Augusztus - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Szakleírás

Képzési és kimeneti követelmények


1. Az alapképzési szak megnevezése: Kereskedelem és marketing

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in Commerce and Marketing

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit;
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit;
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetô minimális kreditérték: 9 kredit;
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül;
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhetô minimális kreditérték: 102 kredit, amelybôl az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.


7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan gazdasági és üzleti ismeretekkel, kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon

végzettek ismerik:

➜ a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, mechanizmusait, szervezeteit, működési elveit, fejlődési trendjeit,
➜ a marketing fogalmát, koncepcióját, eszközrendszerét és módszertanát az üzleti és non-profit szférában,
➜ a marketing szerepét a vállalat, intézmény működésében, a marketing kapcsolatát a szervezet más folyamataival, funkcióival,
➜ a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, a fogyasztóvédelem területét,
➜ az értékesítési, üzletkötési tevékenység folyamatait, jogi, etikai követelményeit,
➜ a kereskedelmi vállalatok működését és szervezetét, a kereskedelmi tevékenység főbb munkafolyamatait és technikáit,
➜ a logisztikai folyamatokat,
➜ az e-üzlet módszereit és hátterét,
➜ képesek a marketing értékesítés rövid és középtávú döntési folyamataiban való eligazodásra, a gyors piaci változások felismerésére, azokhoz való alkalmazkodásra.

Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon

végzettek alkalmasak:

➜ kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására,
➜ különböző termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére,
➜ önálló és csoportmunka végzésére,
➜ a szervezet funkcionális területeivel és a marketingszolgáltatókkal, beszállítókkal, partnerekkel való együttműködésre,
➜ reklám, eladás ösztönzési, piackutatási adatok elemzésére, hatékony programok összeállítására és lebonyolításuk ellenőrzésére,
➜ a kereskedelmi folyamatok elemzésére és tervezésére,
➜ egyes logisztikai feladatok ellátására,
➜ a kereskedelem és marketing specifikus szoftverek használatára,
➜ jelentések, felmérések elkészítésére, szóbeli és írásbeli kommunikációra.


8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

➜ közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit
matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, alapozó üzleti ismeretkörök;

➜ társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit
EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;

➜ szakmai törzsanyag: 70–90 kredit
vállalatirányítás, kereskedelem gazdaságtana, marketing menedzsment, szervezeti magatartás, vállalati pénzügyek, marketingkutatás, külkereskedelmi technikák, marketingkommunikáció, logisztika, média gazdaságtan.

9. Szakmai gyakorlat:
Az alapképzési szakon egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10. Nyelvi követelmények:
Alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi vagy felsőfokú C típusú általános nyelvvizsga, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben
A Budapesti Corvinus Egyetem jogelőd intézményében, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen a marketing oktatása több évtizedes múltra tekint vissza. Az oktatás palettája rendkívül színes ezen a területen, hiszen jelenleg is három különböző formában folyik marketingképzés:
– OKJ-s szakképzés – Gazdálkodási menedzser asszisztens
– Egyetemi alapképzés – Marketing főszakirány, Marketingkommunikáció mellékszakirány
- Posztgraduális képzés – Marketing szak

A szak oktató gárdája mögött sok éves, évtizedes kutatási, oktatási tapasztalat és kiterjedt nemzetközi kapcsolat áll.
Az 1948-ban a BME Közgazdasági Karának önállósodásával létrejött új egyetemen a Kereskedelmi Kar két szaktanszéke szolgálta a bel- és külkereskedelmi közgazdászképzést. A hatvanas évekre a tanszékek szinte teljes körűen lefedték a kereskedelemhez tartozó ismeretköröket, nappali, esti és levelező szinteken egyaránt. Mérnök-közgazdászokat képeztek, egyetemi doktori vizsgákat szerveztek, és az oktatók többsége tudományos fokozatot szerzett. Oktattak: kis-, nagy- és külkereskedelmi ismereteket, készletgazdálkodást, kereskedelem gazdaságtant, munka- és üzemszervezést, kereskedelem technikát, piackutatást és reklámozási ismereteket. A marketingoktatás Magyarországon 1969-ben a gazdasági reform kezdeményezőinek javaslatára és hatására indult el. 1970-ben jött létre a Piackutató Csoport, amely 1972-ben Piackutató- és piacszervezési Tanszék néven folytatta az elkezdett munkát. A marketing diszciplína organikusan, más fontos mikrogazdasági tudományterületekkel együtt épült be az Egyetem oktatási struktúrájába. A zökkenőktől sem mentes folyamat mögött intenzív kutatómunka, sikeres szakkönyvek, tananyagok, több százra tehető vállalati és intézményi kutatási projekt, doktoranduszi teljesítmény és tudományos konferenciák sorozata áll.
1973-ban a marketing szakközgazdász képzés jelentett új elemet. A Tanszék munkatársai 1972-tôl évente gyarapodó számú, kezdetben házi sokszorosítású kiadványokat, 1973-tól egyetemi jegyzeteket készítettek, majd 1985-ben megjelent Hoffmanné–Molnár: Marketing című, nívódíjas
szakkönyve. A Tanszék más egyetemek marketingoktatását tananyagokkal és előadássorozatokkal támogatta. Az 1989. évi egyetemi oktatási reform a Gazdálkodástudományi Kar minden hallgatója számára kötelező tárgynak írta elő a Marketing tantárgyat. A munka melletti felsőfokú oktatásban résztvevők számának emelkedésével a Marketing szakirányt választó hallgatók száma tovább növekedett. Fokozatosan épült ki a Tanszék körül egy széles vállalati és intézményi bázis.

A Marketing Tanszék munkatársai már a 70-es évek elejétől fontos tudományos kutatási munkákba kapcsolódtak be, pl. MTA „A szocialista vállalat” 15 éves kutatási főirány, „A vállalat kereskedelmi funkciója”. A Tanszék kezdeményezte a családgazdasági kutatásokat, amelyek széleskörű érdeklődést váltottak ki. Ezek mellett az oktatás fejlesztését szolgáló vállalati célvizsgálatokat végeztek, gyakran a nappali tagozatos hallgatók bevonásával. A Tanszék a kezdetektől kinevelte saját hallgatói közül a szükséges létszámú oktató, kutató munkatársakat, akik a beosztásukhoz nélkülözhetetlen tudományos fokozatokat is megszerezték.
A Marketing Tanszék jelenlegi munkatársainak szak- és egyetemi tankönyvei szolgálják ma is az ország legtöbb felsőfokú intézményében az összetett diszciplína oktatását.

A marketing ismeretanyaga a felsőfokú gazdasági képzés rendszerében egyre nagyobb teret nyert. Ez a folyamat a múlt század utolsó évtizedeiben újabb lendületet kapott. A magyar vállalati és intézményi szféra korántsem volt felkészületlen a piaci viszonyok és az EU csatlakozás előkészítésekor.

A hallgatók a Magyar Diákreklám-versenyeken, az Országos Média Diákversenyeken továbbá egyes multinacionális cégek – Renault, L’Oréal – által kiírt marketing versenyeken kezdettől fogva kiemelkedő eredményeket érnek el. A szakmai szervezetek és az üzleti vállalkozások által is elismerten, a végzett hallgatók széles körű marketing és ezen belül marketingkommunikációs szakmai elméleti ismeretekkel és gyakorlati alkalmazási készséggel rendelkeznek. Az elmúlt években Egyetemünkön számos tudományos diákköri és szakdolgozat született marketing és marketingkommunikáció témában. A Marketing Tanszék által meghirdetett szakszemináriumokat nemcsak a saját, hanem más szakirányok hallgatói is látogatják.

Az alapszakra épülő (tervezett) mesterképzés és a tehetséggondozás
■ A Kereskedelem és marketing alapszakra intézményünkben a következő mesterszak indítása javasolható: Marketing. A mesterképzésnél elsősorban a magas szintű módszertani képzésre, valamint a képzés stratégiai irányaira szeretnénk koncentrálni, például: Marketingstratégia, Marketing menedzsment, Márkamenedzsment, Marketing döntések modellezése, Marketingkutatás kvantitatív és kvalitatív módszerei, Kultúra és fogyasztás, Fogyasztóvédelmi kérdések, Business marketing menedzsment, Kapcsolati marketing, Marketingkommunikációs stratégia, Modern kereskedelem, stb. A tantárgyak nagy része angol nyelven is tanulható lesz. Főként a friss hazai és nemzetközi kutatási eredményeket hasznosító elméleti és módszertani ismeretekkel és a stratégiai feladatok megoldási képességével vértezzük fel a hallgatókat. Fontos célunk, hogy a végzett hallgatóink otthonosan mozogjanak multikulturális környezetben, nemzetközi szervezeteknél, vállalatoknál, tárgyalóképes nyelvtudásuk, elemzőkészségük, stratégiai gondolkodásuk, sikerorientált beállítódásuk és döntési képességük alapján.
A mesterfokozatot olyan hallgatók kaphatják meg, akik a korszerű – a nemzetközi követelményeknek megfelelő – közgazdasági és vezetési kultúrához tartozó elméleti és módszertani felkészültségük alapján képesek a vállalati célok sikeres elérését megalapozó marketing stratégiai döntésekre.
Fogalmi gondolkodásuk és szakmai felkészültségük képessé teszi őket alternatív megoldások felkutatására, önképzésre, kritikai gondolkodásra, csapatmunkára, ésszerű kockázat- és felelősségvállalásra, döntéseik, következtetéseik meggyőző alátámasztására.
A Kereskedelem és marketing üzleti alapszakon végzett hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetemen is továbbléphetnek mesterszakra, valamint más felsőoktatási intézmények hallgatóit is szívesen fogadjuk tanulmányaik folytatása esetén.
Az alapképzés során kiemelt figyelmet fordítunk a Kereskedelem és marketing szak hallgatói közül azokra, akik a képzés elméleti alapjaival behatóan és intenzíven kívánnak foglalkozni. Ez a hallgatói kör képezi a később beinduló mesterképzés bázisát.
A hallgatók továbbtanulásra való felkészítése az alapszakon belül az ötödik-hatodik szemeszterben sorra kerülő egyéni projektmunkában valósítható meg leginkább.
A tehetséggondozás eddig ismert formái mellett kiemelten kívánjuk alkalmazni azokat a megnyíló – elsősorban európai uniós – ösztöndíj-lehetőségeket, amelyek felgyorsíthatják a hallgatók tapasztalatszerzését és később a munkaerőpiacra való beilleszkedését.
A tanterven kívüli oktatás és kutatás speciális színterei egyetemünkön a szakkollégiumok.

A Rajk László Szakkollégium 30 éves fennállásának kezdetétől kialakult keretek között végzi tevékenységét. A kollégium tevékenységének három pillére – az igényes szakmai munka, a demokratikus, az egyén önfejlesztésére és aktivitására alapozó belső közélet, valamint a társadalmi érzékenység – határozza meg a működés alapjait.

A Társadalomelméleti Kollégium szakmai munkájának alapja a körök és előadások rendszere. A kör heti rendszerességgel tartott kiscsoportos foglalkozás-sorozat, meghívott körvezetővel, fél vagy egy év terjedelemben. Ennek során a körtagok alaposan körüljárnak egy őket érdeklő témát a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával. A TEK nemzetközi kitekintést is nyújt tagjainak.

A Széchenyi István Szakkollégium szintén az intenzív, elmélyült tanulmányokat tartja fô feladatának, a közvetlen demokrácia gyakorlásával és a közösségi élet fejlesztésével karöltve. Létszáma 60 fő körüli, tíz év átlagát tekintve kétszeres a túljelentkezés. Ma már nem csak a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, hanem más egyetemek, elsősorban az ELTE hallgatói is tagjai lehetnek a kollégiumnak. Az egész egyetemi nyilvánosság részére meghirdetett előadásokat sokan látogatják. Évente 15–20 előadást szerveznek. A Széchenyi István Szakkollégium téli tábort is szervez szakmai orientációval.
■ Az Egyetemi Vállalkozói Kollégium filozófiája és oktatási rendszere a gyakorlatorientált vezetői ismeretek köré szerveződik. Az ún. szakmai csoportok a kollégium által legfontosabbnak vélt négy terület – a marketing, a számvitel, a pénzügy és a vezetés-szervezés – témaköreit ölelik fel.
A kurzusok szervezésénél fontos szempont, hogy az adott témát az egyetemen oktatott szemlélettől eltérő módon, más oldalról közelítsék. Évente mintegy 15–20 kurzus indul.

Utolsó frissítés: 2016.07.28.