábra), a vázák vize pedig szintén zavaros lett. Az első három tartósító szerben viszonylag hasonló módon megnőtt a virágok élettartama, egyedül az utóbbi, a Flower food márkájú szer szerepelt egyértelműen rosszabbul, ebben a virágok hamarabb elöregedtek (8. ábra), és még levélfoltosodás is megfigyelhető volt.

 


6. ábra A Vitabric pro teljesen tisztán tartotta a vázák vizét, fotó: Richter


9. ábra Levélfoltosodás a Flower Food nevű tartósító szer hatására, fotó: Richter

Különböző helyről származó virágok reakciója a tartósító szerekre

 

Magyar termesztésből származó ’Passion’ fajta (Tasi Lászlótól)

A kísérlet kezdetén a virágok átmérője 4, a virágfej hossza 5 centiméter volt. Teljes nyíláskor a virágok átmérője 6,5 centiméter lett. A csészelevelek csak az ötödik napon kezdtek el lehajlani, és a hatodik napon nyíltak le teljesen. A Flower food tartósító szerrel felszívatott növények levele foltosodott, külső szirmuk száradni kezdett (10. ábra). Ebben a szerben a virágok nem nyíltak meg, négy centiméteresek maradtak. Ezek a tünetek egy hét múlva jelentkeztek, és a kilencedik napon a virágok elöregedtek.

A nyolcadik napon néhány virágnál megfigyelhető volt, hogy a külső vagy belső szirmok rothadtak, függetlenül attól, hogy melyik vázában voltak. Ezeket a virágokat virágüzletben leselejtezik, de a kísérleti megfigyelések miatt a vázákban hagytuk őket. A tizenegyedik napra a rothadás fokozódott, a virágfejek lógtak, és a tizenharmadik napon letörtek. Száruk megfeketedett a virágfej alatt, a csészeleveleknél pedig egy Botrytis faj micéliumtelepe volt látható (11. ábra).

A tiszta csapvízben lévő virágok nem nyíltak olyan szépen, mint a tartósító szerekben lévők, vázaéletük tizenegy napig tartott. A Flower food tartósító szer kivételével mindhárom készítmény kedvezően hatott a virágok vázaéletére. Egyenletesen nyíltak és a levelük is egyformán szép maradt. Ezekben a vázákban a virágok a kontrollhoz képest négy nappal tovább, tizenöt napig éltek.

A holland importból és a másik magyar termesztőtől származó virágokkal összehasonlítva egyaránt jobb eredményeket kaptunk, Tasi László termesztő rózsái tovább maradtak szépek a tartósító szerek alkalmazásával.

Magyar termesztésből származó ’Passion’ fajta (Bozsó Gábortól)

 

A virágfejek átmérője és hossza a kísérlet kezdetén egyaránt 4 centiméter volt. Teljes nyílásban átmérőjük 7 centiméter lett. A csészelevelek a hatodik napon nyíltak le. A kilencedik napon megfigyelhető volt, hogy a Spring márkájú tartósító szerben lévő rózsák középső szirmai halványabb pirosak lettek. A többi kezelés hatására nem tapasztaltunk hasonlót.
 
A tiszta csapvízbe tett virágok a tizenegyedik napon mentek tönkre, majd másnap a Vitabric pro-ban lévők nyíltak el. A Flower food és a Liquid rose tápoldatokra hasonlóan reagáltak a növények, nem voltak negatív tünetek. Mindkét tápoldatban lévők a tizenharmadik napon mentek tönkre. A Spring-ben lévők maradtak a legtovább szépek, a tizenötödik napig nyíltak. A holland származású rózsához képest jobb, a másik magyar termesztésű rózsához viszonyítva viszont kevésbé jó eredményeket hozott a kísérlet. Bár a kontroll kezelés hatására, azaz tiszta csapvízben azonos ideig (11 napig) maradtak szépek a magyar termesztésű rózsák, a tartósító szerekre a Bozsó Gábor által termesztett rózsák nem reagáltak annyival hosszabb vázaélettel.


12. ábra Bozsó Gábor rózsái teljes nyílásban, fotó: Richter

 

Holland termesztésből származó ’passion’ fajta, lennart wesselingtől

 

A virágok átmérője és hossza a vizsgálat kezdetén 4 centiméter volt. Teljes nyílásban átmérőjük 6 centiméter lett. A csészelevelek a második napon kezdtek el lenyílni, és a negyedik napon nyíltak le teljesen.


13. ábra A holland rózsa csészelevelei már a 4. napra lenyíltak, fotó: Richter

A kísérlet hatodik napján a Flower food-ban lévő növények levele foltosodni kezdett, a virágok külső szirma száradt, feketedett. A virágok átmérője elérte a 6 centimétert, de a szirmok hamarabb öregedtek, mint a többi vázákban lévők.

A Vitabric pro-ban lévők nem nyíltak meg teljesen, a virágok elöregedtek. Átmérőjük csak 5 centiméter lett. A kilencedik napra mindkét előző tápoldatban elnyíltak a virágok, szirmuk összeesett. A Spring és a Liquid rose tápoldatban lévők, illetve azok, amelyek tiszta csapvízben voltak, szépen egyöntetűen nyíltak ki. A kísérlet a tizenkettedik napon fejeződött be, ez utóbbi két tartósító szerben lévő virágok elnyílásával. A kontroll vízben sem nyíltak el jóval hamarabb a rózsák, mindössze egy nappal korábban, a kísérlet beállítását követő tizenegyedik napon.

’Royal Sensation’ rózsafajta reakciója a különböző tartósító szerekre

A kísérlet elején a virágfejek átmérője 6-7, hossza 6 centiméter volt. A virágok csészelevelei a negyedik napon nyíltak le teljesen. Ennél a rózsánál is a Flower food tápoldat okozta a legszembetűnőbb változást. A kísérlet hatodik napján itt is láthatóvá váltak a tartósító szer okozta negatív tünetek. A kilencedik napon e tápoldatban lévő virágok külső szirmai száradni kezdtek, lógtak, majd lehullottak (14. ábra). A fej megbomlott, a levelek foltosodtak. A Spring, a Vitabric pro és a Liquid rose food tápoldatokra egyformán reagáltak a növények, és a tiszta csapvízben lévőknél sem volt eltérés. A változó nyílottság a kísérlet végéig megmaradt. Voltak olyan virágok, melyek átmérője elérte a 9,5 centimétert, és volt olyan, mely csak 7 centiméteresre nyílt ki, függetlenül attól, hogy melyik vázában volt. A kevésbé nyílott virágok hamarabb öregedtek. Virágfejük megpuhult, a szirmok ráncosak lettek, a virágokat a tizenegyedik napon kellett „leselejtezni”. A megnyílott virágok még a tizenötödik napig virítottak. Azok a virágok, melyek csak 7 centiméteresre nyíltak, a kísérlet végére 5 centiméteres átmérőjűre estek össze.

Következtetések

Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált tartósító szerek némiképpen meghosszabbították a vizsgált rózsák vázaéletét. Akad azonban olyan készítmény is, esetünkben a Flower Food nevű, mely akár kifejezetten negatív tüneteket is okozhat. A virágok öregedése, valamint a perzselésszerű foltok a leveleken mind arra utalnak, hogy a szer, illetve azon belül a különböző tápsók töménysége túl magas volt. A vízben való feloldás az előírások szerint történt, így az nem okozhatta a problémát. Bár ezt a szert kifejezetten rózsákhoz ajánlják, tapasztalataink alapján mégsem alkalmazható sikeresen minden fajtánál.

A többi tartósító szer nagyjából azonos mértékben növelte a virágok vázaéletét, a különbség inkább csak a felhasználás módjában van, így például legegyszerűbben a Vitabric Pro nevű lapocska alkalmazható, majd a Liquid Rose Food, amely folyékony állagából adódóan könnyen elkeverhető a vízben. A por állagú Flower Food és Spring tartósító szereket valamivel nehezebb feloldani, illetve teljes mértékben nem is lehet.

A különböző helyről származó, azonos fajtájú rózsák esetében a csekély különbség a következőkből adódhatott. A holland import rózsa szedési idejét nem tudtuk pontosan megállapítani, így valószínűsíthető, hogy az a magyaroknál egy-két nappal öregebb volt, ezért is nyílt el korábban. Legszembetűnőbb a csészelevelek jóval hamarabbi lenyílása volt. A két magyar fajta a kontroll vízben azonos ideig virított, ellenben a tartósító szerekre már különbözőképpen reagált. Ezt a különböző termesztési körülményekkel magyarázhatjuk. Bozsó Gábor korszerűbb körülmények között termeszti a virágokat, azok valamivel jobb kondícióban lehettek. Épp ezért fordulhatott elő az, hogy ezek a virágok „rosszabbul” reagáltak a tartósító szerekre – vagy a másik oldalról megközelítve logikus magyarázat, hogy az eleve „gyengébb” állapotú rózsák, melyek Tasi László fóliasátra alól kerültek ki, a plusz tápanyagok révén erőre kapva tovább maradtak szépek. Ez egybevág a Flower Food nevű tartósító szer negatív hatásaival is – melyben egyszerűen túl sok volt a hozzáadott tápanyag. Feltételezésünket tovább erősíti az a kísérlet, melyet irodalmi áttekintésünkben ismertettünk, melyben a „gyengébb” kondíciójú virágokra legjobb hatással a cukor hozzáadása volt.

Az amúgy is tartósként számon tartott ’Royal Sensation’ fajta esetében megállapíthatjuk, hogy a tartósító szerek alkalmazása fölösleges, tiszta csapvízben ugyanolyan sokáig éltek és maradtak szépek a virágok, mint a különböző kezelések hatására.

Bár pontos összetétele nem ismert, szaga alapján feltételezhető, hogy a Vitabric Pro nevű tartósítószer-lapocskában volt a legnagyobb a fertőtlenítő szerek aránya. Ez okozhatta a virágok szárán a metszlap azonnali megbarnulását (mintha oxidálódott volna), és ugyanezért maradhatott a Vitabric Pro lapocskát tartalmazó vázák vize a kísérlet legvégéit teljesen tiszta.

Irodalomjegyzék

1. DIXIT, P. N., KUMBHAR, B. K., SARKAR, B. C., SANTOSH-KUMAR, RANVIR-SINGH. (2005): Effect of chemicals in preservative solution and pulsing on vase-life of rose. Indian Journal of Horticulture. 62(1): 56–59.

2. KLINCSEK P. (1990): Virágkötő kalauz. Zrínyi Nyomda Kiadója, Budapest

3. LAIRD, G., JOHN, P., PEARSON, S. (2005): Rose vase life: cultivar and contamination source as critical factors. Acta Horticulturae. (687): 85–90.

4. NAGY B. (1972): Vágott virágok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

5. NAGY L. (1982): Rózsahajtatás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

6. PEARY, J. S., PRINCE, T. A. (1989): Cut flower vaselife is little-affected by lipoxygenase inhibitors. HortScience. 24(5): 808–809.

7. SHIVA, K. N., BHATTACARJEE, S. K. (2003): Effect of chemical preservatives on vase life of cut rose. South Indian Horticulture. 51(1/6): 232–236.

8. SZABÓ J., V.HEGYI I. (szerk.) (2005): Virágkötő iskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest

9. TÓTH I. (2000): Dísznövényismeret virágkötőknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest

10. VAUGHAN, M. J. (1988): The Complete Book of Cut Flower Care. Timber Press, Portland, Oregon

Utolsó frissítés: 2013.11.05.