Július - 2018
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

 

Kutatószemináriumok (tudományos diákkörök) 2018/2019

Jelentkezési határidő: 2018. szeptember 21.

Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék

1. Egészség-gazdaságtani modellezés

Szemináriumvezető: Brodszky Valentin

Az egészségügyi finanszírozási döntések előkészítésének elengedhetetlen része a költség-hatékonyság értékelése, amire leggyakrabban modellezési technikákat alkalmaznak. A kutatószeminárium keretében a hallgatók megismerik a költség-hatékonysági elemzésekben alkalmazott modellezési módszerek alapjait. Megismerkednek a probabilisztikus érzékenység vizsgálat módszertanával. A szeminárium keretében a modellezésre alkalmas szoftverek használatával (Tree Age, Excel) is megismerkedhetnek a hallgatók. A szemináriumi órákon megszerzett módszertan ismeretek birtokában, a hallgatók elvégezhetik egy választott egészségügyi technológia költség-hatékonysági értékelését, és ezt bemutathatják a TDK dolgozatukban.

Irodalom:

Briggs, A., Sculpher, M.: An introduction to Markov-modelling for economic evaluation. Pharmacoeconomics, 1998, 13(4), 397-409.

Allan S. Detsky, Gary Naglie, Murray D. Krahn, Donald A. Redelmeier and David Naimark: Primer on Medical Decision Analysis: Part 2—Building a Tree Med Decis Making 1997; 17; 126

Gulácsi L: Egészségügyi közgazdaságtan. Medicina kiadó, Budapest, 2005.

2. Krónikus betegségekkel összefüggő életminőség és költségterhek vizsgálatának módszertani kérdései

Szemináriumvezető: Péntek Márta

A különböző betegségek okozta életminőség változások és a betegséghez kapcsoló egyéni és társadalmi költségek megismerése alapvető az új egészségügyi technológiák által elérhető egészség-nyereség gazdaságtani elemzéséhez.

A felmérésekhez használt kérdőíves vizsgálatok megfelelő tervezése, kivitelezése kulcskérdés az eredmények megbízhatósága és alkalmazhatósága szempontjából.

A kutatószeminárium során a kérdőíves vizsgálatok módszertani kérdéseire vonatkozóan a következő témaköröket tekintjük át:

a) Kérdőíves vizsgálatok tervezése:

§  epidemiológiai szempontok
§  keresztmetszeti és követéses felmérések speciális kérdései
§  egészség-biztosítói adatbázisok elemzése
§  etikai engedélyek, szerzői jogok (copyright)
§  a kutatás költségeinek tervezése
§  adatrögzítés és elemzés különböző szoftverekkel

b) Mikor milyen életminőség kérdőíveket alkalmazzunk?

§  Saját fejlesztésű és adaptált kérdőívek, a megfelelő adaptáció lépései
§  Preferencia-mérésre alkalmazható kérdőíves módszerek
§  Betegség-specifikus és általános életminőség kérdőívek felhasználása
§  Kérdőívek validitásának vizsgálata:
§  szisztematikus irodalomkeresés
§  a kérdőívek megbízhatóságának, reprodukálhatóságának, érzékenységének analízise
§  a torzítások felismerése és elemzése

c) Betegség-költség kérdőívek

§  Nemzetközi irányelvek, reference case
§  Direkt és indirekt költségek számításához felhasználható források
§  Az informális ellátás költség-számításának specifikus szempontjai
§  Az életminőség változás költségesítése
§  Ritka betegségek és gyermekkori betegségek költségfelmérésének lehetőségei
§  Az eredmények közlése: összehasonlíthatóság, egészség-gazdaságtani
szakcikkek követelményei, peer-review szakfolyóiratok.

A kutatószeminárium gyakorlati segítséget kíván nyújtani azoknak a hallgatóknak, akik a diákköri tevékenység keretében betegség-teher vizsgáltok végzését tervezik, ill. ilyen felmérésekben vesznek részt.

Irodalom:

Péntek M. Az egészség értékelése. In: Gulácsi L (szerk.): Bevezetés az egészség-gazdaságtanba. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt – nyomtatás alatt.

Péntek M, Horváth C, Boncz I, Falusi Zs, Toth E, Sebestyén A, Majer I, Brodszky V, Gulácsi L: Epidemiology of osteoporosis related fractures in Hungary from the nationwide health insurance database, 1999-2003. Osteoporosis Int, 2008, 19(2), 243-249.

Lovas K, Kaló Z, McKenna SP, Whalley D, Péntek M, Genti Gy: Establishing a standard for patient completed instrument adaptations in Eastern Europe: experience with the Nottingham Health Profile in Hungary. Health Policy, 2003, 63(1), 49-61.

Péntek M, Kobelt G, Czirják L, Szekanecz Z, Poór Gy, Rojkovich B, Polgár A, Genti Gy, Kiss CG, Brodszky V, Májer I, Gulácsi L: Costs of rheumatoid arthritis in Hungary. J Rheumatol, 2007, 34(6), 1437-1439.

Minier T, Péntek M, Brodszky V, Ecseki A, Kárpáti K, Polgár A, Czirják L, Gulácsi L: Cost-of-illness of patients with systemic sclerosis in a tertiary care centre. Rheumatology (Oxford), 2010, 49(10), 1920-8.

Akkazieva B, Gulacsi L, Brandtmuller A, Pentek M. Bridges J: Patients' Preferences for Healthcare System Reforms in Hungary: A Conjoint Analysis. Appl Health Econ Health Policy, 2006, 5(3), 189-198.

Agoston I, Sándor J, Kárpáti K, Péntek M: Economic considerations of HPV vaccination. Prev Med. 2010, 50(1-2), 93.

Péntek Márta (szerk.) A stroncium-ranelát (Protelos) szerepe a postmenopausás osteoporosis terápiájában; szakirodalmi áttekintés és egészség-gazdaságtani vizsgálat. Budapest 2010, Budapesti Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont, 195 oldal. (ISBN: 978-963-503-414-7)

3. Egészségügyi közgazdaságtan a gyakorlatban

Szemináriumvezető: Rencz Fanni

A kutatószeminárium keretében a hallgatók bekapcsolódhatnak az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék különféle kutatásaiba és az alap-, illetve mesterszakos tanulmányaik során elsajátított elméleti egészségügyi közgazdaságtani ismereteiket hasznos gyakorlati tudással egészíthetik ki.

Főbb témakörök:

  • Egészség-gazdaságtani elemzések
  • Betegséggel-összefüggő költségek vizsgálata
  • Egészségügyi hasznosságmérés
  • Társadalmi és betegszintű preferenciák vizsgálata
  • Egészséggel-összefüggő életminőség mérésének módszerei

Elsajátítható kompetenciák:

  • Kérdőívfejlesztés a gyakorlatban
  • Egészség-gazdaságtani elemzések, költségszámítás
  • Adatbázisépítés, statisztikai és ökonometriai elemzések
  • Szisztematikus folyóiratkeresés elektronikus adatbázisokban, meta-analízis

Irodalom:

Gulácsi L. (szerk.): Egészség-gazdaságtan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005.

Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék

4. Közpolitikai döntéshozatal a magyar kormányzatban

 Szemináriumvezető: Gajduschek György – Hajnal György

 A témakör a kormányzati stratégiai, vagyis a közpolitikai döntések meghozatalára utal, értve ez alatt mind a központi kormányzatot, mind pedig a települési önkormányzatokat. Arra a folyamatra, amelyben olyan alapvető döntések születnek pl., hogy mit kezdjünk a hajléktalanság problémájával, hogyan lehetne a vállalkozásokat élénkíteni, milyen célok mentén és milyen módon kellene az iskolarendszert átalakítani, stb.? E kérdések felmerülnek a központi kormányzat (a minisztériumok, háttérszervezetek, stb.) területén, de jórészt megjelennek az egyes települési önkormányzatok esetében is. A kutatószeminárium keretében a hallgatók egyéni, vagy kiscsoportos tevékenység keretében ezt a közpolitikai folyamatot tanulmányozzák, lehetőség szerint egy konkrét területen konkrét kutatást is végezve. Ez irányulhat pl. annak vizsgálatára, hogy egy-egy szervnél miként születnek a döntések, kik, hogyan készítik elő azokat, avagy gondoskodnak azok végrehajtásáról. De az is lehetséges, hogy a hallgató kiválaszt egy őt érdeklő közpolitikai döntést – a környezetvédelemtől, a gazdaság-, oktatás- szociálpolitikáig, stb. – és ezt elemzi, akár annak tartalmi elemeire, akár a döntéshozatal, akár a megvalósítás folyamatára, az abban esetleg jelentkező problémákra koncentrálva.

Tárgyfelelős / jelentkezni: Gajduschek / Hajnal

A javasolt irodalom meghatározása a hallgató által választott témakör és a hallgató nyelvismerete függvényében történik. Általános magyar nyelvű irodalom:

Gulyás Gyula – Jenei György: Bevezetés a közpolitikába. Budapest: Aula, 1999

Gajduschek György – Hajnal György: Közpolitika. HVG-Orac 2010

 5. A közösségi kormányzás közgazdaságtana

 Szemináriumvezető: Mike Károly

 A kutató szeminárium azt vizsgálja, mikor képesek kisebb-nagyobb társadalmi csoportok arra, hogy önkéntes együttműködéssel kollektív javakat állítsanak elő. A közgazdaságtan hagyományosan az önkéntes kollektív cselekvés kudarcát és a külső kényszerre támaszkodás szükségességét hangsúlyozza – legyen szó természeti erőforrások hasznosításáról, közösen használt infrastruktúra építéséről, gazdasági tevékenységek szabályozásáról, politikai érdekérvényesítésről. Mára azonban nagy elméleti és empirikus irodalom halmozódott fel arról, hogy a kollektív cselekvés akár nagy csoportokban is sikeres lehet. Ez az irodalom szisztematikusan feltárja azokat a feltételeket, amelyek mellett az ebben az értelemben vett „közösségi kormányzás” lehetséges.

A kurzuson áttekintjük a téma irodalmát. Az elméleti „vezérfonalat” Elinor Ostrom munkássága adja, aki elsősorban a közös természeti erőforrásokat kutatta, de elméleti eredményeinek érvényességi köre jóval tágabb. (Egy rövid orientáló írás Ostromról: https://www.portfolio.hu/gazdasag/egy-unortodox-kozgazdasz-emlekere.168832.html) A kurzus résztvevőinek önálló kutatást kell végezniük: ki kell választaniuk és esettanulmány formájában feldolgozniuk egy olyan valós esetet, amelyben egy csoport a kollektív cselekvését támogató játékszabályokat, intézményeket kísérelt meg létrehozni (sikerrel vagy sikertelenül).

Irányadó irodalom:

Olson, Mancur (1997): A kollektív cselekvés logikája. Közjavak és csoportelmélet. Budapest, Osiris.

Ostrom, E. (1990): Governing the Commons. Cambridge: Cambridge University Press.

Ostrom, E. (2005): Understanding Institutional Diversity. Princeton, Oxford: Princeton University Press.

Hirshleifer, Jack et al. (2009): Mikroökonómia. Osiris. 16.4 és 16.5. (Közös erőforrások, Közjavak)

Gazdaságpolitika Tanszék

6. A gazdasági szuverenitás esélyei nyitott gazdaság mellett – a magyar eset

 

Szemináriumvezető: Bod Péter Ákos

A szeminárium keretében a globalizációs folyamat legújabb szakaszában felmerülő vitákat, gazdaságpolitikai kísérletezéseket tekintjük át, alapvetően a magyar kormányzati döntések elemzése alapján. A téma érintkezik az uniós tagságból fakadó gazdaságpolitikai, jogi és politikai korlátok és ösztönzők addigi alakulásával és várható változásaival, a világgazdasági erőviszonyok és játékszabályok átalakulásával, de a vizsgálat fókuszában a magyar (áttételesen: V4) gyakorlat áll. Kitérünk az eurózónába való belépés feltételeinek és lehetséges következményeinek az ügyére, a V4-együttműködésre, és a hallgatói érdeklődés függvényében az orosz illetve kínai gazdasági és politikai jelenlétre.

Kiinduláshoz javasolt irodalom:

Neményi Judit - Oblath Gábor: Az euró hazai bevezetésének újragondolása

www.penzugykutato.hu/hu/node/1025

Bod Péter Ákos: Magyar gazdaságpolitika – tűzközelből. Akadémiai Kiadó, 2018

Bod Péter Ákos: A gazdaság és a nemzet biztonsága. In: Finszter G, Sabjanics I (szerk.) Biztonsági kihívások a 21. században. 838 p. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 2017. pp. 219-246.

Bod Péter Ákos: Létezik-e közgazdasági értelemben szuverenitás ma Európában? In: Takács Péter (szerk.) Az állam szuverenitása. Eszmény és/vagy valóság: Interdiszciplináris megközelítések. 562 p. Budapest; Győr: Gondolat Kiadói Kör; MTA Jogtudományi Intézet, 2015. pp. 28-45.

7. Az európai bankfelügyelés keretrendszerének változásai

Szemináriumvezető: Piroska Dóra

A globális pénzügyi válság a bankszabályozás egy új hullámát indította el. Az Európai Unióban, életbe lépet Basle III szabályok és a Bankunió egy olyan komplex intézményrendszert alakítottak ki, ami egyrészt növeli a kormányok hatalmát, másrészt viszont csökkenti is azáltal, hogy bizonyos bankfelügyeleti és szabályozói funkciókat szupranacionális szintre az ECB-hez, az ESRB-hez és az EBÁ-hoz telepít. Kutatásunk célja, hogy az európai bankfelügyelésnek ezt az új, összetett intézményi struktúráját vizsgáljuk empirikusan. Ausztria (BU tag tipikus anyabank központ), Szlovákia (BU tag, tipikus leánybank központ) és Magyarország (nem BU tag és köztes, anya és leánybankkal egyaránt rendelkező ország) esettanulmányain keresztül keressük a választ arra a kérdésre, hogy hogyan működik az európai bankfelügyeleti rendszer a gyakorlatban. Célunk, olyan tudás generálása, ami lehetővé teszi a döntéshozóknak, hogy jobb felügyelési és szabályozási rendszereket alakítsanak ki mind az Európai Unió, mind a tagállamok szintjén.

Irodalom:

Baker, A. (2013/1) ‘The New Political Economy of the Macroprudential Ideational Shift.’ New Political Economy, 18(1): 112–139.

Baker, A. (2013/2) ‘The gradual transformation? The incremental dynamics of macroprudential regulation’, Regulation & Governance, 7(4): 417–434.

Borio, C. (2003) ‘Towards a macroprudential framework for financial supervision and regulation?’, BIS Working Papers, No. 128. February

Borio, C., Furfine, C., Lowe, P.  (2001) 'Procyclicality of the financial system and financial stability issues and policy options' in Marrying the macro- and micro-prudential dimensions of financial stability, BIS Papers, no 1, March: 1–57

Crockett, A. (2000) ‘Marrying the micro- and macro-prudential dimensions of financial stability’ speech on the Eleventh International Conference of Banking Supervisors, held in Basel, 20-21 September, accessed at: www.bis.org/review/r000922b.pdf, 27 June 2014

Danielsson, J., Embrechts, P., Goodhart, C. ,Keating, C., Muennich, F., Renault, O. and Shin, H. S. (2001) ‘An academic response to Basel II.’ Special paper series, SP130. Financial Markets Group, London, UK

Danielsson, J., Goodhart, C. (2002) ‘The inter-temporal nature of risk’, in M. Balling, F. Lierman, and A. Mullineux (eds.) Technology and Finance: Challenges for Financial Markets, Business Strategies and Policy Makers, London: Routledge international studies in money and banking (17), pp. 18-40.

Danielsson, J., Shin, H.S. (2003) ‘Endogenous risk’, in Modern Risk Management: A History, Risk Books, pp. 297-313.

DeRyck, S. (2016) Banking on the union: the politics of changing Eurozone Supervision, Journal of European Public Policy, 23(1), 119-135.

Donnelly, S.  (2014)  Power  politics  and  the  undersupply  of  financial  stability  in Europe, Review of International Political Economy, 21(4), 980 – 1005.

Epstein, R. (2014) ‘When Do Foreign Banks 'Cut and Run'? Evidence from Western Bank Bail-Outs and East European Markets,’ Review of International Political Economy, 21 (http://www.tandfonline.com/loi/rrip20?open=21#vol_214): 847-877.

Epstein, R. A. & Rhodes, M. (2014) International in life, national in death? Banking nationalism on the road to banking union, Paper prepared for the ECPR meeting in Salamanca, 10-15 April 2014.

Frieden,  J. A. & Rogowski, R. (1996) The impact of the international economy on national policies: an analytical overview. In R. O. Keohane & H. V. Milner (Eds.), Internationalization and Domestic Politics (pp. 25-47) New York: Cambridge University Press.

Frieden, J. A. (1991) Invested interest: the politics of national economic policies in the world of global finance, International Organization, 45(4), 425-451.

Frieden, J. A. (2002) Real sources of European currency policy: sectoral interests and European monetary integration, International Organization, 56(4), 831-60.

Garrett, G. (1992) International cooperation and institutional choice: the European Community's internal market, International Organization, 46(2), 533-560.

Hall, P. (1993) Policy Paradigms, Social Learning and the State: The Case of Economic Policymaking in Britain. Comparative Politics, 25(3): 275–296.

Howarth, D. & Lucia Quaglia (2014) The political economy of the new single supervisory mechanism: squaring the ‘inconsistent quartet’. Paper presented at the ECPR joint session of workshops in Salamanca, 10-15 April 2014.

IMF (2015) Central and Eastern Europe: New Member States (NMS) Policy Forum, 2014, IMF Country Report No. 15/98, April 2015

Johnson, J (2002) ‘Financial Globalization and National Sovereignty: Neoliberal Transformations in Post-Communist Central Banks.’ American Political Science Association annual Meeting, Boston.

Johnson, J. (2008) ‘The Remains of Conditionality: The Faltering Enlargement of the Euro Zone’, Journal of European Public Policy, 15(6): 826-841. 

Johnson, J., Barnes, A. (2015) ‘Financial Nationalism and its International Enablers: The Hungarian Experience’, Review of International Political Economy, 22(3), 535-569

Katzenstein, P. (Ed) (1978) Between Power and Plenty, Foreign Economic Policies of Advanced Industrial States, University of Wisconsin Pr

Király, J., Nagy, M., Szabó, E. V. (2008): Egy különleges eseménysorozat elemzése – a másodrendű jelzálogpiaci válság és (hazai) következményei (Analysis of a Special Series of Events – The Subprime Mortgage Crisis and Its (Domestic) Consequences) Közgazdasági Szemle, Vol. 45, Issue No 7–8, p. 573–621.

Király, J. (2008): Likviditás válságban (Lehman előtt – Lehman után) (Liquidity in Crisis (Before Lehman – After Lehman)) Hitelintézeti Szemle, Vol. 7, Issue No 6, p. 598–611.

McPhilemy, S. (2014) Integrating rules, disintegrating markets: the end of national dis-cretion in European banking?, Journal of European Public Policy 21(10), 1473 – 90.

Mérő, K. , Piroska, D. (2013): A makroprudenciális bankszabályozás és -felügyelés keretrendszerének kialakulása (Development of the Framework of Macroprudential Banking Regulation and Supervision) Hitelintézeti Szemle, Vol. XII, Issue No 4, p. 306–325.

Merő K., Piroska, D. (2016) Banking Union and Banking Nationalism – Explaining Opt-Out Choices of Hungary, Poland and Czech Republic, IBS Working Paper

Mérő, K. (2014) Az állam szerepváltozásai a bankszabályozásban. Válasz a Külgazdaság körkérdésére (Changing Role of the State in Banking Regulation – Answers in the Survey of Külgazdaság), Külgazdaság, Vol. LVIII, Issue No 1–2, p. 46–53.

Neményi, J. (2009) A monetáris politika szerepe Magyarországon a pénzügyi válság kezelésében (Role of Monetary Policy in Managing the Financial Crisis in Hungary) Közgazdasági Szemle, Vol. LVI, No 5, p. 393–421.

Spendzharova, A. B. (2014) Banking union under construction: The impact of foreign ownership and domestic bank internationalization on European Union member-states’ regulatory preferences in banking supervision, Review of International Political Economy, 21 (4), 949-979.

Várhegyi, É. (2010) A válság hatása a magyarországi bankversenyre (Effect of the Crisis on Banking Competition in Hungary) Közgazdasági Szemle, Vol. LVII, Issue No 10, p. 825–846.

Várhegyi, É. (2012) A magyar bankszektor szabályozása és versenyhelyzete a válságban (Regulation and Competitive Position of the Hungarian Banking Sector During the Crisis) In: Verseny és

Makroökonómia Tanszék

8. Makroökonómia: kulcs napjaink problémáinak megértéséhez

Szemináriumvezető: Mihályi Péter

Választhatják: Mesterszakos hallgatók

A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság után új megvilágításba kerültek a neoklasszikus közgazdasági elmélet növekedésre, egyensúlyra és makroszintű jövedelem-elosztásra vonatkozó fő állításai.  Egyfelől újrafelfedezésre kerültek az elmúlt évtizedek „elfeledett” szerzői és modelljeik (pl. H. Minsky), másrészt felértékelődtek a korábban társadalmi hasznosság szempontjából kevésbé fontosnak gondolt kutatási témakörök (pl. egyenlőtlenségek).   Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a munka és a tőke (L és K) fogalmi szétválasztása felett eljárt az idő: a legegyszerűbb kétkezi dolgozók is bekapcsolódtak a pénzügyek körforgásába (pl. megtakarításaik vannak, hitelből vásárolnak ingatlant), s ezáltal ők maguk is nyertesei/vesztesei a pénzügyi jószerencse forgandóságának.

Az új ismeretek elsajátításán túlmenően a szeminárium fontos célja, hogy a hallgatók a két féléves képzés során megtanulják, hogy miként kell feldolgozni egy-egy könyv terjedelmű szakmunkát, megértsék azt a folyamatot, amely végeredményeképpen megszületik egy évtizedekig maradandó értéket képviselő monográfia.  Másképpen fogalmazva, ez a szeminárium lehet az első lépés a főhivatású tudományos kutatóvá válás felé.

Közvetlen és elvárt cél: Részvétel az intézményi TDK versenyen.   Tervezett létszám: 5-10 fő.

Feldolgozásra váró irodalom:
Kornai János: Anti-equilibrium
Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlődés trendvonala
Piketty, Thomas: A Tőke a 21. században
Minsky, Hyman: Can „It” Happen Again?
Shiller, R. J.: Finance and the Good Society?

Mikroökonómia Tanszék

9. Empirikus piacszerkezeti elemzések

Szemináriumvezető: Bakó Barna

A kurzus egyrészről rövid bevezetést ad a piacszerkezeti kutatások aktuális irányairól, másrészről konkrét példákkal és módszertani támogatással hozzásegíti a hallgatókat önálló elemzések elvégzéséhez.

Irodalom: Jean Tirole: The Theory of Industrial Organization, MIT Press

10. A megosztásos gazdaság piacelméleti megközelítésben.

Szemináriumvezető: Berde Éva

2008-ról a legtöbb közgazdásznak a gazdasági pénzügyi válság jut eszébe. Talán néhányan arra is gondolnak, hogy 2008-ban született meg San Franciscóban az Uber ötlete, amivel azután 2009-ben meg is történtek az első próbautak. Azóta pedig az Uber - és a hasonló struktúrában működő vetélytársai - menetelnek a meredek profitnövekedés útján.  Egyúttal gyökeresen megváltoztatják a hívásos személyszállítás piacát. Az Uber Európában ugyan egyelőre csak Angliában rendelkezik teljesen legális működési lehetőséggel, kontinensünk többi országában vagy teljesen betiltották, vagy szinte minden vonatkozásban akadályozzák a működését. Az Uber teljes jogú piacra lépése azonban a küszöbön van, ezért európaiként is érdemes tanulmányozni az Uberre vonatkozó piacelméleti összefüggéseket.

Hasonló jellegű „iparági részterület” az Airbnb is, mely a szálláspiacot forradalmasította. Jelenléte Európában is természetessé vált, így az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés Magyarországon is megvalósítható. Összességében mindkét iparági részterület az új típusú gazdaság megosztási (vagy elérési?) elveken működő piacszegmenséhez tartozik. A kutatószeminárium keretek közt a megosztási, vagy elérési gazdaság Uber és Airbnb részterületéhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy a hagyományos piacelemzési eszközöket alkalmazva mit mondhatunk a megosztásos gazdaság működéséről. A téma kiváló lehetőséget ad újszerű szakdolgozat és/vagy TDK írására is.

Irodalom (csak ízelítőül, mert együtt fogunk újabb irodalmakat gyűjteni):

Berger, T., Chen, C., & Frey, C. B. (2017). Drivers of disruption? Estimating the Uber effect. working paper.

Cohen, M., & Sundararajan, A. (2015). Self-regulation and innovation in the peer-to-peer sharing economy. U. Chi. L. Rev. Dialogue, 82, 116.

Cohen, M., & Sundararajan, A. (2015). Self-regulation and innovation in the peer-to-peer sharing economy. U. Chi. L. Rev. Dialogue, 82, 116.

Cohen, P., Hahn, R., Hall, J., Levitt, S., & Metcalfe, R. (2016). Using big data to estimate consumer surplus: The case of uber (No. w22627). National Bureau of Economic Research.

Cohen, P., Hahn, R., Hall, J., Levitt, S., & Metcalfe, R. (2016). Using big data to estimate consumer surplus: The case of uber (No. w22627). National Bureau of Economic Research.

11. A demográfiai folyamatok gazdasági vetülete

Szemináriumvezető: Berde Éva

A népesség öregedése szinte minden európai országban, de a Föld nagyon sok más országában is komoly kihívásokat jelent a gazdasági élet vonatkozásában. Kutatószemináriumom ezekkel a kihívásokkal foglalkozik. Külön speciális területként vizsgáljuk a piaci feltételek esetleges változását a demográfiai tendenciáknak megfelelően; a gazdasági növekedés demográfiai forrásait; a termékenységi ráta korrigált számítását; az aktív öregedés lehetőségét, továbbá valamennyi olyan újonnan az érdeklődés előterébe került területet, amely kapcsolatban van a gazdasági élet demográfiai vonatkozásaival. A kutató szeminárium kitűnő lehetőséget biztosít szakdolgozat és/vagy TDK írására a következő témákban:

Az 1. és 2. demográfiai osztalék szerepe a gazdasági növeldésben.

Az idősebb korosztály munkaerő-piaci helyzete

A nyugdíj rendszer lehetőségei és várható távlatai

A termékenység alakulásának szerepe a gazdasági fejlődésben

A nők gyerekvállalási hajlandósága és a gazdaság jövőbeli pályái

Az alábbi irodalomjegyzék csak ízelítő a téma lehetséges megközelítésére vonatkozóan, folytatni közösen fogjuk együttes munkánk során:

Adelman, Irma. 1963. “An Econometric Analysis of Population Growth.” The American Economic Review 53 (3): 314–39.

Augusztinovics, M. and Köllő, J. (2007). Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 [Labour-market performance and pensions, 1970-2020]. Közgazdasági Szemle (Economic Review-monthly of the Hungarian Academy of Sciences), 54(6), 529-559.

Augusztinovis, M., Gál R., Máté, L., Matits, Á. , Simonovits, A.,  and Stáhl, J. (2002). A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után [The Hungarian pension system before and after the 1998 reform]. Közgazdasági Szemle (Economic Review-monthly of the Hungarian Academy of Sciences), 49(6), 473-517.

Becker, Gary S. 1960. “An Economic Analysis of Fertility.” In Demographic and Economic Change in Developed Countries, 209–40. Columbia University Press.

Berde, É., - Kovács, E. (2016). A svéd és a magyar termékenységi arányszám összehasonlítása. Kozgazdasagi Szemle/Economic Review, (63).

Berde, É.- Kuncz, I (2016). Is the “Beckerian” quantity-quality tradeoff regarding the offspring always true? Analysis of NTA data (No. 9590). EcoMod.

Berde, É., & Németh, P. (2015). A termékenységi arányszám kiszámításának különböző módszerei. Köz-gazdaság, 10(2), 121-137.

Berde, É., & Németh, P. (2015). Csehország, Magyarország és Szlovákia termékenységi idősorainak összehasonlítása. Statisztikai Szemle, 93(2), 113-141.

Berde, É., & Németh, P. (2016). A magyarországi termékenység paritásonkénti alakulása 1970 és 2011 között. Köz-gazdaság, 11(2), 129-148.

Blanchet, D. and T. Debrand (2008), The Sooner, the Better? Analyzing Preferences for Early Retirement in European Countries, IRDES Working Paper No. 13.

Blanchflower, D. G. and A. J. Oswald (2007), Is Well-Being U-Shaped over the Life Cycle?, IZA DP. 3075.

Bloom, David E., David Canning, Günther Fink, and Jocelyn E. Finlay. 2010. “The Cost of Low Fertility in Europe Le Coût de La Basse Fécondité En Europe.” European Journal of Population / Revue Européenne de Démographie 26 (2): 141–58.

Bluestone, K. (2015), “The future of development is ageing”, OECD Insights blog, wp.me/p2v6oD-23K.

Börsch-Supan, A. H., and Wilke, C. B. (2006). The German public pension system: How it will become an NDC system look-alike. Pension Reform: Issues and Prospects for Non-Financial Defined Contribution (NDC) Schemes, R. Holzmann and E. Palmer, Eds. The World Bank, Washington, DC, 573-610.

Börsch-Supan, A., A. Brugiavini and E. Croda (2009), The role of institutions and health in European patterns of work and retirement, Journal of European Social Policy, 19(4).

Cipriani, Giam Pietro. 2014. “Population Aging and PAYG Pensions in the OLG Model.” Journal of

Clark, A. E. (2001). What really matters in a Job? Hedonic measurement using quit data. Labour Economics 8.2 : 223-242.

Clark, A. E. (2009), Work, Jobs and Well-being across the Millenium, IZA  Discussion Paper No. 3940.

Clark, A. E., P. Frijters, M. A. Shields (2006), Income and happiness: Evidence, explanations and economic implications. PSE Working Papers n2006-324.

Cseres-Gergely, Zs. (2015), A 2000-es évek magyarországi nyugdíjkorhatár-emeléseinek azonnali hatása az érintett nők munkavállalására [The impact of increasing retirement age on the employment rate of women]. Közgazdasági Szemle (Economic Review-monthly of the Hungarian Academy of Sciences), 62(6), 652–673.

Easterlin, Richard A. 1975. "An Economic Framework for Fertility Analysis." Studies in Family Planning 6 (3): 54-63.

Ellis, Jas. 2008. “Culture, Fertility, and Son Preference.” PhD diss., The London School of Economics and Political Science (LSE). etheses.lse.ac.uk/986/.

Eurofound (2012a): Employment trends and policies for older workers in the recession. Report. https://www.eurofound.europa.eu/publications/report/2012/labour-market-social-policies/employment-trends-and-policies-for-older-workers-in-the-recession, Retrieved on 11. December 2016

Éva, B., & Eszter, K. (2016). A svéd és a magyar termékenységi arányszám összehasonlítása/COMPARISON OF SWEDISH AND HUNGARIAN FERTILITY LEVELS. Közgazdasági Szemle, 63(12), 1348.

Freedman, Deborah S. 1963. “The Relation of Economic Status to Fertility.” The American Economic Review 53 (3): 414–26.

Freedman, Ronald, and Lolagene Coombs. 1966a. “Childspacing and Family Economic Position.” American Sociological Review, 631–48.

Gafafer, W. M. (1957). Employment and retirement of elderly workers. Public health reports, 72(12), 1060.

Gál,  Róbert Iván, Pieter Vanhuysse and Lili Vargha (2016). " Pro-elderly welfare states within pro-child societies: Incorporating family cash and time into intergenerationaltransfers analysis" Center for Economic Institutions, working paper No 2016-6.

Gazioglu, S., A. Tansel (2006), Job satisfaction in Britain: individual and job related factors, Applied Economics, 38, 1163–1171.

Hofäcker, D. and E. Naumann (2015), The emerging trend of work beyond retirement age in Germany, Z Gerontol Geriat, 48: 473-479.

Ilmakunnas, P., and Maliranta, M. (2007). Aging, labor turnover and firm performance. Helsinki Center of Economic Research, Discusison Paper. No. 164. May 2007.

Jürges, H. (2007). True health vs response styles: exploring cross‐country differences in self‐reported health. Health economics, 16(2), 163-178.

Jürges, H., Thiel, L., and Börsch-Supan, A. (2016). Healthy, Happy, and Idle: Estimating the Health Capacity to Work at Older Ages in Germany. In Social Security Programs and Retirement Around the World: The Capacity to Work at Older Ages. University of Chicago Press.

Keuschnigg, C., and Keuschnigg, M. (2004). Aging, labor markets, and pension reform in Austria. FinanzArchiv/Public Finance Analysis, 359-392.

Lain, D. (2016). Reconstructing Retirement. Work and Welfare in the UK and USA. Policy Press. University of Bristol.

Lain, D., S. Vickerstaff (2014), Working beyond retirement age: lessons for policy, In: International Handbook on Ageing and Public Policy, Publisher: Edward Elgar, Editors: Sarah Harper, Kate Hamblin, pp.242-255

Lee, Ronald, and Andrew Mason. 2010. “Fertility, Human Capital, and Economic Growth over the Demographic Transition.” European Journal of Population / Revue Européenne de Démographie 26 (2): 159–82. doi:10.1007/s10680-009-9186-x.

Lee, Ronald, and Andrew Mason. 2011 (lead authors and editors). Population Aging and the Generational Economy: A Global Perspective (Cheltenham, UK and Northampton, MA: Edward Elgar)

Lovász, A. and Rigó, M.  (2013), Vintage Effects, Ageing and Productivity, Labour Economics, Vol. 22. pp. 47-60.

Mankiw, N. Gregory, David Romer, and David N. Weil. 1992. “A Contribution to the Empirics of Economic Growth.” The Quarterly Journal of Economics 107 (2): 407–37. doi:10.2307/2118477.

Mason, Andrew, Ronald Lee, and Jennifer Xue Jiang. 2016. “Demographic Dividends, Human Capital, and Saving.” The Journal of the Economics of Ageing 7 (April): 106–22. doi:10.1016/j.jeoa.2016.02.004.

National Transfer Accounts data, 2016. (accessed új dátum és a megfelelő honlapcím). www.ntaccounts.org/web/nta/show/NTA%20Data.

National Transfer Accounts. (accessed June 10, 2016). www.ntaccounts.org/web/nta/show/NTA%20Data.

Samuelson, Paul A. 1975. “The Optimum Growth Rate for Population.” International Economic Review 16 (3): 531–38. doi:10.2307/2525993.

Sousa-Poza, A., and Sousa-Poza, A. (2000). Well-being at work: A cross-national analysis of the levels and determinants of job satisfaction. Journal of Socio-Economics, 29, 517–538.

Tishman, F. M., Van Looy, S., & Bruyère, S. M. (2012). Employer strategies for responding to an aging workforce. The NTAR Leadership Center, Rutgers, The State University of New Jersey.

Vickerstaff, S., Baldock, J., Cox, J. and Keen, L. (2004). Happy Retirement?: The Impact of Employers’ Policies and Practice on the Process of Retirement. Bristol: The Policy Press.

Warr, P. (1992), Age and Occupational Well-Being, Psychology and Aging, Vol. 7, No. 1, 37-45.

Willis, Robert J. 1973. “A New Approach to the Economic Theory of Fertility Behavior.” Journal of Political Economy 81 (2): S14–64.

DeMasi, A. A. (2016). Uber: Europe's Backseat Driver for the Sharing Economy. Creighton Int'l & Comp. LJ, 7, 73.

Geradin, D. (2015). Uber and the Rule of Law: Should Spontaneous Liberalization Be Applauded or Criticized?.

Guttentag, D. (2015). Airbnb: disruptive innovation and the rise of an informal tourism accommodation sector. Current issues in Tourism, 18(12), 1192-1217.

Hahn, R., & Metcalfe, R

Hall, J., Kendrick, C., & Nosko, C. (2015). The effects of Uber’s surge pricing: A case study. The University of Chicago Booth School of Business.

Jefferson-Jones, J. (2014). Airbnb and the housing segment of the modern sharing economy: Are short-term rental restrictions an unconstitutional taking. Hastings Const. LQ, 42, 557.

Kaplan, R. A., & Nadler, M. L. (2015). Airbnb: A case study in occupancy regulation and taxation. U. Chi. L. Rev. Dialogue, 82, 103.

Szabó, Katalin ( 2017) Institutional entrepreneurship Agents’ ability and activity for building up new institutions by combining existing elements Society&Economy, Vol. 39.  Megjelenés alatt.

Wyman, K. M. (2017). Taxi Regulation in the Age of Uber. NYUJ Legis. & Pub. Pol'y, 20, 1.

12. Piacelemzés és szabályozás

Szemináriumvezető: Szakadát László

A szeminárium célja az érdeklődő hallgatók felkészítése TDK kutatásra, szakdolgozatírásra. A konkrét dolgozattémák a piacelemzés és közgazdasági szabályozáselmélet alkalmazási köreiből kerülnek ki. A kurzus irodalmi áttekintés nyújtásán túl konkrét példákkal és módszertani támogatással kívánja segíteni a hallgatókat önálló elemzések elvégzéséhez.

Irodalom: főként folyóiratcikkek kerülnek feldolgozásra az alapirodalom (Tirole: The Theory of Industrial Organization) releváns fejezeteiből kiindulva.

13. Vállalatelmélet

Szemináriumvezető: Szakadát László

A szeminárium célja az érdeklődő hallgatók felkészítése egyéni kutatásra, TDK írására, szakdolgozatírásra. A konkrét dolgozat- vagy kutatástémák a közgazdasági szervezetelmélethez kapcsolódóan kerülnek kiválasztásra. A kurzus irodalmi áttekintés nyújtásán túl konkrét példákkal és módszertani támogatással kívánja segíteni a hallgatókat önálló elemzések elvégzésében.

Irodalom: főként a kapcsolódó releváns angol folyóiratcikkek kerülnek feldolgozásra a kiválasztott témától függően.

14. Közgazdaságtan – politikai gazdaságtan - filozófia

Szemináriumvezető: Gervai Pál – Trautmann László

A szeminárium célja, hogy hozzájáruljon a politikai gazdaságtan, illetve a közgazdaságtan filozófiai alapjainak tisztázásához. A kutatás során abból indulunk ki, ami a félév folyamán feldolgozandó könyv célja is: minden egyes korban a filozófia szerepének és a filozófiai eredményeknek összevetése a kor fő politikai-gazdaságpolitikai problémáival és ezzel összefüggésben az akkor született politikai gazdaságtani, illetve közgazdasági eredményekkel. Ugyanakkor az eszmetörténetet mi elsősorban eszköznek tekintjük a XXI. század politikai gazdaságtani és közgazdaságtudományi fejlődésének vizsgálatához, a következő időszak, a globalizáció politikai gazdaságtanának kutatásához.

Irodalom:

Bor, Jan - Petersma, Errit: Képes filozófiatörténet - A gondolat képzelőereje

Bence György: Politikai filozófia a rezsimforduló után, Világosság, 2009 tavasz

Erős Vilmos: Erkölcs és államrezon, Világosság, 2008 9-10

15. Politika – közgazdaságtan – termelési kultúra

Szemináriumvezető: Gervai Pál – Trautmann László

A szeminárium célja, hogy vizsgálja az értékrend és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolatot, az eddigi tapasztalatok alapján kutassa azokat az intézményi és gazdaságpolitikai változásokat, amelyek hozzájárulnak az értékrend adaptálásához. A szeminárium során feldolgozandó könyvek egyik fő eredménye, hogy a demokratikus intézményrendszer segít az új termelési és fogyasztási kultúra elsajátításában, és a politikai intézményrendszer megújítása a válságból való kilábalás feltétele. A kutatás során a felsorolt irodalom mellett rövidebb cikkeket, írásokat esetenként videókat vagy más kulturális terméket is használni fogunk annak érdekében, hogy bizonyítsuk: az egyetemes kultúra ismerete a XXI. században a közgazdász munkájának része, és nem kolonc.

Irodalom:

Friedman, Benjamin: Jólét és erkölcsösség, Napvilág kiadó, 2010.

Akerlof – Shiller: Animal spirits – avagy a lelki tényezők szerepe a gazdaságban és a globális kapitalizmusban, Corvina, 2011

16. Nemzetközi politikai gazdaságtan

Szemináriumvezető: Sárvári Balázs

A kurzuson Kína globalizációértelmezését és annak fejlődését vizsgáljuk a Mao halálát követő időszakban. Kiemelten foglalkozunk azzal, hogy a világgazdasági válság hatására milyen pozíciót kíván és képes elfoglalni Kína a világgazdasági és geopolitikai folyamatokban, és hogy ezek milyen hatással lehetnek a többi szereplőre és a globális kormányzásra.

Munkánk során felkészülünk önálló kutatási anyag elkészítésére, amely publikációként, TDK-dolgozatként, szakdolgozatként is megállja a helyét.

Irodalom: folyóiratok legfrissebb számainak cikkeit dolgozzuk föl

Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék

17. New developments in the Behavioral Economics - Új fejlemények a viselkedés-gazdaságtanban

Szemináriumvezető: Hámori Balázs

The novelty offered by the research seminar is that the behavioral specialities of the actors of the modern economy are going to be analyzed, to understand the development trends and actors' attitudes. Those attitudes, motivations, emotions and the most modern technological environment are interpreted as interrelated factors of a path which might leads to the evolution of a new economic system type. We are trying to bring these behavioral economic issues into the seminar work by analyzing the latest research results. We would like to understand their closer influences on the economic processes and decisions

A kutatószeminárium által kínált újdonság az, hogy a modern gazdaság szereplőinek- a fejlődési trendjeit és aktorainak a viselkedési sajátosságait, attitűdjeit egy új gazdasági rendszertípus kialakulásához vezető út egymással összefüggő tényezőiként értelmezzük. Ezeket a gazdasági viselkedési kérdéseket igyekszünk szemináriumi munka során a legújabb kutatási eredmények elemzésével közelebb hozni, értelmezni a gazdasági folyamatokban és döntésekben.

Irodalom:

Daniel Kahneman: Thinking, Fast and Slow, Penguin Books Ltd (UK), 2012

Matthew Rabin: "Incorporating Limited Rationality into Economics", Journal of Economic Literature, 51(2): 528-43, June 2013.

Matthew Rabin: "An Approach to Incorporating Psychology into Economics", American Economic Review, 103(3): 617-22, May 2013

Tibor Scitovsky: (1976), The joyless economy: an inquiry into human satisfaction and consumer dissatisfaction, Oxford University Press, 1976 pages.ucsd.edu/~nchristenfeld/Happiness_Readings_files/Class%206%20-%20Scitovsky%201976.pdf

Herbert A.Simon: Models of Bounded Rationality, Volume 2 & 3, The MIT Press, 1984 and 1987.

Arrow, Kenneth, "Rationality of Self and Others in an Economic System," in Hogarth and Reder, (eds.) Rational Choice (1987). 

Dan Ariely: Predictably Irrational - The Hidden Forces That Shape Our Decisions Revised and Expanded Edition, Harper Perennial, April 2010

18. How have economic decisions been influenced by human emotions -- Az érzelmek hatása a gazdasági döntésekre

Szemináriumvezető: Hámori Balázs

The aim of the research seminar is to include human emotions, attitudes and motivations in the field of economics, business analysis and decision-making. Our ambition is to bring the economic models--that are originally built to recognize merely self-interests--closer to the real economic, business situations. In economic processes and decisions, we are not only involved with our (self)interests, but with our full humanity, with all of our attributes. Our emotions and impulses are with us, so they influence, change how we see the events of the economy and how we make decisions.

A kutatószeminárium célja, hogy beemeljük a közgazdasági, valamint az üzleti elemzés és döntés-előkészítés látóterébe az emberi indulatokat, érzelmeket és az azokra épülő motivációkat. Az a törekvésünk, hogy közelebb hozzuk a pusztán önérdek felismerésére építő közgazdasági modelleket a valóságos gazdasági, üzleti szituációkhoz. A gazdasági folyamatokban és döntésekben ugyanis nem csupán érdekeink érvényesítőiként veszünk részt, hanem teljes emberi mivoltunkban, minden tulajdonságunkkal együtt. Érzelmeink és indulataink velünk vannak, így befolyásolják, megváltoztatják azt, hogy miként látjuk a gazdaság történéseit és miként, milyen döntéseket hozunk.

Irodalom:

Amos N. Tversky és Daniel Kahneman: Choices, Values, and Frames, 2000

Th Gilovich, D Griffin, D Kahneman (eds): Heuristics and Biases: The Psychology of Intuitive Judgment 

Mérő László: Habits of Mind: The Power and Limits of Rational Thought Hardcover, 2002

Mihály Csíkszentmihályi: Flow:  the psychology of optimal experience, Harper.Collins, 1990

Mihály Csíkszentmihályi: Flow: The Psychology of Happiness: he Classic Work on How to Achieve Happiness 2002

Rick, Scott and Loewenstein, George F. (2007): The Role of Emotion in Economic Behavior (January 3, 2007). Available at SSRN: ssrn.com/abstract=954862  

Berezin, M.: Emotions and the ecomomy: Center for the Study of Economy and Society Working Paper Series #12, Cornell University Department of Sociology, 2003.

19. Comparison of economic system versions in the light of the crisis -- Gazdasági rendszerváltozatok összehasonlítása a válság tükrében

Szemináriumvezető: Hámori Balázs

The aim of the course is to understand the logic and the different forms of industrial and postindustrial economies, generally speaking, the market economies in a theoretical framework built on the conceptualization of the inter-relationship of economic, social and (partly) political structures. The readings shed light on the thinking of new institutional economics and the historical also the most recent forms of modern economies and economic polices taking into consideration the issues of economic crises and how different market economies react the influences of crises.

A kurzus célja az ipari és a posztindusztriális gazdaság logikájának és formáinak megismerése, általánosságban elméletileg a piacgazdaságok megértése a gazdasági, társadalmi és (részben) politikai struktúrák közötti kapcsolat koncepcionálására építve. Az olvasmányok az új intézményi közgazdaságtan és a modern gazdaságok legfrissebb formáiról, valamint a gazdasági politikákról alkotott gondolkodásról számolnak be, figyelembe véve a gazdasági válság kérdéseit és a különböző piacgazdaságok hogyan reagálnak a válság hatásaira.

Irodalom:

Steven Rosefielde: Comparative Economic Systems: Culture, Wealth, and Power in the 21st Century, Wileey, 2002, 1 – 304. old.

Csaba László: On The Future Of Transition /Studies/. In: Kolodko GW, Tomkiewicz J, editors. Twenty Years of Transition: Achievements, Problems and Perspectives. New York: Nova Science; 2016. p. 221-35..

Csaba László: Economic Systems: Constraints and Driving Forces Of Change. In: Balázs H, M. R, editors. Constraints and Driving Forces in Economic Systems. Newcastle-upon-Tyne/UK: Cambridge Scholars Publishing; 2015.

Heitger, B.: Property rights and the wealth of nations: a cross-country study. CATO Journal, 23. évf. 2oo4, 2. szám, 381-4o2. old.

János Kornai: Dynamism, Rivalry and the Surplus Economy: Two Essays on the Nature of Capitalism. Oxford: Oxford University Press, 2013. (Translated by Brian McLean.) Original in Hungarian: 2011.

János Kornai: From Socialism to Capitalism. Budapest: Central European University Press. 2008. (Translated by Brian McLean.) Original in Hungarian: 2007.

20. The role of the institutions in the functioning of the economy. -- Az intézmények szerepe a gazdaság működésében

Szemináriumvezető: Hámori Balázs

The aim is to examine the latest (institutional) developmental tendencies that come  under the influence of the information revolution in the rules and regulations, organizational forms of the market economic mechanisms. The task of the research is to look for the cornerstones of the orientation and to perceive its tendencies in the operational logic and management order of the 21st century new economy.

A cél azoknak a legújabb (intézményi) fejlődési tendenciáknak a vizsgálata, amelyek az információs forradalom hatására a gazdálkodás módjában, szabályaiban és szabályozásában, szervezeti formáiban, piaci mechanizmusaiban végbemennek. A kutatás feladata keresni az eligazodás sarokköveit és kitapintani tendenciákata 21. századi újgazdaság működési logikájában és gazdálkodási rendjében.

Irodalom:

János Kornai, László Mátyás and Gérard Roland (eds):.Corruption, Development and Institutional Design. New York: Palgrave Macmillan in association with the International Economic Association, 2009. 

János Kornai, László Mátyás and Gérard Roland (eds.): Institutional Change and Economic Behaviour. New York: Palgrave Macmillan in association with the International Economic Association, 2008.

Korpi, Walter, Contentious Institutions. An Augmented Rational-action Analysis On the Origins and Path Dependency of Welfare State Institutions in Western Countries. Rationality and Society, 2001, Vol. 13, No. 2, pp. 235–283

Kosals, L.: Essay on clan capitalism in Russia. Acta Oeconomica, 57. évf. 2oo7, 1. sz 67-87. o.

Hayek, Friedrich A. von, The Meaning of Competition. In: Hayek, Friedrich A. von, Individualism and economic order. Routledge & Kegan Paul, London and Henley, 19491, 1976, pp. 92-106

Kirzner, Israel M., Entrepreneurial Discovery and the Competitive Market Process. Journal of Economic Literature, Vol. 35, Issue 1, March 1997, pp. 60-85

Smyth, Russell, New Institutional Economics in the Post-Socialist Transformation Debate. Journal of Economic Surveys, Vol. 12, No. 4, September 1998, pp. 361-398

21. Information Economy/Knowledge Economy - Információgazdaság/tudásgazdaság

Szemináriumvezető: Hámori Balázs

According to the information society and information economy theory, the production, distribution, dissemination, use and management of information in society is a major economic, political and cultural activity. The economic coexistence of this is the knowledge economy, according to which (by simplifying) a value is generated through the economic utilization of intellect. The peculiarity of this type of society is the central role of information technology in production, the economy and society in general. The information society and the information economy are also perceived as the heirs of industrial society. It is closely related to the concepts of post-industrial society (Daniel Bell), post-fordism, postmodern society, knowledge society, the Fourth Industrial Revolution (industry 4.0) and network society (Manuel Castells).

Az információs társadalom és az információgazdaság elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Ennek közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint (leegyszerűsítve) az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre. Ennek a társadalomtípusnak a sajátossága az információ-technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Az információs társadalmat és az információgazdaságot az ipari társadalom örökösének is tekintik. Szorosan kapcsolódik a posztindusztriális társadalom (Daniel Bell), a posztfordizmus, a posztmodern társadalom, a tudástársadalom, a negyedik ipari forradalom (ipar 4.0) és a hálózati társadalom (Manuel Castells) fogalmaihoz.

Irodalom:

Brian Kahin and Dominique Foray (eds.): Advancing Knowledge and The Knowledge Economy, The MIT Press, 2006.

Robert Hassan: The Information Society, Polity Press, Cambridge, UK, 2008.

Carl Shapiro – Hal R. Varian: Information Rules – A strategic Guide to the Network Economy. Harvard Business Publishing, 1998

Walter W. Powell and Kaisa Snellman: The Knowledge Economy, Annu. Rev. Sociol. 2004. 30:199–220

Hámori Balázs: Új szereplők és magatartásformák az átalakuló tranzakciós térben. MTA, 2014, 1-287

22. Kína és India a 21. század elején. A reformfolyamatok és az átalakulás politikai gazdaságtana

Szemináriumvezető: Székely-Doby András

A szeminárium célja:

A kutatószeminárium keretében a hallgatók elmélyíthetik a 21. század két legfontosabb ázsiai feltörekvő országának társadalmi, gazdasági és politikai sajátosságaira vonatkozó ismereteiket. A folyamatokat elsősorban az intézmények szemszögéből vizsgáljuk: módosulásaik és átalakulásuk adja azt a keretet, melyben a reformok logikája a legvilágosabban kirajzolódik. Külön hangsúlyt szeretnénk fektetni a két ország fejlődésének összehasonlító szemléletű elemzésére. Sorra vesszük többek között az agrárszektorban végbemenő reformokat, az ipari fejlődés irányait, a külgazdasági vonatkozásokat, a pénzügyi rendszer jellegzetességeit, valamint más egyedi sajátosságokat is. A kurzus során a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy saját kutatási témájuknak megfelelően modulszerűen alakítsák a tematikát. Ennek megfelelően a szeminárium tág teret enged az önálló kutatásnak és véleményformálásnak, valamint az eltérő nézőpontok ütköztetésének.

Legfontosabb irodalmak:

Naughton, Barry [2007]: The Chinese Economy. Transitions and Growth. The MIT Press. Cambridge. England.

Panagariya, Arvind [2008]: India: The Emerging Giant. Oxford University Press. NY.

Rothermund, Dietmar [1993]: An Economic History of India. From Pre-Colonial Times to 1991. Routledge. London.

Sen, Amartya [2003]: A fejlődés mint szabadság. Európa Könyvkiadó. Budapest.

Shirk, Susan [1993]: The Poltical Logic of Economic Reform in China. University of California Press, Berkeley.

Wu Jinglian [2005]: Understanding and Interpreting Chinese Economic Reform. Thomson South-Western. Mason.

23. A felsőoktatási rendszer finanszírozásának és az irányításának elméleti és aktuális szakpolitikai kérdései, különös tekintettel az intézményi (koordinációs és tulajdonjogi) aspektusokra

Szemináriumvezető: Dr. Veres Pál

A tudásalapú társadalomban az oktatás és ezen belül a felsőoktatás stratégiai szerephez jut. A felsőoktatás, mint a társadalom és az oktatás alrendszere meghatározott funkciókat tölt be, amelyek adott intézményi környezetben, a belső és külső stakeholderek igényei és viselkedése szerint alakulnak. A szeminárium keretében különösen vizsgáljuk a felsőoktatás funkciójának (szerepének, a szereplők igényeinek) változását. Elemezzük az állam, az egyes stakeholderek és érdekcsoportok szerepét, interakcióit, a tulajdonjogok megosztását, az állami, piaci és tárgyalásos koordináció szerepét és változását. Speciális kutatási irány lesz a költség-haszon elv értelmezése és érvényesíthetősége a finanszírozásban, az állami szerepvállalás területei, ezek kapcsolata és összeférhetősége, a megbízó-ügynök viszony értelmezhetősége az állam és az állami felsőoktatási intézmények viszonyában.

A felsőoktatás finanszírozása tekintetében két irányban lehet kutatni: az egyes intézmények szintjén és a rendszer egészében jellemző finanszírozási célok, problémák és lehetséges megoldások (költségmegosztás, algoritmusok, elszámoltathatóság stb.). Az irányítás ugyancsak vizsgálható az egyes intézmények szintjén és az teljes rendszer szintjén (például a tulajdon funkciók és az irányítási funkciók megosztása, a belső és külső stakeholderek szerepe stb.).

A kutatószeminárium komoly motivációt és segítséget jelenthet a végzés után elhelyezkedés tekintetében, különös tekintettel az oktatási szektorban történő elhelyezkedésre.

Irodalmi források:

A résztvevők a fő témán belül egyéni kutatási irányok között választhatnak és ennek megfelelő irodalmat kutatnak, illetve dolgoznak fel.

  1. Barr, N.: [2009]: A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest
  2. Education at a Glance 2013: OECD indicators,

www.oecd.org/edu/eag2013%20(eng)--FINAL%2020%20June%202013.pdf

  1. European Commission [2011]: Modernisation of Higher Education in Europe: Funding and Social Dimension, letölthető: eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/131EN.pdf

(2014. június 4.)

  1. Halász Gábor [2006]: Az oktatás kormányzásának jövője – válasz a komplexitás kihívásaira, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Letölthető: halaszg.ofi.hu/download/Hiroshima.pdf (2014. június 4.)
  2. Halász Gábor [2001]: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
  3. Halász Gábor [2007]:Lisszabon és az egyetemek: az Európai Unió formálódó felsőoktatási politikája Letölthető:

www.tpf.hu/upload/docs/tudaskozpont/Oktataseskepzes2010/felsooktatas/hg_vitairat_ver01.pdf (2014. június 4.)

  1. Havady Tamás - Szitás József – Veres Pál [2009]: Az önköltségszámítás szabályozása és gyakorlata, különös tekintettel a költségtérítés nagyságának meghatározására, In.: Felsőoktatási Műhely, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Országos Felsőoktatási Információs Központ, Budapest, 95-106. o.
  2. Higher Education Governance in Europe – Policies, structures, funding and academic staff [2008], European Comission, Education and Cultrure DG, Felsőoktatási Műhely 2010. II. Educatio Kht.
  3. Higher Education Management and Policy [2006], Journal of the Programme on Institutional Management in Higher Education, Volume 8. No.2.
  4. Kováts Gergely [2006]: A felsőoktatási intézmények finanszírozási modelljei. Közgazdasági Szemle, LIII. évf. 2006. október, 919-938. o.
  5. Polónyi István – Timár János [2006]: Az oktatás költségei és finanszírozása. Competito 2006. március
  6. Polónyi István [2008]: Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
  7. Schindler, D. [2011]: Tuition Fees and the Dual Income Tax: The Optimality of the Nordic Income Tax System. German Economic Review 12(1):59-84 o.
  8. Temesi József (szerk.) [2004]: Finanszírozás és gazdálkodás a felsőoktatásban. Aula Kiadó, Budapest
  9. Temesi József (szerk.) [2012]: Felsőoktatás-finanszírozás. Nemzetközi tendenciák és hazai helyzet, Aula Kiadó, Budapest
  10. Varga Júlia [1998]: Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest
  11. Vámos Dóra (szerk. [1993]): Ki fizessen a diplomáért, Felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások, Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest
  12. Veres Pál [2010]: A felsőoktatás kihívásai és válaszai az új évezredben. Iskolakultúra, XX. évfolyam május-június, 171-203. o.
  13. Veres Pál [2012]: Költség-haszon elv értelmezhetősége a hazai felsőoktatás finanszírozásáben. Polgári Szemle, 8. évfolyam 1-2 . szám, 100-122.o.
  14. Veres Pál – Golovics József [2013]: Az állami tulajdon hatékonysága és szükségessége a felsőoktatásban. A megbízó-ügynök viszony értelmezhetősége. Polgári Szemle, 2013/1-2, 118-139.o. Letölthető:

www.polgariszemle.hu (2014. június 4.)

  1. Vossensteyn, H. [2004]: Fiscal Stress: Worldwide Trends In Higher Education Finance. In: NASFAA Journal of Financial Aid. 34. évf. 1. sz. 39-55. o. letölthető: publications.nasfaa.org/cgi/viewcontent.cgi (2014. június 4.)

24. Együttműködés a közszolgálati, a profitorientált, valamint a non-profit szervezetek között

Szemináriumvezető: Rosta Miklós

A modern közmenedzsment irodalom egyik legizgalmasabb kérdése, hogy miként működhetnek együtt a közszolgáltatások nyújtásában a közszféra szervezetei a piaci szervezetekkel, valamint a közszolgálatatások igénybe vevőivel és azok szervezeteivel. A kérdés nem csupán az, hogy a maximális eredmény (eredményesség, hatékonyság, méltányosság) elérés érdekében milyen formában működjenek együtt, hanem az is kérdéses, hogy az együttműködés hasznát miként definiáljuk, mérjük. Az intézményi közgazdaságtan tranzakciós költségek elméletének alapján azt a kérdést is feltehetjük, hogy mikor éri meg egyáltalán az együttműködést kialakítani és fenntartani? További dilemma, hogy miként osszuk szét a költségeket és a hasznokat az együttműködés részvevői között. A kutatószeminárium keretében ezen kérdéseket járjuk körbe, a hallgatók önálló kutatásai segítségével. A téma mind a közgazdaság-tudománnyal, mind a menedzsmenttudománnyal foglalkozó hallgatókat érdekelheti.

Néhány szakirodalom

  • Alford, J. 2009. Engaging public sector clients. From service delivery to co-production. New York, NY: Palgrave Macmillian
  • Pestoff, V. – Osborne, S. P. – Brandsen, T. 2006. Patterns of co-production in public services. Public Management Review, Vol. 8, No. 4, pp. 591-595.
  • Verschuere, B. – Brandsen, T. – Pestoff, V. 2012. Co-production: The State of the Art in Research and the Future Agenda. Voluntas, Vol 23, No. 4, pp. 1083-1101

25. Közép-kelet európai illiberális államok politikai gazdaságtana

Szemináriumvezető: Rosta Miklós

Az elmúlt évtizedekben jelentős politikai és gazdasági átalakulás zajlott Közép-Európában. Az országok jelentős része alkotmányos demokráciává és piacgazdasággá vált. Az átalakulást sikerként mutatta be a szakirodalom, azonban a 2007/8-as gazdasági válság megmutatta, hogy ezen országok instabil, törékeny politikai és gazdasági berendezkedéssel rendelkeznek. Több kérdés is felvethető ezzel kapcsolatban:

  • Milyen intézményrendszer biztosíthatja ezen országokban a liberális demokrácia és a piacgazdaság stabil és hosszú távon is sikeres működését?
  • Milyen okokkal magyarázható, hogy e térségben a politikai és gazdasági berendezkedések törékenyek?
  • Milyen irányba változik ezen országok politikai és gazdasági berendezkedése és ez milyen hatással lesz a társadalmi berendezkedésre?
  • Zakaria, F. (1997). The rise of illiberal democracy. Foreign affairs, 76(6), 22-43.
  • Szelenyi, I., & Csillag, T. (2015). Drifting from liberal democracy. Neo-conservative ideology of managed illiberal democratic capitalism in post-communist Europe. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 1(1).
  • Innes, A. (2014). The political economy of state capture in central Europe. JCMS: Journal of Common Market Studies, 52(1), 88-104.
  • Rupnik, J. (2007). From Democracy Fatigue to Populist Backlash. Journal of Democracy, 18, 17-25.
  • Kornai, J. (2016). The system paradigm revisited: Clarification and additions in the light of experiences in the post-socialist region. Acta Oeconomica, 66(4), 547-596.
  • Greskovits, B. (2015). The hollowing and backsliding of democracy in East Central Europe. Global Policy, 6(S1), 28-37.

26. Intézményi közgazdaságtani alkalmazások

Szemináriumvezető: Golovics József

A szeminárium célja, hogy támogassa a hallgatók önálló kutatási tevékenységét az intézményi közgazdaságtan területén. A szemináriumon áttekintjük az intézményi közgazdaságtan főbb témáit, illetve helyét a közgazdaság-tudományon belül. Ezt követően a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően választanak egy szűkebb területet, amelynek közösen áttekintjük a főbb szakirodalmait, s ezek alapján a hallgatók képessé válnak egy a területet érintő releváns kutatási kérdés megfogalmazására. Ezt követően a hallgatók önálló kutatómunkával, illetve a szemináriumi konzultációk segítségével választ keresnek a kérdésre, amely munka eredményei egy TDK-dolgozatban manifesztálódnak.

A kutatószeminárium elsősorban azoknak ajánlott, akik már rendelkeznek előismeretekkel az intézményi közgazdaságtan területén.

Választható főbb témák: intézmények, szervezetek, intézményi változás, intézmények szerepe a gazdasági fejlődésben; tranzakciós költségek gazdaságtana; szerződések gazdaságtana; tulajdonjogok gazdaságtana; szervezetek intézményi közgazdaságtana; érdekcsoportok elmélete; közösségi döntések intézményi vonatkozásai.

Ajánlott irodalom:

North, D. C. (2010): Intézmények, intézményi változás és gazdasági teljesítmény. Helikon Kiadó, Budapest.

Szabó Katalin (2017, szerk.): Intézményi közgazdaságtan. BCE Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék. Kézirat.

Williamson, O. E. (1985): The Economic Institutions of Capitalism. Firms, Market, Relational Contracting. Free Press, New York.

27. A pénzügyi válságok politikai gazdaságtana

Szemináriumvezető: Győrffy Dóra

A 2008-ban kitört subprime válságot követően a pénzügyi válságok kérdése ismét a gazdaságpolitika központi kérdése lett nem csupán a feltörekvő országokban, hanem a fejlett világban is. Bár a válságok a pénzügyi szférában bontakoznak ki, gyökereik nagyon gyakran politikai vagy társadalmi jellegűek. Nem kevésbé politikai kérdés a válságok kezelése, a válságkezelés terheinek elosztása. A kutatás során a pénzügyi és politika szféra kapcsolatának elemzése révén próbálunk választ adni a következő kérdésekre: mi áll az egyes válságok hátterében? Mi határozza meg a válságkezelés sikerét vagy kudarcát? A válaszok tükrében lehetséges választ adni arra a kérdésre, hogy a gazdaságpolitika milyen lépéseket tehet a válságok megelőzésére. Az elemzés során megkerülhetetlen az interdiszciplináris megközelítés, amiben kiemelt jelentősége van az esettanulmányoknak.

Válogatott irodalom:

Brunnermeier, Markus K., Harold James and Jean-Pierre Landau (2016): The Euro and the Battle of Ideas. Princeton and Oxford: Princeton University Press.

Kindleberger, Charles P. and Robert Z. Aliber (2005): Manias, Panics and Crashes: A History of Financial Crises. Fifth edition. Hobokan, New Jersey: John Wiley and Sons.

Reinhart, Carmen M. and Kenneth S. Rogoff (2009): This Time is Different: Eight Centuries of Financial Folly. Princeton: Princeton University Press.

Sinn, Hans-Werner (2014): The Euro Trap: On Bursting Bubbles, Budgets and Beliefs. Oxford: Oxford University Press.

Shiller, Robert J. (2000): Tőzsdemámor. Budapest: Alinea Kiadó.

28. Regulatory and tax competition: streamlining business law or taking a fiscal war?

Szemináriumvezető: Deák Dániel

Upon regulatory and tax competition, a focus can be put on the sovereignty of the nation state, and on the territorial scope of legislation.  In this instance, the destination-based regulatory power emerges.  In line with, an in contrast to, it, harmonisation would remove administrative barriers and promote market mechanisms.  The concepts of capital export and import neutrality are associated with the extension of the fiscal policy ideal of tax neutrality across the border while tax competition – that is, a state that is engaged in interference with the market behaviour – cannot be complied with the benchmark of neutrality.  Arguably, as regulatory & tax competition badly affects the integrity of a jurisdiction, it causes harm to all market participants.  Arguments can also be delivered, however, in favour of regulatory and tax competition.  In a changing world of globalism, there has been increasing room for legal and tax planning for those who are mobile, due to regulatory competition.  Under these circumstances, the state does not only make compulsory demands on its subjects, but it increasingly acts as a recruiter to solicit investments as well as residents from the global arena. 

- I. Wallerstein, “The rise and future demise of the capitalist world system: concepts for comparative analysis“, I. Wallerstein, The capitalist world-economy. Cambridge University Press, Cambridge, 1980. pp. 5-6, 17-19, 34; The modern world-system, I; Capitalist agriculture and the origins of the European world-economy in the sixteenth century, Academic Press, New York, San Francisco, London, 1974 

- Reuven S. Avi-Yonah, ”Hanging together; A multilateral approach to taxing multinationals“, in: Thomas Pogge, Krishen Mehta (eds.), Global tax fairness, Oxford University Press, Oxford, 2016 

- Reuven Avi-Yonah, “International tax as international law“, New York Tax Law Review, Vol. 57, 2003-2004, at 483 

- Even Avi-Yonah, ”Globalization, tax competition, and the fiscal crisis of the welfare state“, Harvard Law Review, Vol. 113, (1999-2000) at 1573 

- Nicholas Shaxson and John Christensen, ”Tax competitiveness—a dangerous obsession“, in: Thomas Pogge, Krishen Mehta (eds.), Global tax fairness, Oxford University Press, Oxford, 2016 

- Tsilly Dagan, ”The tragic choices of tax policy in a globalized economy“, Yariv Brauner and Miranda Stewart (eds), Tax, Law and Development, Edward Elgar Cheltenham, UK + Northampton, MA, 2013 

- Yariv Brauner, ”The future of tax incentives for developing countries“, Yariv Brauner and Miranda Stewart (eds), Tax, Law and Development, Edward Elgar Cheltenham, UK + Northampton, MA, 2013 

- Pasquale Pistone, “Coordinating the action of regional and global players during the shift from bilateralism to multilateralism in international tax law”, World Tax Journal, Vol. 6, February 2014 

- María Teresa Soler Roch, “Forum: Tax administration versus taxpayer – A new deal?“, World Tax Journal, Vol. 4, No. 3, October 2012 

- “OECD Tax Intermediaries Study Working Paper 6 – The enhanced relationship“; OECD Tax Intermediaries Study, Paris, July 2007 

- Agúndez-García, Ana. 2006. The Delineation and Apportionment of an EU Consolidated Tax Base for multi-jurisdictional Corporate Income Taxation: a Review of Issues and Options. European Commission, Working Paper No. 9/2006 

- Begg, Iain. 2011. An EU Tax - Overdue Reform or Federalist Fantasy? International Policy Analysis. Berlin: Friedrich-Ebert-Stiftung 

- Bettendorf, Leon, Devereux, Michael P., van der Horst Albert, Loretz, Simon and de Mooij, Ruud A. 2010. ”Corporate tax harmonization in the EU“. Economic Policy. (63): 537–590 

- Cobham, Alex and Loretz, Simon. 2014. ”International distribution of the corporate tax base: Impact of different apportionment factors under unitary taxation“. In: 70th Annual Congress of the International Institute of Public Finance. Lugano: Switzerland 

- Devereux, Michael, P. and Loretz, Simon. 2008. ”Increased Efficiency through Consolidation and Formula Apportionment in the European Union?“ Oxford: Oxford University, Centre for Business Taxation. Working Paper No. 12 

- Fuest, Clemens, Hemmelgam, Thomas and Ramb, Fred. 2007. ”How would the introduction of an EU-wide formula apportionment affect the distribution and size of the corporate tax base? An analysis based on German multinationals“. International Tax and Public Finance 14(5): 605-626 

- Fuest, Clemens, Heinemann, Freidrich and Ungerer, Martin. 2015. „Reforming the Financing of the European Union: A Proposal“. Intereconomics 50(5): 288-293 

- Heinemann, Friedrich, Mohl, Philipp and Osterloh, Steffen. 2008. Reform Options for the EU Own Resource System, Vol. 40, Heidelberg: Physica-Verlag 

- McDaniel, Paul R. 1994. Formulary Taxation in the North American Free Trade Zone. Tax

Law Review 49(4): 691–744 

- McLure, Charles E. 2008. Harmonizing corporate income taxes in the European

community: Rational and implications. Tax Policy and the Economy 22: 151–195 

- Mintz, Jack. 2008. ”Europe slowly lurches to a common consolidated corporate tax base: Issues at stake“. In: Lang, M., et al. (eds.). A Common Consolidated Corporate Tax Base for Europe. Alemanha: Springer, 128–138 

- Pethig, R., Wagener, A. 2003. Profit Tax Competition and Formula Apportionment. CESifo Working Paper. No. 1011 

- Picciotto, Sol. 1992. International Business Taxation – A Study in the Internationalization of Business Regulation. London: Weidenfeld and Nicolson 

- Weiner, Joann M. 1999. Using the Experience in the U.S. States to Evaluate Issues in Implementing Formula Apportionment at the International Level. U.S. Department of the Treasury, OTA Paper 83 

- Weiner, Joann M and Mintz, Jack. 2002. ”An Exploration of Formula Apportionment in the European Union“. European Union 42(8): 346–351

29. Environmental taxes in a world of the global ecological crisis and global poverty

Szakszemináriumvezető: Deák Dániel

The subject of a study paper can be, in general, the explanation and justification of environmental taxes that appear in the EU in the light of the current ecological crisis.  In particular, a study paper can assess European developments and examine the practice of the EU Court of Justice, pursued in this field.  It should then turn out that environmental tax legislation of the Member States may get stuck due to the EU Court that is committed to the fundamental freedoms.  Such a failure may happen because the Member State’s environmental taxes are not targeted enough or they establish the special treatment of a group of taxpayers that cannot be upheld before EUCJ in the light of the non-discrimination principle. 

Admittedly, the micro- and macroeconomic approaches that are predominantly determined by market considerations may constitute obstacles to an effective environmental policy.  It is the idea of seeking for cases of Pareto-efficiency that lies behind the micro-approach.  It is based on the theoretical assumption of the perfection of market bargains.  However, ecological problems can hardly be understood by merely referring to the underlying rationality of profit maximisation to be achieved in a market economy.  It is in turn the hypothesis of idealising self-regulating markets that stands behind the macro approach.  From this point of view, the removal of barriers to the free movement of capital and labour can be considered as a common good.  Such an approach can only be able to address ecological problems to a limited extent. 

- Christian Joerges, Christian Kreuder-Sonnen, ”Europe and European studies in crisis: Inter-disciplinary and intra-disciplinary schisms in legal and political science“; Discussion Paper, SP IV 2016– 109, Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung, Berlin, 2016 

- Janet E. Milne, Mikael Skou Andersen, ”Introduction to environmental taxation concepts and research“, Janet E. Milne, Mikael Sou Andersen (eds), Handbook of research on environmental taxation, Edward Elgar, Cheltenham, 2012 

- Edoardo Traversa, Sébastien Wolff, Energy tax policy in an EU context: ”Non-discrimination, free movement and tax harmonisation“, Pasquale Pistone, Marta Villar Ezcurra (eds), Energy taxation, environmental protection and state aids, IBFD, Amsterdam, 2016 

- Elizabeth Gil Garcia, Maria Teresa Soler Roch, ”Environment and taxation: State intervention from a theoretical point of view“, Pasquale Pistone, Marta Villar Ezcurra (eds), Energy taxation, environmental protection and state aids, IBFD, Amsterdam, 2016 

- Andrew Leicester, ”Environmental taxes: economic principles and the UK experience“, English translation of the chapter ‘Tributación medioambiental: principios económicos y experiencia en el Reino Unido’ published in E. Pelegry, M. Larrea Basterra (eds.), Energía y Tributación Ambiental, Orkestra, Basque Institute for Competitiveness, 2013, 31 p. 

- David A. Weisbach, ”Should environmental taxes be precautionary?“, Institute for Law and Economics Working Paper, No. 601 (2d series), June 2012 

- Hans Jonas: The Imperative of responsibility – In search of an ethics for the technological age, The University of Chicago Press, Chicago, 1984 

- Paul Ekins, “Introduction to the issues and the book“; in: Paul Ekins, Stefan Speck, Environmental tax reform, Oxford University Press, Oxford, 2011, pp. 4-5 

- Herman E. Daly ”From empty world to full world economics“; in Robert Goodland, Herman E. Daly, and Salah El Serafy (eds.), Population, technology and lifestyle: The transition to sustainability, Island Press, Washington, DC, 1992 

- Nicolas Georgescu-Roegen, ”The entropy law and the economic process in retrospect“, Eastern Economic Journal, Vol. XII, No. 1 (January – March 1986) 

- Peter G. Brown and Peter Timmerman, ”Introduction; The unfinished journey of ecological economics“; Peter G. Brown and Peter Timmerman (eds), Ecological economics for the anthropocene: An emerging paradigm, Columbia University Press, New York, Chichester, West Sussex, 2015 

- Arthur C. Pigou, The Economics of welfare, Macmillan, London, 1932; "Part II, Chapter IX: Divergences between marginal social net product and marginal private net product” 

- Pedro M. Herrera Molina, ”Design options and their rationales“, Janet E. Milne, Mikael Sou Andersen (eds), Handbook of research on environmental taxation, Edward Elgar, Cheltenham, 2012 

- Anil Markandya, ”Environmental taxation: what have we learnt in the last 30 years?“; in: Laura Castellucci, Anil Markandya (eds), Environmental taxes and fiscal reform, Palgrave, Basingstoke, New York, NY, 2012 

- Stefan Speck, Susanna Paleari, Environmental taxation and EU environmental policies; European Environment Agency Report No 17/2016, Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2016 

- Marta Villar Ezcurra, ”Energy taxation and state aid law“, in: Isabelle Richelle, Wolfgang Schön, Edoardo Traversa (eds.), State aid law and business taxation, Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, 2016 

- Federica Pitrone, ”Design of energy taxes in the European Union: Looking for a higher level of environmental protection“, Pasquale Pistone, Marta Villar Ezcurra (eds), Energy taxation, environmental protection and state aids, IBFD, Amsterdam, 2016 

- Phedon Nicolaides, ”In search of economically rational environmental state aid: the case of exemption from environmental taxes“, European Competition Journal, Vol. 10, No. 1 (April 2014) 

-  Phedon Nicolaides, Antonis Metaxas, »Asymmetric tax measures and EU state aid law; The "special solidarity levy" on Greek producers of electricity from renewable energy sources», European State Aid Law Quarterly, Vol. 13, Issue 1 (2014)

30. Hungary since 2010: Rule of law or rule by law?

Szakszemináriumvezető: Deák Dániel

It seems to be timely to discuss how the law is made under the so-called unorthodoxy, and what are the special features of such unorthodox legal policy.  The alleged unorthodoxy may challenge equality in law and before the law, and is critical towards the movements of mass democracy.  It also raises doubts on the operability of the rule of law, relying on personal skills, or loyalty, rather than on impersonal mechanisms arising from checks and balances as developed by the division of political power.   A rule by law system suggests that the law is subordinated to ideological and political considerations, and lacks autonomy in its generation.  Besides, for lack of legal suppositions, legislation suffers from casuistry and regulatory capture.  These developments may compromise not only democracy, but also the business life that suffers from the lack of transparency and market access. 

- Bourdieu, P. (1989): Social Space and Symbolic Power. In: McQuarie, D. (ed.): Readings in Con- temporary Sociological Theory: From Modernity to Post-modernity. Englewood Cliffs: Prentice Hall 

- Braithwaite, J. (2002): Rules and Principles: A Theory of Legal Certainty. Australian Journal of Le- gal Philosophy 27: 47–82 

- Bruni, L. Zamagni, S. (2007): Civil Economy; Efficiency, Equity, Public Happiness. Bern: Peter Lang 

- Carothers, T. (1998): The Rule of Law Revival. Foreign Affairs 77(2)
- Dworkin, R. (1986): Law’s Empire. Cambridge: Harvard University Press
- Freud, S. (1921): Massenpsychologie und Ich-Analyse. Wien: Internationaler Psychoanalytischer 

Verlag
- Fuller, L. L. (1964): The Morality of Law. New Haven and London: Yale University Press 

- Gribnau, H. (2007): Soft Law and Taxation: The Case of the Netherlands. Legisprudence 1(3): 291–326
- Habermas, J. (1995): What Does a Crisis Mean Today? Legitimation Problems in Late Capitalism. In: McQuarie, D. (ed.): Readings in Contemporary Sociological Theory: From Modernity to Post-modernity. Englewood Cliffs: Prentice Hall
- Halmai, G. – Scheppele, K. L. (eds) (2013): Amicus Brief for the Venice Commission on the Fourth Amendment to the Fundamental Law of Hungary. April
- Harlow, C. (2006): Global Administrative Law: The Quest for Principles and Values. European Journal of International Law 17(1): 190–192
- Hart, H. L. A. (1961): The Concept of Law. Oxford: Oxford University Press
- Hayek, F. A. von (1960): The Constitution of Liberty. Chicago: University of Chicago Press 

- Hayek, F. A. von (1976): Law, Legislation and Liberty. Vol. 2: The Mirage of Social Justice

Routledge & Keagan Paul
- Hayek, F. A. von (1974): Lecture to the Memory of Alfred Nobel. 11 December
- Kelsen, H. (1945): General Theory of Law and State. Cambridge: Harvard University Press. King, M. L. (1963): Letter from Birmingham Jail. The Atlantic 212(2): 78–88 

- Laclau, E. (2005): Populism: What’s in a Name? In: Panizza, F. (ed.): Populism and the Mirror of Democracy. London: Verso
- Leibholz, G. (1977): Der Rechtsstaat und die Freiheit des Individuums. In: Meyers enzyklo- 

pädisches Lexikon, Band 19. Mannheim: Bibliographisches Institut
- Maxeiner, J. R. (2006–2007): Legal Certainty: A European Alternative to American Legal Indeterminacy? Tulane Journal Int’l & Comparative Law 15
- Neumann, E. (1949): Tiefenpsychologie und neue Ethik. Zürich: Rascher
- Ost, F. (1988): Between Order and Disorder: The Game of Law. In: Teubner, G. (ed.): Autopoietic Law: A New Approach to Law and Society. Berlin and New York: W. de Gruyter
- Paunio, E. (2009): ”Beyond Predictability – Reflections on Legal Certainty and the Discourse Theory of Law in the EU Legal Order“. German Law Journal 10(11): 1469
- Popelier, P. (2000): ”Legal Certainty and Principles of Proper Law Making“. European Journal of Law Reform 2(3): 321
- Pound, R. (1942): Administrative Law; Its Growth, Procedure and Significance. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press
- Radbruch, G. (1946): Gesetzliches Unrecht und übergesetzliches Recht. Süddeutsche Juristenzeitung 1: 107–108
- Rumble, W. E. (1961): Jerome Frank and his Critics: Certainty and Fantasy in the Judicial Process. Journal of Public Law 10: 125–138
- Scalia, A. (1989): The Rule of Law as a Law of Rules. The University of Chicago Law Review 56(4):1175–1188
- Schauer, F. (2003): The Convergence of Rules and Standards. New Zealand Law Review 2003: 303–328
- Summers, R. S. (1999): The Principles of the Rule of Law. Notre Dame Law Review 74: 1691–1712. Society and Economy 36 (2014) 

- Tamanaha, B. Z. (2004): On the Rule of Law; History, Politics, Theory. Cambridge: Cambridge University Press 

- Teubner, G. (1983): ”Substantive and Reflexive Elements in Modern Law“. Law and Society 17(2): 257 

- Vörös, I. (2013): Vázlat az alapvető jogok természetéről az Alaptörvény negyedik és ötödik módosítása után [Az AB döntése, a Velencei Bizottság és az Európai Parlament állásfoglalásai] [Outlines on the nature of fundamental rights after the Fourth and Fifth Amendment of the Fundamental Law (Decision of the Constitutional Court, standpoints of the Venice Commission and the European Parliament)]. Fundamentum 17(3): 53–65 

- Weber, M. (1922): Wirtschaft und Gesellschaft. Tübingen: Mohr Siebeck 

Pénzügy Tanszék

31. Haladó pénzügytan egyes kérdései

Szemináriumvezető: Bánfi Tamás

Választhatják:   a Közgazdasági elemző mesterszak és a Pénzügy mesterszak I. évfolyamos hallgatói. (Különösen azoknak ajánlható, akik az I. évfolyam 2. félévében a Bank- és közpénzügyek, valamint a Pénzügypolitika és közpénzügyek szakirányt kívánják választani).

Az irodalmat a magyar pénzügypolitika és pénzügyi intézményi rendszer aktuális kérdéseihez kapcsolódó legújabban megjelent tanulmányaiból választjuk.

32. Nemzetközi pénzügyek és pénzügyi intézményrendszer

Szemináriumvezető: Pesuth Tamás

A kutatószemináriumon a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer működésével foglalkozunk, nagy hangsúlyt fektetve a bank- és közpénzügyek intézményi változásaira, szabályozásaira.

A hallgatók önálló kutatást végeznek (szakirodalmi feldolgozás és/vagy empirikus elemzés) a kurzuson érintett témakörökből.

Választhatják: alapszakos hallgatók

33. Bankszabályozás aktuális kérdései

Szemináriumvezető: Pesuth Tamás

34. Régi új művészet-gazdaságtan

Szemináriumvezető: Varga József – Szalay Zsuzsanna

A kutatószeminárium az alternatív közgazdaságtanon belül elsődlegesen annak a nemnövekedést, valamint a közösségi gazdaságot tárgyaló fejezeteit helyezi művészet-gazdaságtani alapokra.

Kéthetente péntek délutánonként részt veszünk a Művelődési Szint (MÜSZI), mint alkotóház, társadalmi műhely és rendezvényközpont által lehetővé tett és a kutatószeminárium tagjai által kitalált-elhatározott műhelymunkákban. Ellátogatunk a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének programjaira.

A résztvevők lehetőséget kapnak annak tanulmányozására, hogy a művészet gyakorlásával és megélésével milyen lényeges ökológiai kérdések és válaszok fogalmazhatók meg. Az India északnyugati részén élő ladakh-iak helyzetén keresztül tanulmányozzuk egy, művészetben és művészettel egységben élő nép helyzetének megváltozását. Alternatív gazdasági modellek (Liska-modell, kiegészítő pénzrendszerek, stb…) megismerésére, újabbak kikísérletezésére lesz lehetőségünk.

A kutatószeminárium kifejezetten ösztönzi a művészeti és gazdasági kérdéseket egységben láttató TDK dolgozatok megszületését – akár a Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak társzerzősége mellett.

Indulásként a következő, Internetről letölthető irodalmak áttekintését javasoljuk:

Eisenstein, Ch.: Sacred Economics: Money, Gift, and Society in the Age of Transition, (Chapter 7, 8) Evolver Editions, 2011, online: sacred-economics.com/read-online/, magyarul:  Eisenstein, Ch.:   Megszentelt gazdaságtan: pénz, ajándék és közösség az átalakulás korában,  (7. és 8. fejezet)  ford.: Zsoldos Betty,

Letölthető: sacredeconomics.wixsite.com/magyar/konyv

Gowdy, J.: Introduction: Back to the future and forward to the past. .” In: J. Gowdy (ed.) Limited Wants, Unlimited Means: A Reader on Hunter-gatherer Economics and the Environment, XV-XXXI. Washington, D. C.: Island Press, 1998, magyarul: Gowdy. J.: Vissza a jövőbe és előre a múltba, in: Takács-Sánta A. (szerk.): Paradigmaváltás?! – Kultúránk néhány alapvető meggyőződésének újragondolása; L’Harmattan Kiadó, Budapest, pp.:15–34, Letölthető: mek.oszk.hu/09500/09580/

Norberg-Hodge, H.: Ancient Futures, Learning From Ladakh, Oxford University Press, 1991, magyarul: Ősi jövendők. Ladak tanításai, Budapest, 2011, ford.: Stern Gabriella, letölthető: osijovendok.net

Vass, Cs.: Föld. Heidegger-variációk. Ökotáj, 1998. Letölthető: www.okotaj.hu/szamok/18-19/ideol1.html

Statisztika Tanszék

35.   Makrogazdasági elemző kör

Szakszeminárium vezető: Cserháti Ilona

A kutatószeminárium célja, hogy fejlődjön a hallgatók elemzői készsége, ezáltal képessé váljanak magas színvonalú TDK dolgozatok megírására. Az első félév során az elemzői információs rendszer megismerésére, illetve a rövidtávú konjunktúra mutatók elemzői szempontból történő értelmezésére fordítjuk a hangsúlyt. A félév során a KSH szakértőinek segítségével elemezzük a frissen publikált makrogazdasági adatokat, az alakulásukat meghatározó tényezőket, az esetleges egyedi hatásokat és a módszertani érdekességeket. A kutatószeminárium projekt rendszerben folyik. Az aktuálisan megvitatásra kerülő makrogazdasági témára egy kisebb team – természetesen oktatói segítséggel - előzetesen felkészül, áttekinti a témakör alapvető jellemzőit (adatigény, aktuális helyzetértékelés, kérdések), és ennek eredményeit ismerteti a kurzus többi résztvevőjével. Ennek köszönhetően a külső szakértőkkel való megbeszéléseken érdemi szakmai eszmecsere alakulhat ki az aktuális témával kapcsolatban.

A félév során megismerni tervezett témakörök:

  • A rövidtávú konjunktúra-elemzés mutatói
  • A gazdasági növekedés üteme és szerkezeti jellemzői
  • A háztartások fogyasztási struktúrája és jövedelmi helyzete
  • Demográfiai folyamatok: népmozgalmi adatok, népszámlálás

Az első félév során szerzett ismeretek felhasználásával a következő félévben a hallgatók képessé válnak önálló makrogazdasági elemzések elkészítésére. Az önálló TDK dolgozatok elkészítését egyéni és csoportos konzultációk segítik.

36. A kincstári típusú szervezetek szerepe

Szemináriumvezető: Vertetics Ádám

A kutatószeminárium célja, hogy a jelentkező hallgatókkal közösen tekintse át a kincstári típusú szervezetek működését. A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a kincstári típusú szervezetek működésével, és a nemzetközi példák kapcsán egy közös gondolkodás során a Magyar Államkincstár vezetőivel összevethetik a felhalmozódott know howt a hazai gyakorlattal. A kutatószeminárium jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására, és kitűnő alapul szolgálhat a hosszú távú közös munkavégzéshez.

Tematika:

1.       Bevezetés, követelményrendszer ismertetése, általános áttekintés a kincstári típusú szervezetekről

2-5. Beszélgetések a Magyar Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető személyiségeivel a költségvetés tervezésének és végrehajtásának aktuális kérdéseiről

6-11. Hallgatói kiselőadások az alábbi témákban

A)     Kincstári feladattípusok

  • Cash Management
  • Kötelezettségvállalások
  • Költségvetési Osztályozás
  • Számvitel
  • Pénzügyi (államháztartási) információs rendszerek
  • Pénzforgalmi szolgáltatások

B)     Esettanulmányok (országok)

  • Franciaország
  • Ausztria
  • Finnország
  • Oroszország
  • Nagy-Britannia

Minden egyes héten a felkészülő hallgató(k) egy aktuális kincstári feladattípus/problémakör kapcsán járják körül a különböző országok megoldási metódusait, emellett bemutatják egy választott (lehetőleg az adott problémakör kapcsán újító/kiemelkedő megoldást felvonultató) ország teljes kincstári/költségvetés végrehajtási rendszerét.

12. hét – A hazai kincstári rendszer bemutatása (a Magyar Államkincstár vezetői által tartott előadás)

13. hét – „Ötletbörze”

A kurzus során áttekintett nemzetközi példák és technikák nyomán a 12. héten elhangzó előadás kapcsán szükséges, hogy a hallgatók a Magyar Államkincstár és a hazai kincstári rendszer működését egy 3-5 oldalas esszében értékeljék, amelyben az értékelés mellett felvázolják észrevételeiket, ötleteiket a hazai kincstári rendszer lehetséges reformjainak irányait is. (Vigyázat! A legjobb ötleteket megvalósítjuk! :)

Oktatók/meghívottak:

  • Dr. Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke
  • Dr. Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár költségvetési felügyeleti igazgatója
  • Tavaszi Zsolt, a Magyar Államkincstár államháztartási ügyekért felelős elnökhelyettese
  • Vertetics Ádám,. a Magyar Államkincstár gazdasági vezetője
  • a Nemzetgazdasági Minisztérium érintett területeinek vezetői (felkérés alatt)

 

Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék

 37. Döntéselmélet

Szemináriumvezető neve: Bozóki Sándor

A kutatási téma leírása:

Mind az egyéni, mind a csoportos vagy társadalmi döntéseink jó része többszempontú: a választási lehetőségeket (alternatívákat) egynél több és egymásnak gyakran ellentmondó szempontok (pl. minőség és ár) szerint kell mérlegelni, rangsorolni. A tenderek, pályázatok értékelése, valamint az igen népszerű rangsorok (egyetemek, országok, városok, sportolók) közös tulajdonsága, hogy a szempontok szerint összességében legjobb alternatívát vagy alternatívákat keresik. A döntéshozók preferenciáinak feltérképezésével számszerűsíthetők a szempontok fontosságai súlyai, valamint az alternatívák szempontok szerinti értékelései, pontszámai. Az érzékenységvizsgálat a kapott rangsor stabilitását vagy instabilitását mutatja: mennyit változhatnak a szempontsúlyok és a pontszámok anélkül, hogy az eredmény megváltozna.

Választhatják: alap- és mesterszakos hallgatók

Irodalom:

Temesi József: A döntéselmélet alapjai, AULA, 2002, Budapest.

Rapcsák Tamás: Többszempontú döntési problémák, egyetemi jegyzet, Budapesti Corvinus

Egyetem MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetébe kihelyezett Gazdasági

Döntések Tanszék, 2007. letöltés: www.oplab.sztaki.hu/tanszek/download/I_Tobbsz_dont_modsz.pdf

Utolsó frissítés: 2018.07.04.