December - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Érvek Csatája 2013/14

 

ÉRVEK CSATÁJA

a BCE PTI és a DKMKA középiskolai programja a 2013/14-as tanévben

Együttműködő partnerek: Policity, DIA, TTE

 

1. A program célja:

hozzájárulni a középiskolások körében a tájékozottabb állampolgári magatartáshoz, közéleti tudáshoz egy több évre tervezett, éves keretben működő program sorozattal.

Épüljön ki egy együttműködési hálózat 9-12. évfolyamos gimnazistákkal, középiskolásokkal 2013. november és 2014. március között.  A program törekszik arra, hogy minél több csoport részt vegyen benne.

 

2. A program főbb jellemzői:

 

1. A középiskolai diákok csoportos feladatmegoldásban vesznek részt. Ez nem hagyományos verseny, hanem „ötletbörze”, csoportos együtt gondolkodás. Itt minden csapat nyertes, mindenki véleménye fontos.

 

2. Csak csoportok vehetnek részt, a csoportok kívánatos létszáma 4- 6 fő. Egy oktatási intézményből több csapat is részt vehet a programban. A csoportok lehetnek vegyes életkorúak is. Egyéni munkákat nem fogadunk be. Nevezési díj nincs.

 

3. A csapatok megalakítását a program ismertetésével az ún. közismereti tárgyakat tanító tanárok, túlnyomó többségében történelemtanárok szervezik, és szükség szerint segítik munkájukat.  A diákcsoportok munkáját általuk választott diákvezető szervezi és tartja a kapcsolatot a főszervezővel.

 

3. A program menete

Jelentkezés

2013. november 15.

A tanár és a diákvezető nevét és email címét a jelentkezési lapon kérjük a főszervező részére e-mailben elküldeni 2013. november 15.-ig.

jelentkezési lap letölthető innen

 

Első forduló

2013. december 20.

2013. december 20 éjfélig elküldik a csoportok mindkét feladatra adott válaszukat a főszervezőnek. Az a csoport, amelyik ezt a határidőt elmulasztja, kiesik a további programból. A válasz terjedelme fő kérdésenként 5-6 oldal, amely a folyamatosan kifejtett csoportvéleményt, a csoport érvelését, a vélemény bemutatását jelenti. Az összes adat, forrás megjelölés, bármilyen egyéb információ végjegyzetben kerül az anyagokhoz, mellékletként, stb., s annak terjedelme nem korlátozott.

Részletesebben a formai követelmények az alábbiak:

 

·         az interneten olvasott szövegek szerzőjét, címét, az URL- címét ÉS az olvasás/ letöltés dátumát

·         újság- és folyóiratcikkek esetében a megjelenés pontos dátumát, vagy az évfolyamot és számot

·         könyvek esetében a szerzőt/ szerzőket/ szerkesztőt, a megjelenés helyét és évét, szó szerinti idézés esetén az oldalszámot is meg kell adni.

A szakirodalom összeállítása a feladat része, a csoport feladata. Felhívjuk a figyelmet, hogy a vonatkozó törvények ismerete a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen.

 

Második forduló

2013. december 31

A beérkezett anyagokat  az SzB változtatás nélkül megküldi tanulmányozásra teljesen eredeti formájukban az összes csoportnak december végéig.

 

 

2014. január 31

 Az SzB legkésőbb 2014. január végéig megküldi a csoportoknak a majdani „parlamenti vitanap” forgatókönyvét, a döntésre előterjesztett „törvényjavaslatokat”, melynek alapján a csoportok felkészülnek a vitára.

 

 

2013. március

Majd következik 2014. márciusban (előreláthatóan március 15.-e előtti napok valamelyikén) a jelentkező csapatok számától függően minden diáktagnak vagy a csapatok képviselőinek meghívása a Corvinus Egyetemre, ahol minden csoport az SzB által elkészített „parlamenti napirendek” és időkeret szerint szóban is érvel javaslata mellett, majd a diákok szavazással döntenek az egyes kérdésekben, „törvényjavaslatokban”. A segítő tanárokat is hívjuk és várjuk e napra.

 

 

4. A program Szervező Bizottsága (SzB):

A programot Szervező Bizottság szervezi, melynek állandó tagjai:

Elnök Lánczi András (BCE PTI igazgató),

főszervező: Kiss Olga (BCE PTI),

további kontakt személy: Sándor Péter. 

 

5. Az Érvek Csatája programról információ található:

a BCE PTI honlapján: http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=51040

a program Facebook oldalán   https://www.facebook.com/ErvekCsataja?fref=ts

a Történelemtanárok Egylete honlapján: http://www.tte.hu/hirek/61-hirfigyelo/7757-ervek-csataja-koezeleti-toervenyhozasi-szimulacios-jatek-koezepiskolas-csapatok-szamara

 

6. A résztvevő csoportok feladatai

Minden csoportnak két feladata  van.

 Mindkét feladat kidolgozása során el kell végezni minimum az alábbi szakmai és szervezési feladatokat:

7.1. Saját iskolájában, a diákok és a tanárok körében valamilyen módon közvélemény kutatást kell végezniük  a csoportoknak és ennek tapasztalatait fel kell használni az írott anyagban is és a vitanapon is.

7.2. Az internet segítségével (saját Facebook oldalukon) véleménykutatást és kampányt kell indítaniuk saját álláspontjuk megmérettetésére és saját álláspontjukhoz érvek gyűjtésére, támogatottság kiépítésére. Ennek tapasztalatait fel kell használni az írott anyagban is és a vita-napon is.

7.3. Ki kell választaniuk egy vagy két olyan országot, amelyik az általuk kívánatosnak tartott megoldáshoz a legközelebb van és be kell mutatniuk annak gyakorlatát.

 

 

ELSŐ FELADAT: általános politika

Első  kérdés: mi lenne a kívánatos korhatár Magyarországon az állampolgárok választójogosultságával (választójog és választhatóság) kapcsolatban?

Kérdés másképpen: jelenleg mind az önkormányzati, mind az országgyűlési választásokon a nagykorú állampolgárok (ez vagy a 18. év betöltését vagy a fiúknál és a lányoknál eltérő módon a házasságkötés időpontját jelenti) vehetnek részt választópolgárként és megválasztható képviselőként. Helyes-e ez a mai szabály? Nem kellene-e csökkenteni vagy növelni vagy/és különböző feltételekhez kötni a fiataloknál a választójogot?

 

A kérdés megválaszolása során a csapat válaszolhat többek között az alábbi részkérdésekre is:

 

1.Választójoghoz „lefelé”

1.     Egyetért-e a csoport azzal, hogy szállítsuk le e korhatárt mindenkinél, általánosan 17 vagy 16 évre? Melyik évszámmal ért egyet?

2.     Ha egyetért azzal, hogy igen, szállítsuk le, de nem mindenkinél, akkor az alábbi megfontolások közül melyekkel ért egyet?

Szállítsuk le 16 vagy 17 évre, maradjon meg a 18. éveseknél az általános választójog, de 18. életévüket betöltőknél fiatalabbak közül csak az alábbiak szavazhassanak (a többiek csak akkor, ha már betöltötték a 18.-at):

-         vagy csak azok a 18 év alatti fiatalok szavazhatnak, akik elvégezték a 8 általánost,

-         vagy csak azok szavazhatnak, akik legalább egy hónapot dolgoztak már legálisan, azaz fizettek adót,

-         vagy csak a fiúk (mert bátrabbak?) vagy csak a lányok (mert érettebbek?),

-         vagy 18 év alatt csak az önkormányzati választásoknál lehessen szavazni, az országgyűlési választásnál maradjon a 18 éves korhatár,

-         vagy csak az országhatárokon belül élők és állandó lakóhellyel rendelkezők esetében legyen lehetséges a szavazás.

Vagy egyéb szempont alapján szabályoznák a 18. év alattiak választójogát?

 

2.Választójoghoz „felfelé’

1.     Egyetért–e a csoport azzal, hogy (tegyük fel a következőket?) mivel a fiatalok nem érdeklődnek a politika iránt, és nincs ismeretük az alkotmányról, az ország közügyeiről, továbbá nem ismerik az önkormányzati rendszer működését sem, ezért a választói korhatárt emeljük meg általánosan mindenkinél néhány évvel? (Ebben az esetben kérünk javaslatot, hogy hány éves korra emeljük 18-ról a választói korhatárt. Pl. 21-re? 23-ra?)

2.     Tegyük fel, hogy a csoport megemeli az általános választójogot néhány évvel, de a már 18. életévüket betöltők közül mégis megengedné a választásokon való részvételt, … de kiknek?

Tehát pl. emeljük fel 21 vagy 23 stb. évre az általános korhatárt, de a 18. életévüket betöltők közül már az alábbiak szavazhassanak? (A többiek csak akkor, ha már betöltötték a 21. vagy 23. stb. életévüket.)

A lehetőségek például:

-         azok már szavazhatnak, akik elvégeztek valamilyen középiskolát,

-         azok, akik legalább egy évet dolgoztak már legálisan, azaz fizettek adót,

-         még csak a fiúk (mert bátrabbak?), vagy csak a lányok (mert érettebbek?),

-         fiatalabbak csak az önkormányzati választásoknál szavazhassanak, de az országgyűlési választásnál maradjon az általános 21 vagy 23, stb. éves korhatár,

-         csak az országhatárokon belül élők és állandó lakóhellyel rendelkezők esetében lehessen már 18 éves kortól szavazni, a határon-túliaknál maradjon az általános 21 vagy 23, stb. éves életkori határ.

Vagy egyéb szempont alapján szabályoznák a választás alsó életkor határán szavazók körét?

 

3.Képviselővé választás korhatára (megválaszthatóság)

Egyetért-e a csoport azzal, hogy ha bármilyen életkorhoz is kötjük a választói jogosultság korhatárát, akkor azért a képviselővé való megválaszthatóság alsó korhatára mondjuk  3 vagy 5 vagy 10 vagy akárhány évvel több legyen?

(Azaz egyetért-e a csoport azzal, hogy nem helyes már ma sem, nem természetes és normális, hogy a 18 éves korhoz kötött választójog esetén az országgyűlésben és az önkormányzatban ugyanilyen korú képviselők is elvileg megjelenhetnek? Ehelyett inkább csak minimum a 28. életévüket betöltők legyenek megválaszthatók.)

 

 

 

MÁSODIK FELADAT: közpolitika, kormányzati politika

 

Második kérdés: a 2011/2012-es tanévben (kerekítve, KSH alapján) 430 000 fő 15-18 éves korosztályhoz tartozó diák tanult a teljes középfokú oktatásban, ez a korosztály létszámának 92 %-a. A felsőoktatásban 113 000 olyan diák tanult, aki 19, 20 vagy 21 éves volt, ez a korosztály 30 %-a.

1.     Megfelelőnek tartja-e a csoport a 92%-ot és a 30%-t? Milyen szempontokat tart a csoport fontosnak a két arányszám megítélése során? E szempontok alapján melyek lennének  a kívánatos arányszámok?

2.     Mi legyen a munkamegosztás a külön a középiskolai oktatás és külön a felsőoktatás esetében az állam, az önkormányzatok, az egyházak, a magánemberek, az alapítványok között az iskolafenntartásban?  Milyen arányban finanszírozzák a tanulást a fenntartó valamint a tanuló (a szülei), illetve a gazdaság szereplői?

 

 

A kérdés megválaszolása során a csapat válaszolhat többek között az alábbi részkérdésekre is:

 

  • Milyen közép-  és felsőoktatási iskolatípusok vannak ma Magyarországon?
  • Ezekbe külön-külön hány diák jár most és együtt is, milyenek a mai arányok, és hogyan alakult ez történetileg?
  • Jelenleg milyen törekvések, illetve milyen elképzelések vannak e kérdéskört tekintve?
  • Milyenek e kérdésben a nemzetközi tapasztalatok? Érdemes általánosan is írni erről, de ahogy fentebb a feladatok általános leírásában szerepel: a csoportok válasszanak ki legalább egy országot, amelynek közép- és felsőfokú oktatással kapcsolatos megoldásai a csoporthoz a legközelebb állnak, s azt mutassák be. (Lehet úgy megoldani a feladatot, hogy két országot választanak, az egyikben a közoktatásra koncentrálnak, a másikban a felsőoktatásra)
  • Saját kutatás keretében próbálja meg bemutatni a csoport, hogy a különböző társadalmi csoportok (pl. általában a felnőttek, a fiatalok, a pályaválasztás előtt állók, a különböző társadalmi rétegekbe tartozók, a különböző iskolai végzettséggel rendelkezők) miképpen vélekednek a kérdésről.

 

 

Utolsó frissítés: 2017.01.12.