Növekedési Tudásközpont

Hazai vállalatok teljes generációja válik 15-25 évessé, amelyek túlélve több gazdasági válságot és növekedési kihívást, jelentős méretet és komplexitást értek el. Ezek a szervezetek jellemzően nagy és bonyolult struktúrával rendelkeznek, amelyek a korábban jól működő irányítási rendszerrel nem, vagy csak jelentős vezetői áldozatok árán irányíthatók sikeresen. Ez nagyon sok vállalatvezető számára okoz mindennapi frusztrációt, azonban a kérdéskörrel ma Magyarországon kevés szakmai rendezvény foglalkozik hitelesen. Célunk a tudatosabb felsővezetők támogatása, vezetői munkájuk segítése, valamint a személyes és üzleti kapcsolatok fejlesztésének biztosítása egy aktív felsővezetői közösség létrehozásával.

A Növekedési Tudásközpont egy elméleti és gyakorlati szakértők, tanácsadók és informatikai fejlesztők által alkotott szakmai közösség, amely a sikeres múltú, növekedésorientált hazai közép- és nagy vállalkozásokkal működik együtt. A Növekedési Tudásközpont kezdeményezés győri sikerei után a budapesti rendezvényeknek a Budapesti Corvinus Egyetemen ad otthont.

Az elsőszámú vállalati vezetők számára szóló kiscsoportos workshopok központi témája a szervezeti növekedés és a növekedés okozta vezetési kihívások, valamint azok megoldásai. “Ahogyan a termelő gépeket is karban kell tartani egy hosszabb műszak után, úgy a szervezeti felépítés is időről időre szervizelésre szorul.” A vezetés tudománya iparágfüggetlen, hasonló méretű és komplexitású szervezetek vezetői szektortól függetlenül hasonló kihívásokkal szembesülnek. A gyakorlati és személyes példákból álló közös esetmegoldásra alapuló módszertan segítségével a résztvevő vezetők megérthetik, hogy a tudatos szervezetépítés, az informatikai rendszerek és az iparágfüggetlen menedzsmenttudás hogyan járulhat hozzá a szervezetek növekedéséhez.

A Növekedési Tudásközpont kiváló lehetőség azon tenni akaró felsővezetők vagy az alapítók utáni második vezetői generáció számára, akik tudatos, hosszútávon versenyképes és jövedelmező vállalatot szeretnének építeni a munka-magánélet egyensúly megtartása mellett.

A 2016. szeptember 28-án sikeresen megrendezésre került Növekedési Tudásközpont rendezvény tapasztalataira építve október 26-án és november 30-án újabb rendezvények megrendezésére kerül sor a Budapesti Corvinus Egyetem falain belül. A november 30-ai rendezvényt a Magyar Tudomány Ünnepe 2016 rendezvénysorozat keretében hírdetjük meg "Növekedési Tudásközpont - tudományos eredmények a gyakorlatban, gyakorlati eredmények a tudományban" címmel. Az alkalmanként 6-12 felsővezető számára szóló egész délutános interaktív workshop keretében feltárásra kerülnek azon növekedési kihívások, amelyekkel a résztvevők szembesültek vagy szembesülnek a jelenben is. A kihívások azonosítását és közös megértését követően elkezdődik a gyakorlati esetekkel támogatott interaktív megoldáskeresés.  A workshop fókuszában az alábbi kérdések állnak:

  • Mik voltak az elmúlt 5 év kihívásai?
  • Várhatóan mik lesznek a következő 5 év kihívásai?
  • Jelenleg hogyan mérhető és fejleszthető a vállalat és az egyes dolgozók teljesítménye?
  • Mennyire tudatos és formalizált az új piaci lehetőségek feltárása a szervezetben?

A workshop látogatása térítésmentes, de előzetes regisztráció szükséges. Regisztrálni Dr. Szabó Zs. Roland kutatóközpont vezető egyetemi docensnél lehet a zsoltroland.szabo@uni-corvinus.hu e-mail címen

Korábbi rendezvényeink

NTK - 2016.09.28.

A Növekedési Tudásközpont győri kezdeményezései után 2016. szeptember 28-n a Budapesti Corvinus Egyetemen adott otthont a workshopnak. Az eseményen érdekes tapasztalatcsere folyt a gazdasági élet, a tudományos oldal képviselői és doktoranduszok között, öt hazai vállalattól összesen hat vezető érkezett meghívásunkra.

A workshop-on két csapatban folytak a megbeszélések, ahol a vezetőknek cégük múltbeli és vélhetően jövőbeli kihívásairól számoltak be a többieknek, kitérve a teljesítményértékelési rendszer csapdahelyzeteire is. Míg 5-8 évvel ezelőtt a pénzhiányt említették kihívásként, mára már e tényező súlya lecsökkent és helyét a munkaerőhiány miatti frusztráció és a szervezeti hatékonyság kérdései vették át. Habár eltérő tevékenységi körrel rendelkező vállalatok vettek részt, mégis olyan közös vállalatnövekedési gócpontokat sikerült azonosítani, mint például a középvezetői réteg „kinevelésének”, kiválasztásának kritikussága, „kézi vezérlés”-ből fakadó túlhajszoltság és bizonytalanságok:

„Előfordult, hogy technológiai innováció inkább visszaütött.”

„Itt nagyon hiányzik a kultúra a vállalatirányítási rendszerhez.”

Lehetséges megoldásként a partnerekkel való együttműködés, akár külső szakértők, „lámpások” bevonása merült fel, akik rávilágítanak az operatív munkavégzés miatt figyelmen kívül hagyott lényegi pontokra. Teljesítményértékelési rendszer kritériumaként a visszakövethetőséget, felelősségi körök pontok lehatárolását emelték ki. Mindehhez azonban menedzsment módszerek és szemléletmód gyökeres változtatása szükséges.

„A hatékonyságfejlesztés mindenképpen a kulcs.”

Piaci környezet átalakulása, bizonytalanná válása minden iparágban előfordul, azonban megfelelő stratégiával továbbra is sikeresen lehet növekedési pályán tartani a vállalatokat elkerülve az „elkényelmesedést”.

Az alkalom lezárása közeledtével a résztvevő vezetők meghatározták, hogy mely közösen felvetett és bemutatott vezetői kihívásra fókuszáljon a következő alkalom.

„A Növekedési Tudásközpont által szervezett felsővezetői konferencia hiánypótló a mai vállalatok életében. Az előadó kollégák felkészültsége és a téma választás egységes alapot teremtett eltérő iparágú vállalatok esetében. Nagyon jó megvilágításba helyezi a mai kor felsővezetői kihívásait. Érdeklődve várom a folytatást a közösen elfogadott témában.” (Gyurokovics Lóránd Ügyviteli Igazgató, Eispro Kft.)

NTK - 2016.10.26.

A szeptemberi workshop után október 26-n is megrendezésre került a Növekedési Tudásközpont a Budapesti Corvinus Egyetemen. A konferencián különböző ágazatokból, így a textilipar, húsfeldolgozás,  villamos-energia ipar és logisztika területéről is érkeztek résztvevők.

A vállalatvezetők az alábbi témák mentén beszélgettek szűk asztaltársaságukkal: múltbeli növekedési gócpontok, a jövő kihívásai és a jelenlegi operatív csapdahelyzetek, külön kitérve a kontrolling és teljesítménymérés területére. A tapasztalatok megosztásában és értelmezésében a vezetéstudomány szakemberei segítették a vezetőket, illetve egymástól is sokat tanultak, ami rámutatott a workshop egyik legfontosabb következtetésére: a vezetési és szervezési kihívások iparágfüggetlenek, azaz az eltérő ágazatokban működő cégeknél hasonló megoldandó problémák kerülnek előtérbe.

A vezetők „présben” érzik magukat, amiért a munkaerő és a piaci kihívások között kell egyensúlyozniuk. A munkaerőpiacon alapvető munkaerőhiány van, a dolgozók pótlása nehéz, adott esetben a fluktuáció miatt a munkaerővel együtt a tudás is távozik a cégtől. Míg az iparági változás a vállalaton kívül álló tényezőktől függ, addig a dolgozók felől érkező nyomás megfelelő vezetési módszerekkel, premizálási és teljesítményalapú bérezési rendszerrel csökkenthető. Ahogy az egyik vezető fogalmazott:

„Ki kellene használni, hogy KKV vagyunk és elvileg rugalmasok vagyunk, de nem vagyunk rugalmasok!”

Az előző alkalom alatt már taglalt középvezetői réteg „kinevelésének” kritikusságát ismét többen említették, a középvezetés motiválása továbbra is nagy kihívás elé állítja a cégvezetőket. Erre megoldást jelenthet egy valós idejű információk alapján működő vállalatirányítási rendszer, aminek kialakítása több évbe is telik és nemcsak pénz, de energia igényes is. A vezetők kiemelték a folyamatok, tevékenységek elemi ismeretének és visszakövethetőség fontosságát, ami elengedhetetlen feltétele egy informatikai rendszer bevezetésének:

„A munkafolyamatokat mi tettük le feleségemmel, de mai napig nem tudom lemérni.”

„További fejlődéshez az információáramlást kell helyre rakni, most nem rendszerezett. Ezt a grundfocihoz és a nagy focihoz tudnám hasonlítani: vagy együtt mozog az egész tömeg vagy ismerjük előre a másik mozdulatait.”

„Blokkolja az információáramlást a fegyelmezetlenség.”

“Jelenleg két azonos beosztású alkalmazott esetén hiába dolgozik valaki jobban, nem keres többet. Hosszútávon mindenképpen szükségünk lesz objektív teljesítménymérésre.”

Jelenleg többnyire szigetszerűen működő megoldásokat alkalmaznak, esetenként visszatérve régi jól bevált alkalmazásokhoz: „11 excelből mérjük vissza magunkat, ez nagyon sérülékeny megoldás”.

A vállalatok csak szükség esetén nyúlnak külső segítségért, akár a fentebb említett informatikai probléma megoldására, akár a szükséges menedzsment tudás pótlására:

 „Aki 50 éve szocializálódott, az teljesen máshogy áll a vezetéshez”.

„Két választása van egy KKV-nak vagy megveszi tanácsadótól a tudást, vagy multiból hoz be embereket. Nem kell újra kitalálniuk az üzleti megoldásokat, mert a multiknak volt rá 100 évük, a KKV-nek nincs.”

“Úgy gondolom, hogy első körben a vezetőinket kellene fejlesztenünk, hogy tudatosabb vezetők legyenek és ha jobban végzik a dolgukat, akkor talán kisebb lenne a fluktuáció és megújulhatna a szervezet is.”

A vezetők érdeklődve várják a konferencia folytatását, olyan témákat javasolva, mint a folyamatköltség, tevékenységköltség hatékonyabb felmérése, vállalatvezetés stratégiai kihívásai és az ösztönzési rendszerek kialakítása.