Szeptember - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

 

Kutatószemináriumok (tudományos diákkörök) 2017/2018

Jelentkezési határidő: 2017. szeptember 22.

Biztosítási Oktató és Kutató Csoport

1. A szolvencia mérése és modellezése a pénzügyi szektorban

Szemináriumvezető neve: Szüle Borbála

A kutatási téma leírása:

A pénzügyi szektorban (például a bankok és a biztosítók esetében) a szolvencia megléte nagy jelentőségű, mivel a pénzügyi intézmények fizetőképességi jellemzői (illetve az ezzel kapcsolatos esetleges problémák) szerteágazó gazdasági hatásokkal járhatnak. A kutatószeminárium keretében a szolvencia méréséhez és modellezéséhez kapcsolódó néhány téma megbeszélésére kerül sor (elsősorban a biztosítók működéséhez kapcsolódóan, ugyanakkor röviden kitérve a bankszektor egyes jellemzőire is). A biztosítási szektorra vonatkozóan a kutatószeminárium során szó lesz a Szolvencia II. szabályozás egyes jellemzőiről is.

A kutatószeminárium során egyfelől a kutatási témához kapcsolódó néhány szakirodalmi mű, másfelől pedig a hallgatók önálló kutatási eredményeinek megbeszélésére kerül sor. A hallgatók a szemináriumvezetővel egyeztetett témákban (oktatói segítséggel) önálló kutatást végeznek (szakirodalom feldolgozással és/vagy empirikus elemzéssel), majd kutatási eredményeiket a kutatószeminárium többi résztvevőjével ismertetik.

Választhatják: mesterszakos hallgatók

Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék

2. Egészség-gazdaságtani modellezés

Szemináriumvezető: Brodszky Valentin

Az egészségügyi finanszírozási döntések előkészítésének elengedhetetlen része a költség-hatékonyság értékelése, amire leggyakrabban modellezési technikákat alkalmaznak. A kutatószeminárium keretében a hallgatók megismerik a költség-hatékonysági elemzésekben alkalmazott modellezési módszerek alapjait. Megismerkednek a probabilisztikus érzékenység vizsgálat módszertanával. A szeminárium keretében a modellezésre alkalmas szoftverek használatával (Tree Age, Excel) is megismerkedhetnek a hallgatók. A szemináriumi órákon megszerzett módszertan ismeretek birtokában, a hallgatók elvégezhetik egy választott egészségügyi technológia költség-hatékonysági értékelését, és ezt bemutathatják a TDK dolgozatukban.

Irodalom:

Briggs, A., Sculpher, M.: An introduction to Markov-modelling for economic evaluation. Pharmacoeconomics, 1998, 13(4), 397-409.

Allan S. Detsky, Gary Naglie, Murray D. Krahn, Donald A. Redelmeier and David Naimark: Primer on Medical Decision Analysis: Part 2—Building a Tree Med Decis Making 1997; 17; 126

Gulácsi L: Egészségügyi közgazdaságtan. Medicina kiadó, Budapest, 2005.

3. Krónikus betegségekkel összefüggő életminőség és költségterhek vizsgálatának módszertani kérdései

Szemináriumvezető: Péntek Márta

A különböző betegségek okozta életminőség változások és a betegséghez kapcsoló egyéni és társadalmi költségek megismerése alapvető az új egészségügyi technológiák által elérhető egészség-nyereség gazdaságtani elemzéséhez.

A felmérésekhez használt kérdőíves vizsgálatok megfelelő tervezése, kivitelezése kulcskérdés az eredmények megbízhatósága és alkalmazhatósága szempontjából.

A kutatószeminárium során a kérdőíves vizsgálatok módszertani kérdéseire vonatkozóan a következő témaköröket tekintjük át:

a) Kérdőíves vizsgálatok tervezése:

§  epidemiológiai szempontok
§  keresztmetszeti és követéses felmérések speciális kérdései
§  egészség-biztosítói adatbázisok elemzése
§  etikai engedélyek, szerzői jogok (copyright)
§  a kutatás költségeinek tervezése
§  adatrögzítés és elemzés különböző szoftverekkel

b) Mikor milyen életminőség kérdőíveket alkalmazzunk?

§  Saját fejlesztésű és adaptált kérdőívek, a megfelelő adaptáció lépései
§  Preferencia-mérésre alkalmazható kérdőíves módszerek
§  Betegség-specifikus és általános életminőség kérdőívek felhasználása
§  Kérdőívek validitásának vizsgálata:
§  szisztematikus irodalomkeresés
§  a kérdőívek megbízhatóságának, reprodukálhatóságának, érzékenységének analízise
§  a torzítások felismerése és elemzése

c) Betegség-költség kérdőívek

§  Nemzetközi irányelvek, reference case
§  Direkt és indirekt költségek számításához felhasználható források
§  Az informális ellátás költség-számításának specifikus szempontjai
§  Az életminőség változás költségesítése
§  Ritka betegségek és gyermekkori betegségek költségfelmérésének lehetőségei
§  Az eredmények közlése: összehasonlíthatóság, egészség-gazdaságtani
szakcikkek követelményei, peer-review szakfolyóiratok.

A kutatószeminárium gyakorlati segítséget kíván nyújtani azoknak a hallgatóknak, akik a diákköri tevékenység keretében betegség-teher vizsgáltok végzését tervezik, ill. ilyen felmérésekben vesznek részt.

Irodalom:

Péntek M. Az egészség értékelése. In: Gulácsi L (szerk.): Bevezetés az egészség-gazdaságtanba. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt – nyomtatás alatt.

Péntek M, Horváth C, Boncz I, Falusi Zs, Toth E, Sebestyén A, Majer I, Brodszky V, Gulácsi L: Epidemiology of osteoporosis related fractures in Hungary from the nationwide health insurance database, 1999-2003. Osteoporosis Int, 2008, 19(2), 243-249.

Lovas K, Kaló Z, McKenna SP, Whalley D, Péntek M, Genti Gy: Establishing a standard for patient completed instrument adaptations in Eastern Europe: experience with the Nottingham Health Profile in Hungary. Health Policy, 2003, 63(1), 49-61.

Péntek M, Kobelt G, Czirják L, Szekanecz Z, Poór Gy, Rojkovich B, Polgár A, Genti Gy, Kiss CG, Brodszky V, Májer I, Gulácsi L: Costs of rheumatoid arthritis in Hungary. J Rheumatol, 2007, 34(6), 1437-1439.

Minier T, Péntek M, Brodszky V, Ecseki A, Kárpáti K, Polgár A, Czirják L, Gulácsi L: Cost-of-illness of patients with systemic sclerosis in a tertiary care centre. Rheumatology (Oxford), 2010, 49(10), 1920-8.

Akkazieva B, Gulacsi L, Brandtmuller A, Pentek M. Bridges J: Patients' Preferences for Healthcare System Reforms in Hungary: A Conjoint Analysis. Appl Health Econ Health Policy, 2006, 5(3), 189-198.

Agoston I, Sándor J, Kárpáti K, Péntek M: Economic considerations of HPV vaccination. Prev Med. 2010, 50(1-2), 93.

Péntek Márta (szerk.) A stroncium-ranelát (Protelos) szerepe a postmenopausás osteoporosis terápiájában; szakirodalmi áttekintés és egészség-gazdaságtani vizsgálat. Budapest 2010, Budapesti Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont, 195 oldal. (ISBN: 978-963-503-414-7)

4.       Egészségügyi közgazdaságtan a gyakorlatban

Szemináriumvezető: Rencz Fanni

A kutatószeminárium keretében a hallgatók bekapcsolódhatnak az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék különféle kutatásaiba és az alap-, illetve mesterszakos tanulmányaik során elsajátított elméleti egészségügyi közgazdaságtani ismereteiket hasznos gyakorlati tudással egészíthetik ki.

Főbb témakörök:

  • Egészség-gazdaságtani elemzések
  • Betegséggel-összefüggő költségek vizsgálata
  • Egészségügyi hasznosságmérés
  • Társadalmi és betegszintű preferenciák vizsgálata
  • Egészséggel-összefüggő életminőség mérésének módszerei

Elsajátítható kompetenciák:

  • Kérdőívfejlesztés a gyakorlatban
  • Egészség-gazdaságtani elemzések, költségszámítás
  • Adatbázisépítés, statisztikai és ökonometriai elemzések
  • Szisztematikus folyóiratkeresés elektronikus adatbázisokban, meta-analízis

Irodalom:

Gulácsi L. (szerk.): Egészség-gazdaságtan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005.

Európai Gazdaságtörténeti és Gazdaságfejlesztési Kutatóközpont

5. Gazdaságtörténet, lokális gazdaságfejlesztés és a mikroszintű vizsgálatok

Szemináriumvezető: Pozsgai Péter

A modern kor átalakuló társadalom- és gazdaságszerkezetének jobb megértéséhez szükséges a hosszú távú folyamatok olykor napjainkig ható vizsgálata, amely sokszor megköveteli az interdiszciplináris társadalomtudományi módszertan alkalmazását. A makromodellek és a makrogazdasági-makrotársadalmi megközelítések olykor túlzottan leegyszerűsítő képet nyújtanak, az országos vagy nemzetgazdasági szintű statisztikák pedig szintén nagyon jelentős különbségeket fednek el, ezért nagy szükség van a történeti régiók, kistájak, különösen a települések-lokalitások szerinti mélyfúrásokra és kontrollvizsgálati eredményeikre, valamint a mikroszintű (család-, kisüzem-, intézmény- és vállalkozástörténeti) kutatások ösztönzésére, kutatási eredményeik hozadékának integrálására az egyes szakterületek, társadalomtudományi diszciplínák és az oktatás megújításához. A regionális (megyei, kistérségi, lokális) megközelítés kiegészülve a történeti előzmények beható vizsgálatával hozzájárulhat napjaink területi egyenlőtlenségeinek feltárásához, adalékul szolgálhat egy jobban illeszkedő, hatékonyabb fejlesztéspolitikához. A kutatószeminárium során a fenti megközelítések, módszerek és tematikai irányok alkalmazására és kidolgozására törekszünk. A kutatószeminárium során kiemelten ösztönözzük az önálló kutatást, a TDK-ra történő felkészítést, és így fontos célkitűzés a résztvevő hallgatók számára a TDK-dolgozat elkészítése a kurzus második szemeszterére.

A kutatószemináriumot vezeti: dr. Pozsgai Péter egyetemi docens, E 225 (peter.pozsgai@uni-corvinus.hu)

Ajánlott irodalom:

Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai, 1945–2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2002

Chandler, Alfred D.: Shaping the Industrial Century. Harvard University Press, Cambridge (Massachusetts), 2005.

Csite András: A paraszti közösségtől a ruralitásig: A nemzetközi vidékkutatások utóbbi harminc évének néhány kulcsproblémája. Szociológiai Szemle 1999. 3. 134–153.

Csite András – Németh Nándor: Az életminőség területi differenciái Magyarországon: a kistérségi szintű HDI becslési lehetőségei. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek. Budapest, 2007/3

Eddie, Scott M.: Ami „köztudott”, az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1996.

Ehmer, Josef: Heiratsverhalten, Sozialstruktur, ökonomischer Wandel. England und Mitteleuropa in der Formationsperiode des Kapitalismus. Göttingen, 1991.

Habakkuk, H. J.: Family structure and economic change in nineteenth-century Europe. The Journal of Economic History XV (1955). 1–12.

Kaser, M.C. (ed.): The Economic History of Eastern Europe. I–III. Oxford, 1987.

Kovács Teréz: A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása. Budapest, L’Harmattan Kiadó. 2010.

Medick, Hans: The proto-industrial family economy: the structural function of household and family during the transition from peasant society to industrial capitalism. Social History 1976. 291–315.

Orosz István: Hagyományok és megújulás. Válogatott tanulmányok a magyar mezővárosok történetéből. Debrecen, 1995.

Schlumbohm, Jürgen: Mikrotörténelem – makrotörténelem. Aetas 2000. 4. sz.

Tímár Lajos: A gazdaság térszerkezete és a városhálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. (MTA Regionális Kutatások Központjának kutatási eredményei 4.) Pécs, 1986.

Tóth Tibor: Ellentét vagy kölcsönösség? A magyar mezőgazdaság üzemi viszonyainak történeti háttere és problémái. Budapest, 1980.

Gazdaságpolitika Tanszék

6. A gazdasági növekedés közgazdaságtana és gazdaságpolitikája

Szemináriumvezető: Németh András Olivér

Robert Lucas egyszer azt mondta, ha valaki elkezd foglalkozni a gazdasági növekedés témakörével, onnantól nagyon nehéz másra gondolnia. A gazdaságok fejlődése az egyik kulcsfontosságú területe a közgazdaságtannak, és a gazdaságpolitikának is az az egyik elsődleges feladata, hogy olyan kereteket biztosítson, amelyek a lehető legnagyobb gazdasági fejlődést segítik elő. Az empirikus adatok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a fiskális és monetáris politika hatással van egy gazdaság rövid-, illetve hosszú távú növekedési lehetőségeire. A kutatószemináriumon ezt a kapcsolatot igyekszünk minél alaposabban megvizsgálni, illetve lehetőség van a gazdasági növekedéssel kapcsolatos egyéb kérdések mélyebb megismerésére.

Kiinduló irodalom:

Barro, Robert J. (1991): „Economic Growth in a Cross Section of Countries”, Quarterly Journal of Economics, CVI/2, 407-443. oldal

OECD (2003): The Sources of Economic Growth in OECD Countries, Paris: OECD

7. A magyar gazdaságpolitika EU-s kapcsolódásai

Szemináriumvezető: Bod Péter Ákos

A szeminárium keretében az uniós tagságból fakadó gazdaságpolitikai, jogi és politikai korlátokat és ösztönzőket tekintjük át, egyfelől az EU jelenlegi átalakuló makrogazdasági és makroprudenciális szabályozásának, másfelől a 2004 után folytatott magyar gazdaságpolitikai gyakorlatnak a példáján. Külön vizsgáljuk az eurózónába való belépés feltételeinek és lehetséges következményeinek az ügyét, térségi kitekintésben. A hallgató érdeklődésétől függő módon más fontos gazdaságpolitikai és szabályozási vonatkozásokat is áttekintünk (versenypolitika, KKV-támogatás, fogyasztóvédelem, bankfelügyeleti munka).

Irodalom:

Bordo – Markievicz - Jonung: A fiscal union for the euro. NBER Working Papers 17380

http://www.nber.org/papers/w17380.pdf

Neményi Judit - Oblath Gábor: Az euró hazai bevezetésének újragondolása

http://www.penzugykutato.hu/hu/node/1025

Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitikai döntések válságos időkben – A magyar eset (2008-2010). Századvég Kiadó, 2011.

Bod Péter Ákos: A magyar pénzpolitika nemzetközi meghatározottságáról. Hitelintézeti Szemle, 2011. 1. sz. http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/HSzemle_2011_01_bod_peter_1_13_10000389.pdf

valamint az EKB konvergencia-jelentései, az MNB pénzügyi stabilitási jelentése, a Magyar Kormány konvergencia-jelentései

8. Az európai bankfelügyelés keretrendszerének változásai

Szemináriumvezető: Piroska Dóra

A globális pénzügyi válság a bankszabályozás egy új hullámát indította el. Az Európai Unióban, életbe lépet Basle III szabályok és a Bankunió egy olyan komplex intézményrendszert alakítottak ki, ami egyrészt növeli a kormányok hatalmát, másrészt viszont csökkenti is azáltal, hogy bizonyos bankfelügyeleti és szabályozói funkciókat szupranacionális szintre az ECB-hez, az ESRB-hez és az EBÁ-hoz telepít. Kutatásunk célja, hogy az európai bankfelügyelésnek ezt az új, összetett intézményi struktúráját vizsgáljuk empirikusan. Ausztria (BU tag tipikus anyabank központ), Szlovákia (BU tag, tipikus leánybank központ) és Magyarország (nem BU tag és köztes, anya és leánybankkal egyaránt rendelkező ország) esettanulmányain keresztül keressük a választ arra a kérdésre, hogy hogyan működik az európai bankfelügyeleti rendszer a gyakorlatban. Célunk, olyan tudás generálása, ami lehetővé teszi a döntéshozóknak, hogy jobb felügyelési és szabályozási rendszereket alakítsanak ki mind az Európai Unió, mind a tagállamok szintjén.

Irodalom:

Baker, A. (2013/1) ‘The New Political Economy of the Macroprudential Ideational Shift.’ New Political Economy, 18(1): 112–139.

Baker, A. (2013/2) ‘The gradual transformation? The incremental dynamics of macroprudential regulation’, Regulation & Governance, 7(4): 417–434.

Borio, C. (2003) ‘Towards a macroprudential framework for financial supervision and regulation?’, BIS Working Papers, No. 128. February

Borio, C., Furfine, C., Lowe, P.  (2001) ‘Procyclicality of the financial system and financial stability issues and policy options in Marrying the macro- and micro-prudential dimensions of financial stability, BIS Papers, no 1, March: 1–57

Crockett, A. (2000) ‘Marrying the micro- and macro-prudential dimensions of financial stability’ speech on the Eleventh International Conference of Banking Supervisors, held in Basel, 20-21 September, accessed at: http://www.bis.org/review/r000922b.pdf, 27 June 2014

Danielsson, J., Embrechts, P., Goodhart, C. ,Keating, C., Muennich, F., Renault, O. and Shin, H. S. (2001) ‘An academic response to Basel II.’ Special paper series, SP130. Financial Markets Group, London, UK.

Danielsson, J., Goodhart, C. (2002) ‘The inter-temporal nature of risk’, in M. Balling, F. Lierman, and A. Mullineux (eds.) Technology and Finance: Challenges for Financial Markets, Business Strategies and Policy Makers, London: Routledge international studies in money and banking (17), pp. 18-40.

Danielsson, J., Shin, H.S. (2003) ‘Endogenous risk’, in Modern Risk Management: A History, Risk Books, pp. 297-313.

DeRyck, S. (2016) Banking on the union: the politics of changing Eurozone Supervision, Journal of European Public Policy, 23(1), 119-135.

Donnelly, S.  (2014)  Power  politics  and  the  undersupply  of  financial  stability  in Europe, Review of International Political Economy, 21(4), 980 – 1005.

Epstein, R. (2014) ‘When Do Foreign Banks 'Cut and Run'? Evidence from Western Bank Bail-Outs and East European Markets,’ Review of International Political Economy, 21(4): 847-877.

Epstein, R. A. & Rhodes, M. (2014) International in life, national in death? Banking nationalism on the road to banking union, Paper prepared for the ECPR meeting in Salamanca, 10-15 April 2014.

Frieden,  J. A. & Rogowski, R. (1996) The impact of the international economy on national policies: an analytical overview. In R. O. Keohane & H. V. Milner (Eds.), Internationalization and Domestic Politics (pp. 25-47) New York: Cambridge University Press.

Frieden, J. A. (1991) Invested interest: the politics of national economic policies in the world of global finance, International Organization, 45(4), 425-451.

Frieden, J. A. (2002) Real sources of European currency policy: sectoral interests and European monetary integration, International Organization, 56(4), 831-60.

Garrett, G. (1992) International cooperation and institutional choice: the European Community's internal market, International Organization, 46(2), 533-560.

Hall, P. (1993) Policy Paradigms, Social Learning and the State: The Case of Economic Policymaking in Britain. Comparative Politics, 25(3): 275–296.

Howarth, D. & Lucia Quaglia (2014) The political economy of the new single supervisory mechanism: squaring the ‘inconsistent quartet’. Paper presented at the ECPR joint session of workshops in Salamanca, 10-15 April 2014.

IMF (2015) Central and Eastern Europe: New Member States (NMS) Policy Forum, 2014, IMF Country Report No. 15/98, April 2015

Johnson, J (2002) ‘Financial Globalization and National Sovereignty: Neoliberal Transformations in Post-Communist Central Banks.’ American Political Science Association annual Meeting, Boston.

Johnson, J. (2008) ‘The Remains of Conditionality: The Faltering Enlargement of the Euro Zone’, Journal of European Public Policy, 15(6): 826-841

Johnson, J., Barnes, A. (2015) ‘Financial Nationalism and its International Enablers: The Hungarian Experience’, Review of International Political Economy, 22(3), 535-569

Katzenstein, P. (Ed) (1978) Between Power and Plenty, Foreign Economic Policies of Advanced Industrial States, University of Wisconsin Pr

Király, J., Nagy, M., Szabó, E. V. (2008): Egy különleges eseménysorozat elemzése – a másodrendű jelzálogpiaci válság és (hazai) következményei (Analysis of a Special Series of Events – The Subprime Mortgage Crisis and Its (Domestic) Consequences) Közgazdasági Szemle, Vol. 45, Issue No 7–8, p. 573–621.

Király, J. (2008): Likviditás válságban (Lehman előtt – Lehman után) (Liquidity in Crisis (Before Lehman – After Lehman)) Hitelintézeti Szemle, Vol. 7, Issue No 6, p. 598–611.

McPhilemy, S. (2014) Integrating rules, disintegrating markets: the end of national dis-cretion in European banking?, Journal of European Public Policy 21(10), 1473 – 90.

Mérő, K. , Piroska, D. (2013): A makroprudenciális bankszabályozás és -felügyelés keretrendszerének kialakulása (Development of the Framework of Macroprudential Banking Regulation and Supervision) Hitelintézeti Szemle, Vol. XII, Issue No 4, p. 306–325.

Merő K., Piroska, D. (2016) Banking Union and Banking Nationalism – Explaining Opt-Out Choices of Hungary, Poland and Czech Republic, IBS Working Paper

Mérő, K. (2014) Az állam szerepváltozásai a bankszabályozásban. Válasz a Külgazdaság körkérdésére (Changing Role of the State in Banking Regulation – Answers in the Survey of Külgazdaság), Külgazdaság, Vol. LVIII, Issue No 1–2, p. 46–53.

Neményi, J. (2009) A monetáris politika szerepe Magyarországon a pénzügyi válság kezelésében (Role of Monetary Policy in Managing the Financial Crisis in Hungary) Közgazdasági Szemle, Vol. LVI, No 5, p. 393–421.

Spendzharova, A. B. (2014) Banking union under construction: The impact of foreign ownership and domestic bank internationalization on European Union member-states’ regulatory preferences in banking supervision, Review of International Political Economy, 21 (4), 949-979.

Várhegyi, É. (2010) A válság hatása a magyarországi bankversenyre (Effect of the Crisis on Banking Competition in Hungary) Közgazdasági Szemle, Vol. LVII, Issue No 10, p. 825–846.

Várhegyi, É. (2012) A magyar bankszektor szabályozása és versenyhelyzete a válságban (Regulation and Competitive Position of the Hungarian Banking Sector During the Crisis) In: Verseny és

Közgazdasági Elméletek Története Tanszék

9. A pozitív közgazdaságtan módszertana – közgazdasági metodológiai problémafelvetések Mill-től Friedman-ig

Szemináriumvezető: Hild Márta

10. Pénzelméleti és a pénzpolitikai viták a 20. század első felében Magyarországon

Szemináriumvezető: Hild Márta

11. Marx és Keynes gazdaságelmélete

Szemináriumvezető: Hild Márta

12. Marx és a mainstream társadalomtudomány – analitikus marxizmus

Szemináriumvezető: Hild Márta

13. A vállalkozó a közgazdaságtan történetében

Szemináriumvezető: Madarász Aladár

14. Válságok és válságmagyarázatok

Szemináriumvezető: Madarász Aladár

15. A jövedelemelosztás, a jövedelemmeghatározódás és a gazdasági ciklusok összefüggésrendszere – tantörténeti áttekintés

Szemináriumvezető: Horváth László

16. A post-keynesi iskola kialakulása, fejlődése és mostani helyzete

Szemináriumvezető: Horváth László

17. A korai magyar gazdasági gondolkodás

Szemináriumvezető: Horváth László

Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék

18. Közpolitikai döntéshozatal a magyar kormányzatban

Szemináriumvezető: Gajduschek György – Hajnal György

A témakör a kormányzati stratégiai, vagyis a közpolitikai döntések meghozatalára utal, értve ez alatt mind a központi kormányzatot, mind pedig a települési önkormányzatokat. Arra a folyamatra, amelyben olyan alapvető döntések születnek pl., hogy mit kezdjünk a hajléktalanság problémájával, hogyan lehetne a vállalkozásokat élénkíteni, milyen célok mentén és milyen módon kellene az iskolarendszert átalakítani, stb.? E kérdések felmerülnek a központi kormányzat (a minisztériumok, háttérszervezetek, stb.) területén, de jórészt megjelennek az egyes települési önkormányzatok esetében is. A kutatószeminárium keretében a hallgatók egyéni, vagy kiscsoportos tevékenység keretében ezt a közpolitikai folyamatot tanulmányozzák, lehetőség szerint egy konkrét területen konkrét kutatást is végezve. Ez irányulhat pl. annak vizsgálatára, hogy egy-egy szervnél miként születnek a döntések, kik, hogyan készítik elő azokat, avagy gondoskodnak azok végrehajtásáról. De az is lehetséges, hogy a hallgató kiválaszt egy őt érdeklő közpolitikai döntést – a környezetvédelemtől, a gazdaság-, oktatás- szociálpolitikáig, stb. – és ezt elemzi, akár annak tartalmi elemeire, akár a döntéshozatal, akár a megvalósítás folyamatára, az abban esetleg jelentkező problémákra koncentrálva.

Tárgyfelelős / jelentkezni: Gajduschek / Hajnal

A javasolt irodalom meghatározása a hallgató által választott témakör és a hallgató nyelvismerete függvényében történik. Általános magyar nyelvű irodalom:

Gulyás Gyula – Jenei György: Bevezetés a közpolitikába. Budapest: Aula, 1999

Gajduschek György – Hajnal György: Közpolitika. HVG-Orac 2010

Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszék

19. Kopulák a pénzügytanban

Szemináriumvezető: Móczár József

A kutatószemináriumon a kopula függvények pénzügyi alkalmazásaira fókuszálunk. A kopula függvény (copula - latin szó, jelentése: szalag, kötél, kötelék) kettő vagy több valószínűségi változó együttes eloszlásfüggvényét kapcsolja össze a peremeloszlás függvényekkel. Ezért sokszor olvashatunk olyan meghatározást is, hogy a kopula 'egy kockába zárt eloszlásfüggvények világa'. A 'copula' elnevezést Abe Sklar vezette be 1956-ban abban a tételben, amely összeköti a kopula függvényt az együttes eloszlásfüggvénnyel, illetve a peremeloszlás függvényekkel. Még egyszerűbben, a kopula függvény használata új együttes eloszlások megszerkesztését teszi lehetővé, ami lehetővé teszi az új függőségi mutatók meghatározását.

A pénzügyekben használt kopula módszerek azon a standard feltevésen alapulnak, hogy a pénzügyi termékek hozamrátái időben sztochasztikusan alakulnak. Az 1987-es válságig e hozamokról feltették, hogy normális eloszlásúak, és e feltevésen alapult a modern pénzügy-elmélet nagy része. Az árazásban ez megfelel a standard Black-Scholes közelítésnek a kontingens követelések értékelésében. A kockázatelemzésben a normális eloszlás feltevése a standard parametrikus kockázatméréshez vezetett, amit 1994-től a világ vezető globális befektetési bankja, a J. P. Morgan forgalmazott RiskMetrics néven. A normális eloszlás feltevésének tulajdonítható, hogy a módszer a portfolióban szereplő értékpapírok hozzamrátáinak volatilitására és a közöttük lévő korrelációkra támaszkodik. Azonban e feltevés realitását a piaci adatok erőteljesen megkérdőjelezték, még az olyan standart pénzügyi termékek esetében is, mint a részvények vagy a kötvények. Ugyanakkor a pénzügyi innováció legújabb termékei, mint például az egyszerű szintetikus (vanilla) opciók is nem normális eloszlású hozamok mutatnak. E trendet tovább erősítették a hitelhez kapcsolódó termékek hozamai, amelyek szintén nem Gauss eloszlásúak. A kopula függvények felhasználása nélkül reménytelen feladat lenne a különböző pénzügyi termékekből és értékpapírokból összeállított portfoliókban a nem normális eloszlás és a nem lineáris kapcsolatok kérdésének kezelése.

20. Kaotikus és komplex dinamikai rendszerek

Szemináriumvezető: Móczár József

Tematika:
1.       Bifurkációs elmélet és közgazdasági dinamika
1.1     Előzmények és a strukturális stabilitás különböző fogalmai
1.2     Lokális bifurkációk a folytonos idejű dinamikai rendszerekben
1.2.1  Csomóponti-, transzkritikus- és villa-bifurkációk
1.2.2  Hopf-bifurkáció
1.3     Lokális bifurkációk a diszkrét idejű dinamikai rendszerekben
1.3.1  Csomóponti-, transzkritikus- és villa-bifurkációk
1.3.2  Hopf-bifurkáció
 
2.    Kaotikus halmazok és kaotikus attraktorok
2.1  Alapdefiníciók
2.2  Szimbolikus dinamika és eltolás leképezés
2.3  Logisztikus leképezés  > 2+
2.4  Smale patkó
2.5  Sátorleképezés és logisztikus leképezés
2.6  Duplázó leképezések
2.7  Kaotikus attraktorok
2.8  A Lorenz modell

3.    Karakterisztikus kitevők, fraktálok és homoklinikai pályák
3.1  Ljapunov karakterisztikus  kitevők
3.2  Fraktál dimenziók
3.3  Patkók és homoklinikai pályák

4.    Átmenet a káoszhoz
4.1  Periódusduplázó út a káoszhoz
4.2  Intermittencia
4.3  Krízisek
4.4  Kváziperiodicitás és káosz

5.    Ergodikus közelítés
5.1  Ergodikus mértékek
5.2  Természetes abszolút folytonos SBR mértékek
5.3  Attraktorok invariáns mértékekként
5.4  Előrejelezhetőség, entrópia
5.5  Izomorfizmus5.6  Aperiodikus és kaotikus dinamika

6.    Determinisztikus rendszerek és sztochasztikus folyamatok
6.1  Bernoulli dinamika
6.2  Markov eltolások
6.3  -kongruencia

Irodalom
Medio, A, and Lines, M. (2001): Nonlinear dynamics, Cambridge University Press, Cambridge.
Devaney, R. L. (1992): A First Course in Chaotic Dynamical Systems, Addison-Wesley Publishing Company, Inc. Massachusetts.
Alligood, K. T. – Sauer, T. D. – Yorke, J. A. (1996): Chaos ( An Introduction to Dynamical Systems), Springer-Verlag, New York.
Abraham, R. H. – Gardini, L. – Mira, Ch. (1997): Chaos in Discrete Dynamical Systems, Springer-Verlag, New York.
Vialar, T. (2009): Complex and Chaotic Nonlinear Dynamics, Springer-Verlag, New York.

Makroökonómia Tanszék

21. Makroökonómia: kulcs napjaink problémáinak megértéséhez

Szemináriumvezető: Mihályi Péter

Választhatják: Mesterszakos hallgatók

A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság után új megvilágításba kerültek a neoklasszikus közgazdasági elmélet növekedésre, egyensúlyra és makroszintű jövedelem-elosztásra vonatkozó fő állításai.  Egyfelől újrafelfedezésre kerültek az elmúlt évtizedek „elfeledett” szerzői és modelljeik (pl. H. Minsky), másrészt felértékelődtek a korábban társadalmi hasznosság szempontjából kevésbé fontosnak gondolt kutatási témakörök (pl. egyenlőtlenségek).   Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a munka és a tőke (L és K) fogalmi szétválasztása felett eljárt az idő: a legegyszerűbb kétkezi dolgozók is bekapcsolódtak a pénzügyek körforgásába (pl. megtakarításaik vannak, hitelből vásárolnak ingatlant), s ezáltal ők maguk is nyertesei/vesztesei a pénzügyi jószerencse forgandóságának.

Az új ismeretek elsajátításán túlmenően a szeminárium fontos célja, hogy a hallgatók a két féléves képzés során megtanulják, hogy miként kell feldolgozni egy-egy könyv terjedelmű szakmunkát, megértsék azt a folyamatot, amely végeredményeképpen megszületik egy évtizedekig maradandó értéket képviselő monográfia.  Másképpen fogalmazva, ez a szeminárium lehet az első lépés a főhivatású tudományos kutatóvá válás felé.

Közvetlen és elvárt cél: Részvétel az intézményi TDK versenyen.   Tervezett létszám: 5-10 fő.

Feldolgozásra váró irodalom:
Kornai János: Anti-equilibrium
Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlődés trendvonala
Piketty, Thomas: A Tőke a 21. században
Minsky, Hyman: Can „It” Happen Again?
Shiller, R. J.: Finance and the Good Society?

Mikroökonómia Tanszék

22. Empirikus piacszerkezeti elemzések

Szemináriumvezető: Bakó Barna

A kurzus egyrészről rövid bevezetést ad a piacszerkezeti kutatások aktuális irányairól, másrészről konkrét példákkal és módszertani támogatással hozzásegíti a hallgatókat önálló elemzések elvégzéséhez.

Irodalom: Jean Tirole: The Theory of Industrial Organization, MIT Press

23. A megosztásos gazdaság piacelméleti megközelítésben.

Szemináriumvezető: Berde Éva

2008-ról a legtöbb közgazdásznak a gazdasági pénzügyi válság jut eszébe. Talán néhányan arra is gondolnak, hogy 2008-ban született meg San Franciscóban az Uber ötlete, amivel azután 2009-ben meg is történtek az első próbautak. Azóta pedig az Uber - és a hasonló struktúrában működő vetélytársai - menetelnek a meredek profitnövekedés útján.  Egyúttal gyökeresen megváltoztatják a hívásos személyszállítás piacát. Az Uber Európában ugyan egyelőre csak Angliában rendelkezik teljesen legális működési lehetőséggel, kontinensünk többi országában vagy teljesen betiltották, vagy szinte minden vonatkozásban akadályozzák a működését. Az Uber teljes jogú piacra lépése azonban a küszöbön van, ezért európaiként is érdemes tanulmányozni az Uberre vonatkozó piacelméleti összefüggéseket.

Hasonló jellegű „iparági részterület” az Airbnb is, mely a szálláspiacot forradalmasította. Jelenléte Európában is természetessé vált, így az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés Magyarországon is megvalósítható. Összességében mindkét iparági részterület az új típusú gazdaság megosztási (vagy elérési?) elveken működő piacszegmenséhez tartozik. A kutatószeminárium keretek közt a megosztási, vagy elérési gazdaság Uber és Airbnb részterületéhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy a hagyományos piacelemzési eszközöket alkalmazva mit mondhatunk a megosztásos gazdaság működéséről. A téma kiváló lehetőséget ad újszerű szakdolgozat és/vagy TDK írására is.

Irodalom (csak ízelítőül, mert együtt fogunk újabb irodalmakat gyűjteni):

Berger, T., Chen, C., & Frey, C. B. (2017). Drivers of disruption? Estimating the Uber effect. working paper.

Cohen, M., & Sundararajan, A. (2015). Self-regulation and innovation in the peer-to-peer sharing economy. U. Chi. L. Rev. Dialogue, 82, 116.

Cohen, M., & Sundararajan, A. (2015). Self-regulation and innovation in the peer-to-peer sharing economy. U. Chi. L. Rev. Dialogue, 82, 116.

Cohen, P., Hahn, R., Hall, J., Levitt, S., & Metcalfe, R. (2016). Using big data to estimate consumer surplus: The case of uber (No. w22627). National Bureau of Economic Research.

Cohen, P., Hahn, R., Hall, J., Levitt, S., & Metcalfe, R. (2016). Using big data to estimate consumer surplus: The case of uber (No. w22627). National Bureau of Economic Research.

24. A demográfiai folyamatok gazdasági vetülete

Szemináriumvezető: Berde Éva

A népesség öregedése szinte minden európai országban, de a Föld nagyon sok más országában is komoly kihívásokat jelent a gazdasági élet vonatkozásában. Kutatószemináriumom ezekkel a kihívásokkal foglalkozik. Külön speciális területként vizsgáljuk a piaci feltételek esetleges változását a demográfiai tendenciáknak megfelelően; a gazdasági növekedés demográfiai forrásait; a termékenységi ráta korrigált számítását; az aktív öregedés lehetőségét, továbbá valamennyi olyan újonnan az érdeklődés előterébe került területet, amely kapcsolatban van a gazdasági élet demográfiai vonatkozásaival. A kutató szeminárium kitűnő lehetőséget biztosít szakdolgozat és/vagy TDK írására a következő témákban:

Az 1. és 2. demográfiai osztalék szerepe a gazdasági növeldésben.

Az idősebb korosztály munkaerő-piaci helyzete

A nyugdíj rendszer lehetőségei és várható távlatai

A termékenység alakulásának szerepe a gazdasági fejlődésben

A nők gyerekvállalási hajlandósága és a gazdaság jövőbeli pályái

Az alábbi irodalomjegyzék csak ízelítő a téma lehetséges megközelítésére vonatkozóan, folytatni közösen fogjuk együttes munkánk során:

Adelman, Irma. 1963. “An Econometric Analysis of Population Growth.” The American Economic Review 53 (3): 314–39.

Augusztinovics, M. and Köllő, J. (2007). Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970-2020 [Labour-market performance and pensions, 1970-2020]. Közgazdasági Szemle (Economic Review-monthly of the Hungarian Academy of Sciences), 54(6), 529-559.

Augusztinovis, M., Gál R., Máté, L., Matits, Á. , Simonovits, A.,  and Stáhl, J. (2002). A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után [The Hungarian pension system before and after the 1998 reform]. Közgazdasági Szemle (Economic Review-monthly of the Hungarian Academy of Sciences), 49(6), 473-517.

Becker, Gary S. 1960. “An Economic Analysis of Fertility.” In Demographic and Economic Change in Developed Countries, 209–40. Columbia University Press.

Berde, É., - Kovács, E. (2016). A svéd és a magyar termékenységi arányszám összehasonlítása. Kozgazdasagi Szemle/Economic Review, (63).

Berde, É.- Kuncz, I (2016). Is the “Beckerian” quantity-quality tradeoff regarding the offspring always true? Analysis of NTA data (No. 9590). EcoMod.

Berde, É., & Németh, P. (2015). A termékenységi arányszám kiszámításának különböző módszerei. Köz-gazdaság, 10(2), 121-137.

Berde, É., & Németh, P. (2015). Csehország, Magyarország és Szlovákia termékenységi idősorainak összehasonlítása. Statisztikai Szemle, 93(2), 113-141.

Berde, É., & Németh, P. (2016). A magyarországi termékenység paritásonkénti alakulása 1970 és 2011 között. Köz-gazdaság, 11(2), 129-148.

Blanchet, D. and T. Debrand (2008), The Sooner, the Better? Analyzing Preferences for Early Retirement in European Countries, IRDES Working Paper No. 13.

Blanchflower, D. G. and A. J. Oswald (2007), Is Well-Being U-Shaped over the Life Cycle?, IZA DP. 3075.

Bloom, David E., David Canning, Günther Fink, and Jocelyn E. Finlay. 2010. “The Cost of Low Fertility in Europe Le Coût de La Basse Fécondité En Europe.” European Journal of Population / Revue Européenne de Démographie 26 (2): 141–58.

Bluestone, K. (2015), “The future of development is ageing”, OECD Insights blog, wp.me/p2v6oD-23K.

Börsch-Supan, A. H., and Wilke, C. B. (2006). The German public pension system: How it will become an NDC system look-alike. Pension Reform: Issues and Prospects for Non-Financial Defined Contribution (NDC) Schemes, R. Holzmann and E. Palmer, Eds. The World Bank, Washington, DC, 573-610.

Börsch-Supan, A., A. Brugiavini and E. Croda (2009), The role of institutions and health in European patterns of work and retirement, Journal of European Social Policy, 19(4).

Cipriani, Giam Pietro. 2014. “Population Aging and PAYG Pensions in the OLG Model.” Journal of

Clark, A. E. (2001). What really matters in a Job? Hedonic measurement using quit data. Labour Economics 8.2 : 223-242.

Clark, A. E. (2009), Work, Jobs and Well-being across the Millenium, IZA  Discussion Paper No. 3940.

Clark, A. E., P. Frijters, M. A. Shields (2006), Income and happiness: Evidence, explanations and economic implications. PSE Working Papers n2006-324.

Cseres-Gergely, Zs. (2015), A 2000-es évek magyarországi nyugdíjkorhatár-emeléseinek azonnali hatása az érintett nők munkavállalására [The impact of increasing retirement age on the employment rate of women]. Közgazdasági Szemle (Economic Review-monthly of the Hungarian Academy of Sciences), 62(6), 652–673.

Easterlin, Richard A. 1975. "An Economic Framework for Fertility Analysis." Studies in Family Planning 6 (3): 54-63.

Ellis, Jas. 2008. “Culture, Fertility, and Son Preference.” PhD diss., The London School of Economics and Political Science (LSE). etheses.lse.ac.uk/986/.

Eurofound (2012a): Employment trends and policies for older workers in the recession. Report. https://www.eurofound.europa.eu/publications/report/2012/labour-market-social-policies/employment-trends-and-policies-for-older-workers-in-the-recession, Retrieved on 11. December 2016

Éva, B., & Eszter, K. (2016). A svéd és a magyar termékenységi arányszám összehasonlítása/COMPARISON OF SWEDISH AND HUNGARIAN FERTILITY LEVELS. Közgazdasági Szemle, 63(12), 1348.

Freedman, Deborah S. 1963. “The Relation of Economic Status to Fertility.” The American Economic Review 53 (3): 414–26.

Freedman, Ronald, and Lolagene Coombs. 1966a. “Childspacing and Family Economic Position.” American Sociological Review, 631–48.

Gafafer, W. M. (1957). Employment and retirement of elderly workers. Public health reports, 72(12), 1060.

Gál,  Róbert Iván, Pieter Vanhuysse and Lili Vargha (2016). " Pro-elderly welfare states within pro-child societies: Incorporating family cash and time into intergenerationaltransfers analysis" Center for Economic Institutions, working paper No 2016-6.

Gazioglu, S., A. Tansel (2006), Job satisfaction in Britain: individual and job related factors, Applied Economics, 38, 1163–1171.

Hofäcker, D. and E. Naumann (2015), The emerging trend of work beyond retirement age in Germany, Z Gerontol Geriat, 48: 473-479.

Ilmakunnas, P., and Maliranta, M. (2007). Aging, labor turnover and firm performance. Helsinki Center of Economic Research, Discusison Paper. No. 164. May 2007.

Jürges, H. (2007). True health vs response styles: exploring cross‐country differences in self‐reported health. Health economics, 16(2), 163-178.

Jürges, H., Thiel, L., and Börsch-Supan, A. (2016). Healthy, Happy, and Idle: Estimating the Health Capacity to Work at Older Ages in Germany. In Social Security Programs and Retirement Around the World: The Capacity to Work at Older Ages. University of Chicago Press.

Keuschnigg, C., and Keuschnigg, M. (2004). Aging, labor markets, and pension reform in Austria. FinanzArchiv/Public Finance Analysis, 359-392.

Lain, D. (2016). Reconstructing Retirement. Work and Welfare in the UK and USA. Policy Press. University of Bristol.

Lain, D., S. Vickerstaff (2014), Working beyond retirement age: lessons for policy, In: International Handbook on Ageing and Public Policy, Publisher: Edward Elgar, Editors: Sarah Harper, Kate Hamblin, pp.242-255

Lee, Ronald, and Andrew Mason. 2010. “Fertility, Human Capital, and Economic Growth over the Demographic Transition.” European Journal of Population / Revue Européenne de Démographie 26 (2): 159–82. doi:10.1007/s10680-009-9186-x.

Lee, Ronald, and Andrew Mason. 2011 (lead authors and editors). Population Aging and the Generational Economy: A Global Perspective (Cheltenham, UK and Northampton, MA: Edward Elgar)

Lovász, A. and Rigó, M.  (2013), Vintage Effects, Ageing and Productivity, Labour Economics, Vol. 22. pp. 47-60.

Mankiw, N. Gregory, David Romer, and David N. Weil. 1992. “A Contribution to the Empirics of Economic Growth.” The Quarterly Journal of Economics 107 (2): 407–37. doi:10.2307/2118477.

Mason, Andrew, Ronald Lee, and Jennifer Xue Jiang. 2016. “Demographic Dividends, Human Capital, and Saving.” The Journal of the Economics of Ageing 7 (April): 106–22. doi:10.1016/j.jeoa.2016.02.004.

National Transfer Accounts data, 2016. (accessed új dátum és a megfelelő honlapcím). www.ntaccounts.org/web/nta/show/NTA%20Data.

National Transfer Accounts. (accessed June 10, 2016). www.ntaccounts.org/web/nta/show/NTA%20Data.

Samuelson, Paul A. 1975. “The Optimum Growth Rate for Population.” International Economic Review 16 (3): 531–38. doi:10.2307/2525993.

Sousa-Poza, A., and Sousa-Poza, A. (2000). Well-being at work: A cross-national analysis of the levels and determinants of job satisfaction. Journal of Socio-Economics, 29, 517–538.

Tishman, F. M., Van Looy, S., & Bruyère, S. M. (2012). Employer strategies for responding to an aging workforce. The NTAR Leadership Center, Rutgers, The State University of New Jersey.

Vickerstaff, S., Baldock, J., Cox, J. and Keen, L. (2004). Happy Retirement?: The Impact of Employers’ Policies and Practice on the Process of Retirement. Bristol: The Policy Press.

Warr, P. (1992), Age and Occupational Well-Being, Psychology and Aging, Vol. 7, No. 1, 37-45.

Willis, Robert J. 1973. “A New Approach to the Economic Theory of Fertility Behavior.” Journal of Political Economy 81 (2): S14–64.

DeMasi, A. A. (2016). Uber: Europe's Backseat Driver for the Sharing Economy. Creighton Int'l & Comp. LJ, 7, 73.

Geradin, D. (2015). Uber and the Rule of Law: Should Spontaneous Liberalization Be Applauded or Criticized?.

Guttentag, D. (2015). Airbnb: disruptive innovation and the rise of an informal tourism accommodation sector. Current issues in Tourism, 18(12), 1192-1217.

Hahn, R., & Metcalfe, R

Hall, J., Kendrick, C., & Nosko, C. (2015). The effects of Uber’s surge pricing: A case study. The University of Chicago Booth School of Business.

Jefferson-Jones, J. (2014). Airbnb and the housing segment of the modern sharing economy: Are short-term rental restrictions an unconstitutional taking. Hastings Const. LQ, 42, 557.

Kaplan, R. A., & Nadler, M. L. (2015). Airbnb: A case study in occupancy regulation and taxation. U. Chi. L. Rev. Dialogue, 82, 103.

Szabó, Katalin ( 2017) Institutional entrepreneurship Agents’ ability and activity for building up new institutions by combining existing elements Society&Economy, Vol. 39.  Megjelenés alatt.

Wyman, K. M. (2017). Taxi Regulation in the Age of Uber. NYUJ Legis. & Pub. Pol'y, 20, 1.

25. Piacelemzés és szabályozás

Szemináriumvezető: Szakadát László

A szeminárium célja az érdeklődő hallgatók felkészítése TDK kutatásra, szakdolgozatírásra. A konkrét dolgozattémák a piacelemzés és közgazdasági szabályozáselmélet alkalmazási köreiből kerülnek ki. A kurzus irodalmi áttekintés nyújtásán túl konkrét példákkal és módszertani támogatással kívánja segíteni a hallgatókat önálló elemzések elvégzéséhez.

Irodalom: főként folyóiratcikkek kerülnek feldolgozásra az alapirodalom (Tirole: The Theory of Industrial Organization) releváns fejezeteiből kiindulva.

26. Vállalatelmélet

Szemináriumvezető: Szakadát László

A szeminárium célja az érdeklődő hallgatók felkészítése egyéni kutatásra, TDK írására, szakdolgozatírásra. A konkrét dolgozat- vagy kutatástémák a közgazdasági szervezetelmélethez kapcsolódóan kerülnek kiválasztásra. A kurzus irodalmi áttekintés nyújtásán túl konkrét példákkal és módszertani támogatással kívánja segíteni a hallgatókat önálló elemzések elvégzésében.

Irodalom: főként a kapcsolódó releváns angol folyóiratcikkek kerülnek feldolgozásra a kiválasztott témától függően.

27. Közgazdaságtan – politikai gazdaságtan - filozófia

Szemináriumvezető: Gervai Pál – Trautmann László

A szeminárium célja, hogy hozzájáruljon a politikai gazdaságtan, illetve a közgazdaságtan filozófiai alapjainak tisztázásához. A kutatás során abból indulunk ki, ami a félév folyamán feldolgozandó könyv célja is: minden egyes korban a filozófia szerepének és a filozófiai eredményeknek összevetése a kor fő politikai-gazdaságpolitikai problémáival és ezzel összefüggésben az akkor született politikai gazdaságtani, illetve közgazdasági eredményekkel. Ugyanakkor az eszmetörténetet mi elsősorban eszköznek tekintjük a XXI. század politikai gazdaságtani és közgazdaságtudományi fejlődésének vizsgálatához, a következő időszak, a globalizáció politikai gazdaságtanának kutatásához.

Irodalom:

Bor, Jan - Petersma, Errit: Képes filozófiatörténet - A gondolat képzelőereje

Bence György: Politikai filozófia a rezsimforduló után, Világosság, 2009 tavasz

Erős Vilmos: Erkölcs és államrezon, Világosság, 2008 9-10

28. Politika – közgazdaságtan – termelési kultúra

Szemináriumvezető: Gervai Pál – Trautmann László

A szeminárium célja, hogy vizsgálja az értékrend és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolatot, az eddigi tapasztalatok alapján kutassa azokat az intézményi és gazdaságpolitikai változásokat, amelyek hozzájárulnak az értékrend adaptálásához. A szeminárium során feldolgozandó könyvek egyik fő eredménye, hogy a demokratikus intézményrendszer segít az új termelési és fogyasztási kultúra elsajátításában, és a politikai intézményrendszer megújítása a válságból való kilábalás feltétele. A kutatás során a felsorolt irodalom mellett rövidebb cikkeket, írásokat esetenként videókat vagy más kulturális terméket is használni fogunk annak érdekében, hogy bizonyítsuk: az egyetemes kultúra ismerete a XXI. században a közgazdász munkájának része, és nem kolonc.

Irodalom:

Friedman, Benjamin: Jólét és erkölcsösség, Napvilág kiadó, 2010.

Akerlof – Shiller: Animal spirits – avagy a lelki tényezők szerepe a gazdaságban és a globális kapitalizmusban, Corvina, 2011

29. Nemzetközi politikai gazdaságtan

Szemináriumvezető: Sárvári Balázs

A kurzuson Kína globalizációértelmezését és annak fejlődését vizsgáljuk a Mao halálát követő időszakban. Kiemelten foglalkozunk azzal, hogy a világgazdasági válság hatására milyen pozíciót kíván és képes elfoglalni Kína a világgazdasági és geopolitikai folyamatokban, és hogy ezek milyen hatással lehetnek a többi szereplőre és a globális kormányzásra.

Munkánk során felkészülünk önálló kutatási anyag elkészítésére, amely publikációként, TDK-dolgozatként, szakdolgozatként is megállja a helyét.

Irodalom: folyóiratok legfrissebb számainak cikkeit dolgozzuk föl

30. Rezsimváltás a monetáris politikában?

Szemináriumvezető: Bihari Péter

A globális pénzügyi válság a monetáris politika eddig alkalmazott rendszerében is változásokat okoz. A makroprudenciális politikák hivatottak a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok feltárására. A monetáris politika pillanatnyilag keresi a módját, hogy miként építheti be döntéshozatali rendszerébe a makroprudenciális mérlegelések tapasztalatait. Ennek egyik módja például az, ha az inflációs célkövetés veszteségfüggvénye és kamategyenlete kiegészül a kockázati megítélés változásának szempontjával.A tárgy az inflációs célkövetés kezdeteitől kíséri végig a rezsim önfejlődését a mai állapotig. A kutatói szemináriumon való részvétel TDK írásra, szakdolgozatírásra készülő alap- és mesterszakos hallgatók részére nyújt rugalmas (ön)képzési formát.

Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék

31. Van-e esélye a magyar vállalatoknak az innovációs világversenyben?  Az intézmények meghatározó szerepe

Szemináriumvezető: Szabó Katalin

A kurzus tartalmáról és céljáról

Az utóbbi egy-két évtizedben markáns trendek bontakoztak ki az innovációkban:

a) Az innovációs tevékenység korábban elképzelhetetlen ütemre váltott, ma már gyakorlatilag folyamatos a vállalati világban.

b) Az újítások éllovasai a szolgáltatások, átvéve ezt a szerepet a korábban domináns ipartól.

c) Az innováció „demokratizálódik.” Míg 1970-ben a világszabadalmaknak mindössze 5 százaléka származott KKV-któl, mára ez az arány felment a szabadalmak egyharmadáig.

d) Az innovációk forrása ma már legtöbbször nem egyetlen, jól meghatározható szereplő: egyén, vállalat vagy kutatóintézet, hanem heterogén szereplők együttese.

e) Az innovációk növekvő részét hálózatokban, nem pedig zárt K+F részlegekben készítik elő, egyre inkább a világháló az innováció közvetítő-éltető közege.(„nyílt innovációk” )

Magyarország kis nyitott gazdaságában a túlélés kulcsa a fenti trendekhez való gyors alkalmazkodás.  Hogy mennyire leszünk képesek erre, az főleg az intézményi háttéren múlik. De vajon minden további nélkül átvihetők-e a fejlett országok „innovációbarát” intézményei a magyar gazdasági környezetbe? Alkalmas-e a hazai intézményi háttér az innovációk ösztönzésére, vagy éppen áthághatatlan akadályokat gördít az újítások útjába? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a kutatószeminárium, felhasználva és tovább bővítve azokat az empirikus eredményeket, amelyek a szemináriumvezető kutatóműhelyében felhalmozódtak, és bemutatva azokat az elméleteket is, amelyek magyarázzak az innovációs jelenségeket.  A hallgatóknak módja lesz bekapcsolódni egy élő kutatásba, tapasztalatokat szerezni, netán önálló eredményekre jutni, amelyet TDK vagy szakdolgozatként is benyújthat, vagy más formában publikálhat.

Irodalom:

Hámori Balázs -- Szabó Katalin (2010): A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle, 57. évf., 10. sz. pp. 876-897. 1

Haydeman, Steven: Institutions and Economic Performance: The Use and Abuse of Culture in New Institutional Economics. Studies in Comparative International Development, Spring2008, Vol. 43. Issue 1, pp.27-52,

Miles, I. (2000): Services Innovation: Coming of age in the Knowledge-based Economy. International Journal of Innovation Management, Vol 4. No. 4, pp 371-389.

North, D. C. [1990]: Institutions, Institutional Change and Economic Performance, Cambridge University Press, Cambridge, U. K:

North, D. C. – Wallis, J. J. – Weingast, B. R.[2006]: A Conceptual Framework for Interpreting Recorded Human History. NBER Working Paper, No. 12795.

OECD Reviews of Innovation…(2008): OECD Reviews of Innovation Policy:Hungary. OECD Directorate for Science, Technology and Industry (DSTI), Paris.

Open source as… (2005): Open Source as a Business Approach. Open Source Biotechnology? rsss.anu.edu.au/~janeth/home.html - 6k

Proinno Europe (2010): European Innovation Scoreboard (2010). www.proinno-europe.eu/.../innovation-union-scoreboard-2010

Szabó Katalin – Kocsis Éva (2003): Tanulás és felejtés vegyes vállalatokban. Oktatási Minisztérium, Budapest, 326. p.

32. A gazdasági viselkedés sajátosságai (Behavioral Economics)

Szemináriumvezető: Hámori Balázs

A kutatószeminárium célja:

Beemelni a közgazdasági elemzés és döntés-előkészítés látóterébe az emberi indulatokat, érzelmeket és az azokra épülő motivációkat, azaz közelebb hozni a pusztán önérdeket ismerő közgazdasági modelleket a valóságos gazdasági, üzleti szituációkhoz. A standard mikro- és makroökonómia a maga absztrakciós szintjén nem eléggé vesz tudomást arról, hogy a mindennapi gazdasági életben nem egyszerűen „gazdasági aktorok”, hanem hús-vér emberek vesznek részt. Érzelmeik, indulataik befolyásolják a gazdasági folyamatokat és döntéseket. A kurzus során feltárjuk a racionális és a nem racionális cselekvések sajátosságait. Megvizsgáljuk az emberi viselkedés szabályosságait és mérlegeljük a következetes és a nem következetes magatartás kihatásait a gazdasági folyamatokra. A társadalomba ágyazott  teljes ember magatartása, döntései az emóciók és pszichológiai mozgatórugók nélkül értelmezhetetlenek.  A viselkedés (magatartás)-gazdaságtan megközelítésében a gazdasági szereplők kooperációra lépnek és konfliktusokba keverednek egymással, visszavonulnak és fenyegetőznek, csalnak és kiegyeznek. Nem véletlen, hogy a  modern  közgazdasági eszköztárban kitüntetett szerepet kap a játékelmélet. Ha azonban már nem minden az individuum fejében dől el, hanem mások is közrejátszanak a történésekben, akkor a bizonyosságot szükségképpen  felváltja a bizonytalanság, törvények és egyértelműen kiszámítható “optimumok” helyett bizonyos gazdasági magatartásformák pozitív visszacsatolásokhoz,  mi több káoszhoz vezetnek.  A magatartás-gazdaságtani megközelítés változásokat hoz az elemzési technikákban is: biológiai és termodinamikai analógiák törnek előre, maguk mögé utasítva a hagyományos -  jobbára a mechanika eszköztárával analóg  -   eszközöket.

Vizsgálandó résztémák, címszavakban:

Magatartás, racionalitás, korlátozott racionalitás, függő magatartás, csoporthoz tartozás, konvenciók és szokások, érzelmek, jóindulat és rosszindulat, altruizmus és kockázatmegosztás, lojalitás, ellenszegülés és lázadás, hiúság, bizalom és tisztesség vs. csalás, és korrupció, alkudozás, zsarolás, hatalom

Szerzők:

Néhány a neves szerzők közül, akiknek a művei a munka során terítékre kerülhetnek:

Kenneth Arrow, Herbert Simon, Amartya Sen, Daniel Kahneman, Amos Tversky, Colin Camerer, Mancur Olson, Jon Elster, Albert Hirschman, Francis Fukuyama, Mathew Rabin, George Loewenstein, Botond Kőszegi.

33. A jóléti állam politikai gazdaságtana

Szemináriumvezető: Gedeon Péter

A szeminárium az alábbi kérdéseket, témákat ajánlja vizsgálat céljára:

1. Mi a jóléti állam?

2. Milyen kapcsolat van az iparosodás és a jóléti állam között?

3. Milyen kapcsolat van demokrácia, diktatúra és a jóléti állam között?

4. Milyen jóléti állami rezsimek jöttek létre a modern kapitalizmusban?

5. Hogyan magyarázható a különböző jóléti rezsimek kialakulása?

5. Hogyan változnak a jóléti állami rezsimek?

6. Hogyan magyarázhatóak a jóléti állam reformjai?

7. Milyen jóléti reformok történtek a posztszocialista országokban?

Válogatott irodalom

Esping-Andersen, Gøsta: Jóléti államok az évszázad végén: a munkaerőpiac, a családszerkezeti és a demográfiai változások hatása. In: Csaba Iván és Tóth István György (szerk.): A jóléti állam politkai gazdaságtana. Budapest: Osiris Kiadó, Láthatatlan Kollégium, Budapest, 1999, pp. 89-111

Esping-Andersen, Gøsta: Mi a jóléti állam? In: Ferge Zsuzsa és Lévai Katalin (szerk.): A jóléti állam. Budapest: T-Twins, 1991, pp. 116-134.

Estevez-Abe, Margarita, Iversen,Torben, and Soskice, David: Social Protection and the Formation of Skills: A Reinterpretation of the Welfare State. In: Hall Peter A. and Soskice, David (eds.): Varieties of Capitalism. The Institutional Foundations of Comparative Advantage. Oxford: Oxford University Press, 2001, pp. 145-183

Flora, Peter and Alber, Jens: Modernization, Democratization, and the Development of Welfare States in Western Europe. In: Flora, Peter, Heidenheimer, Arnold J.: The Development of Welfare States in Europe and America. New Brunswick, N.J.: Transaction Books, 1981, pp. 37-80

Green-Pedersen, Christoffer and Haverland, Markus: The new politics and scholarship of the welfare state. Journal of European Social Policy, Vol. 12, No. 1, February 2002, pp. 43–51

Häusermann, Silja, Picot,Georg, Geering, Dominik, Rethinking Party Politics and the Welfare State: Recent Advances in the Literature. Paper prepared for the 17th International Conference of the Council for European Studies, Montréal, April 15-17, 2010

Iversen, Torben and Soskice, David, Electoral Institutions and the Politics of Coalitions: Why Some Democracies Redistribute More than Others. The American Political Science Review, Vol. 100, No. 2, May 2006, pp. 165-181

Mann, Michael: Ruling Class Strategies and Citizenship. Sociology, Vol. 21, No.3, August 1987, pp. 339-354

Manow, Philip: Comparative Institutional Advantages of Welfare State Regimes and New Coalitions in Welfare State Reforms. In Paul Pierson (ed.): The New Politics of the Welfare State. New York: Oxford University Press 2001, pp. 146–164

Müller, Katharina: The Political Economy of Pension Reform in Central-Eastern Europe. Cheltenham, Northampton: Edward Elgar, 1999, pp. 149-178

Offe, Claus: Democracy against the Welfare State?: Structural Foundations of Neoconservative Political Opportunities. Political Theory, Vol. 15, No. 4, November 1987, pp. 501-537

Orenstein Mitchell A.:  Postcommunist welfare states. Journal of Democracy, Volume 19, Number 4, October 2008, pp. 80-94

Papp Zsolt: A "jóléti állam" problémái - szociológiai nézőpontból. Medvetánc 1983/4-1984/1, pp. 141-160

Pierson, Paul: The New Politics of the Welfare State. World Politics, Vol. 48, No. 2, January 1996, pp. 143-179

Scarbrough, Elinor: West European welfare states: The old politics of retrenchment. European Journal of Political Research, Vol. 38, 2000, pp. 225–259

Schludi, Martin: Between conflict and consensus: the reform of Bismarckian pension regimes. In: Arza, Camila and Kohli, Martin (eds.): Pension Reform in Europe. Politics, Policies and Outcomes. London; New York: Routledge, 2008 pp. 47-69

Swank, Duane: Political Institutions and Welfare State Restructuring. The Impact of Institutions on Social Policy Change in Developed Democracies. In: Pierson, Paul (ed.): The New Politics of the Welfare State. Oxford [England]; New York: Oxford University Press, 2001, pp. 197-237

Swenson, Peter A.: Varieties of Capitalist Interests: Power, Institutions, and the Regulatory Welfare State in the United States and Sweden. Studies in American Political Development, Vol. 18, No. 1, Spring 2004, pp. 1-29

Vanhuysse, Pieter: Divide and Pacify: Strategic Social Policies and Political Protests in Post-Communist Democracies. Budapest; New York: Central European University Press, 2006

Wilensky, Harold L.: The welfare state and equality: structural and ideological roots of public expenditures. Berkeley: University of California Press, 1975, pp. 15-49.

Wren, Anne: The challenge of de-industrialisation: divergent ideological responses to welfare state reform. In: Ebbinghaus Bernhard and Manow, Philip (eds.): Comparing welfare capitalism: social policy and political economy in Europe, Japan and the USA. London; New York: Routledge, 2001, pp. 239-26

34. Kína és India a 21. század elején. A reformfolyamatok és az átalakulás politikai gazdaságtana

Szemináriumvezető: Székely-Doby András

A szeminárium célja:

A kutatószeminárium keretében a hallgatók elmélyíthetik a 21. század két legfontosabb ázsiai feltörekvő országának társadalmi, gazdasági és politikai sajátosságaira vonatkozó ismereteiket. A folyamatokat elsősorban az intézmények szemszögéből vizsgáljuk: módosulásaik és átalakulásuk adja azt a keretet, melyben a reformok logikája a legvilágosabban kirajzolódik. Külön hangsúlyt szeretnénk fektetni a két ország fejlődésének összehasonlító szemléletű elemzésére. Sorra vesszük többek között az agrárszektorban végbemenő reformokat, az ipari fejlődés irányait, a külgazdasági vonatkozásokat, a pénzügyi rendszer jellegzetességeit, valamint más egyedi sajátosságokat is. A kurzus során a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy saját kutatási témájuknak megfelelően modulszerűen alakítsák a tematikát. Ennek megfelelően a szeminárium tág teret enged az önálló kutatásnak és véleményformálásnak, valamint az eltérő nézőpontok ütköztetésének.

Legfontosabb irodalmak:

Naughton, Barry [2007]: The Chinese Economy. Transitions and Growth. The MIT Press. Cambridge. England.

Panagariya, Arvind [2008]: India: The Emerging Giant. Oxford University Press. NY.

Rothermund, Dietmar [1993]: An Economic History of India. From Pre-Colonial Times to 1991. Routledge. London.

Sen, Amartya [2003]: A fejlődés mint szabadság. Európa Könyvkiadó. Budapest.

Shirk, Susan [1993]: The Poltical Logic of Economic Reform in China. University of California Press, Berkeley.

Wu Jinglian [2005]: Understanding and Interpreting Chinese Economic Reform. Thomson South-Western. Mason.

35. A felsőoktatási rendszer finanszírozásának és az irányításának elméleti és aktuális szakpolitikai kérdései, különös tekintettel az intézményi (koordinációs és tulajdonjogi) aspektusokra

Szemináriumvezető: Dr. Veres Pál

A tudásalapú társadalomban az oktatás és ezen belül a felsőoktatás stratégiai szerephez jut. A felsőoktatás, mint a társadalom és az oktatás alrendszere meghatározott funkciókat tölt be, amelyek adott intézményi környezetben, a belső és külső stakeholderek igényei és viselkedése szerint alakulnak. A szeminárium keretében különösen vizsgáljuk a felsőoktatás funkciójának (szerepének, a szereplők igényeinek) változását. Elemezzük az állam, az egyes stakeholderek és érdekcsoportok szerepét, interakcióit, a tulajdonjogok megosztását, az állami, piaci és tárgyalásos koordináció szerepét és változását. Speciális kutatási irány lesz a költség-haszon elv értelmezése és érvényesíthetősége a finanszírozásban, az állami szerepvállalás területei, ezek kapcsolata és összeférhetősége, a megbízó-ügynök viszony értelmezhetősége az állam és az állami felsőoktatási intézmények viszonyában.

A felsőoktatás finanszírozása tekintetében két irányban lehet kutatni: az egyes intézmények szintjén és a rendszer egészében jellemző finanszírozási célok, problémák és lehetséges megoldások (költségmegosztás, algoritmusok, elszámoltathatóság stb.). Az irányítás ugyancsak vizsgálható az egyes intézmények szintjén és az teljes rendszer szintjén (például a tulajdon funkciók és az irányítási funkciók megosztása, a belső és külső stakeholderek szerepe stb.).

A kutatószeminárium komoly motivációt és segítséget jelenthet a végzés után elhelyezkedés tekintetében, különös tekintettel az oktatási szektorban történő elhelyezkedésre.

Irodalmi források:

A résztvevők a fő témán belül egyéni kutatási irányok között választhatnak és ennek megfelelő irodalmat kutatnak, illetve dolgoznak fel.

  1. Barr, N.: [2009]: A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest
  2. Education at a Glance 2013: OECD indicators,

http://www.oecd.org/edu/eag2013%20(eng)--FINAL%2020%20June%202013.pdf

  1. European Commission [2011]: Modernisation of Higher Education in Europe: Funding and Social Dimension, letölthető: http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/131EN.pdf

(2014. június 4.)

  1. Halász Gábor [2006]: Az oktatás kormányzásának jövője – válasz a komplexitás kihívásaira, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Letölthető: http://halaszg.ofi.hu/download/Hiroshima.pdf (2014. június 4.)
  2. Halász Gábor [2001]: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
  3. Halász Gábor [2007]:Lisszabon és az egyetemek: az Európai Unió formálódó felsőoktatási politikája Letölthető:

http://www.tpf.hu/upload/docs/tudaskozpont/Oktataseskepzes2010/felsooktatas/hg_vitairat_ver01.pdf (2014. június 4.)

  1. Havady Tamás - Szitás József – Veres Pál [2009]: Az önköltségszámítás szabályozása és gyakorlata, különös tekintettel a költségtérítés nagyságának meghatározására, In.: Felsőoktatási Műhely, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Országos Felsőoktatási Információs Központ, Budapest, 95-106. o.
  2. Higher Education Governance in Europe – Policies, structures, funding and academic staff [2008], European Comission, Education and Cultrure DG, Felsőoktatási Műhely 2010. II. Educatio Kht.
  3. Higher Education Management and Policy [2006], Journal of the Programme on Institutional Management in Higher Education, Volume 8. No.2.
  4. Kováts Gergely [2006]: A felsőoktatási intézmények finanszírozási modelljei. Közgazdasági Szemle, LIII. évf. 2006. október, 919-938. o.
  5. Polónyi István – Timár János [2006]: Az oktatás költségei és finanszírozása. Competito 2006. március
  6. Polónyi István [2008]: Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
  7. Schindler, D. [2011]: Tuition Fees and the Dual Income Tax: The Optimality of the Nordic Income Tax System. German Economic Review 12(1):59-84 o.
  8. Temesi József (szerk.) [2004]: Finanszírozás és gazdálkodás a felsőoktatásban. Aula Kiadó, Budapest
  9. Temesi József (szerk.) [2012]: Felsőoktatás-finanszírozás. Nemzetközi tendenciák és hazai helyzet, Aula Kiadó, Budapest
  10. Varga Júlia [1998]: Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest
  11. Vámos Dóra (szerk. [1993]): Ki fizessen a diplomáért, Felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások, Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest
  12. Veres Pál [2010]: A felsőoktatás kihívásai és válaszai az új évezredben. Iskolakultúra, XX. évfolyam május-június, 171-203. o.
  13. Veres Pál [2012]: Költség-haszon elv értelmezhetősége a hazai felsőoktatás finanszírozásáben. Polgári Szemle, 8. évfolyam 1-2 . szám, 100-122.o.
  14. Veres Pál – Golovics József [2013]: Az állami tulajdon hatékonysága és szükségessége a felsőoktatásban. A megbízó-ügynök viszony értelmezhetősége. Polgári Szemle, 2013/1-2, 118-139.o. Letölthető:

http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=532 (2014. június 4.)

  1. Vossensteyn, H. [2004]: Fiscal Stress: Worldwide Trends In Higher Education Finance. In: NASFAA Journal of Financial Aid. 34. évf. 1. sz. 39-55. o. letölthető: http://publications.nasfaa.org/cgi/viewcontent.cgi?article=1082&context=jsfa (2014. június 4.)

36. Együttműködés a közszolgálati, a profitorientált, valamint a non-profit szervezetek között

Szemináriumvezető: Rosta Miklós

A modern közmenedzsment irodalom egyik legizgalmasabb kérdése, hogy miként működhetnek együtt a közszolgáltatások nyújtásában a közszféra szervezetei a piaci szervezetekkel, valamint a közszolgálatatások igénybe vevőivel és azok szervezeteivel. A kérdés nem csupán az, hogy a maximális eredmény (eredményesség, hatékonyság, méltányosság) elérés érdekében milyen formában működjenek együtt, hanem az is kérdéses, hogy az együttműködés hasznát miként definiáljuk, mérjük. Az intézményi közgazdaságtan tranzakciós költségek elméletének alapján azt a kérdést is feltehetjük, hogy mikor éri meg egyáltalán az együttműködést kialakítani és fenntartani? További dilemma, hogy miként osszuk szét a költségeket és a hasznokat az együttműködés részvevői között. A kutatószeminárium keretében ezen kérdéseket járjuk körbe, a hallgatók önálló kutatásai segítségével. A téma mind a közgazdaság-tudománnyal, mind a menedzsmenttudománnyal foglalkozó hallgatókat érdekelheti.

Néhány szakirodalom

  • Alford, J. 2009. Engaging public sector clients. From service delivery to co-production. New York, NY: Palgrave Macmillian
  • Pestoff, V. – Osborne, S. P. – Brandsen, T. 2006. Patterns of co-production in public services. Public Management Review, Vol. 8, No. 4, pp. 591-595.
  • Verschuere, B. – Brandsen, T. – Pestoff, V. 2012. Co-production: The State of the Art in Research and the Future Agenda. Voluntas, Vol 23, No. 4, pp. 1083-1101

37. Közép-kelet európai illiberális államok politikai gazdaságtana

Szemináriumvezető: Rosta Miklós

Az elmúlt évtizedekben jelentős politikai és gazdasági átalakulás zajlott Közép-Európában. Az országok jelentős része alkotmányos demokráciává és piacgazdasággá vált. Az átalakulást sikerként mutatta be a szakirodalom, azonban a 2007/8-as gazdasági válság megmutatta, hogy ezen országok instabil, törékeny politikai és gazdasági berendezkedéssel rendelkeznek. Több kérdés is felvethető ezzel kapcsolatban:

  • Milyen intézményrendszer biztosíthatja ezen országokban a liberális demokrácia és a piacgazdaság stabil és hosszú távon is sikeres működését?
  • Milyen okokkal magyarázható, hogy e térségben a politikai és gazdasági berendezkedések törékenyek?
  • Milyen irányba változik ezen országok politikai és gazdasági berendezkedése és ez milyen hatással lesz a társadalmi berendezkedésre?
  • Zakaria, F. (1997). The rise of illiberal democracy. Foreign affairs, 76(6), 22-43.
  • Szelenyi, I., & Csillag, T. (2015). Drifting from liberal democracy. Neo-conservative ideology of managed illiberal democratic capitalism in post-communist Europe. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 1(1).
  • Innes, A. (2014). The political economy of state capture in central Europe. JCMS: Journal of Common Market Studies, 52(1), 88-104.
  • Rupnik, J. (2007). From Democracy Fatigue to Populist Backlash. Journal of Democracy, 18, 17-25.
  • Kornai, J. (2016). The system paradigm revisited: Clarification and additions in the light of experiences in the post-socialist region. Acta Oeconomica, 66(4), 547-596.
  • Greskovits, B. (2015). The hollowing and backsliding of democracy in East Central Europe. Global Policy, 6(S1), 28-37.

38. Intézményi közgazdaságtani alkalmazások

Szemináriumvezető: Golovics József

A szeminárium célja, hogy támogassa a hallgatók önálló kutatási tevékenységét az intézményi közgazdaságtan területén. A szemináriumon áttekintjük az intézményi közgazdaságtan főbb témáit, illetve helyét a közgazdaság-tudományon belül. Ezt követően a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően választanak egy szűkebb területet, amelynek közösen áttekintjük a főbb szakirodalmait, s ezek alapján a hallgatók képessé válnak egy a területet érintő releváns kutatási kérdés megfogalmazására. Ezt követően a hallgatók önálló kutatómunkával, illetve a szemináriumi konzultációk segítségével választ keresnek a kérdésre, amely munka eredményei egy TDK-dolgozatban manifesztálódnak.

A kutatószeminárium elsősorban azoknak ajánlott, akik már rendelkeznek előismeretekkel az intézményi közgazdaságtan területén.

Választható főbb témák: intézmények, szervezetek, intézményi változás, intézmények szerepe a gazdasági fejlődésben; tranzakciós költségek gazdaságtana; szerződések gazdaságtana; tulajdonjogok gazdaságtana; szervezetek intézményi közgazdaságtana; érdekcsoportok elmélete; közösségi döntések intézményi vonatkozásai.

Ajánlott irodalom:

North, D. C. (2010): Intézmények, intézményi változás és gazdasági teljesítmény. Helikon Kiadó, Budapest.

Szabó Katalin (2017, szerk.): Intézményi közgazdaságtan. BCE Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék. Kézirat.

Williamson, O. E. (1985): The Economic Institutions of Capitalism. Firms, Market, Relational Contracting. Free Press, New York.

39. A pénzügyi válságok politikai gazdaságtana

Szemináriumvezető: Győrffy Dóra

A 2008-ban kitört subprime válságot követően a pénzügyi válságok kérdése ismét a gazdaságpolitika központi kérdése lett nem csupán a feltörekvő országokban, hanem a fejlett világban is. Bár a válságok a pénzügyi szférában bontakoznak ki, gyökereik nagyon gyakran politikai vagy társadalmi jellegűek. Nem kevésbé politikai kérdés a válságok kezelése, a válságkezelés terheinek elosztása. A kutatás során a pénzügyi és politika szféra kapcsolatának elemzése révén próbálunk választ adni a következő kérdésekre: mi áll az egyes válságok hátterében? Mi határozza meg a válságkezelés sikerét vagy kudarcát? A válaszok tükrében lehetséges választ adni arra a kérdésre, hogy a gazdaságpolitika milyen lépéseket tehet a válságok megelőzésére. Az elemzés során megkerülhetetlen az interdiszciplináris megközelítés, amiben kiemelt jelentősége van az esettanulmányoknak.

Válogatott irodalom:

Brunnermeier, Markus K., Harold James and Jean-Pierre Landau (2016): The Euro and the Battle of Ideas. Princeton and Oxford: Princeton University Press.

Kindleberger, Charles P. and Robert Z. Aliber (2005): Manias, Panics and Crashes: A History of Financial Crises. Fifth edition. Hobokan, New Jersey: John Wiley and Sons.

Reinhart, Carmen M. and Kenneth S. Rogoff (2009): This Time is Different: Eight Centuries of Financial Folly. Princeton: Princeton University Press.

Sinn, Hans-Werner (2014): The Euro Trap: On Bursting Bubbles, Budgets and Beliefs. Oxford: Oxford University Press.

Shiller, Robert J. (2000): Tőzsdemámor. Budapest: Alinea Kiadó.

Pénzügy Tanszék

40. Haladó pénzügytan egyes kérdései

Szemináriumvezető: Bánfi Tamás

Választhatják:   a Közgazdasági elemző mesterszak és a Pénzügy mesterszak I. évfolyamos hallgatói. (Különösen azoknak ajánlható, akik az I. évfolyam 2. félévében a Bank- és közpénzügyek, valamint a Pénzügypolitika és közpénzügyek szakirányt kívánják választani).

Az irodalmat a magyar pénzügypolitika és pénzügyi intézményi rendszer aktuális kérdéseihez kapcsolódó legújabban megjelent tanulmányaiból választjuk.

41. Nemzetközi pénzügyek és pénzügyi intézményrendszer

Szemináriumvezető: Pesuth Tamás

A kutatószemináriumon a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer működésével foglalkozunk, nagy hangsúlyt fektetve a bank- és közpénzügyek intézményi változásaira, szabályozásaira.

A hallgatók önálló kutatást végeznek (szakirodalmi feldolgozás és/vagy empirikus elemzés) a kurzuson érintett témakörökből.

Választhatják: alapszakos hallgatók

42. Bankszabályozás aktuális kérdései

Szemináriumvezető: Pesuth Tamás

43. Pénzügyi stabilitás

Szemináriumvezető: Kürthy Gábor

A pénzügyi, majd az azt követő reálgazdasági válság új megvilágításba helyezte mindazt, amit a pénzügyi stabilitásról gondoltunk. Új fogalmak váltak mindennapivá (például a „makroprudenciális” kifejezés vagy a „stressz teszt”), az eddig a pálya szélén létező közgazdászok és közgazdasági irányzatok kerültek közelebb a fővonalhoz. Mindez persze nem először történik meg a közgazdaságtan történetében, hiszen így volt a 30-as, majd a 70-es években.

A kutatószeminárium céljai:

  • csupán alapvető módszertani eszközöket használva megmutassa, melyek voltak a közgazdász szakma legfontosabb tévedései az 1970-es évek óta, s milyen változások várhatóak az elmúlt időszak fejleményei alapján. A foglalkozások témáit a szaksajtó (pl. Financial Times, Wall Street Journal) valamint az egyre népszerűbbé váló közgazdasági és pénzügyi blogok írásainak feldolgozásával próbáljuk megérteni.
  • a részt vevő Hallgatók számára kutatási téma keresése, amelyből később tdk-t, szakdolgozatot írhatnak. (2015-ben a TDK Pénzügy szekcióját ennek a szemináriumnak az egyik tagja nyerte.)

Témák:

  • Pénzügyi elszámolások, klíring, pénzpiac, finanszírozási pozíciók és zárásuk.
  • Hitelkockázat, likviditási kockázat és piaci kockázatok.
  • Globális egyensúlyhiányok: a nemzetközi pénzrendszer szerepe.
  • A jegybankok feladatai: árstabilitás, pénzügyi stabilitás.
  • Szabályozás és / vagy piac? A pénzügyi felügyeletek szerepe.
  • Alternatív pénzügyi rendszerek: versengő pénzek, a bitcoin, a jüan és az euró … és a dollár.

Elvárások:

  • Pénzügytanból legalább 4-es érdemjegy
  • olvasási szintű angol nyelvtudás

44. Régi új művészet-gazdaságtan

Szemináriumvezető: Varga József – Szalay Zsuzsanna

A kutatószeminárium az alternatív közgazdaságtanon belül elsődlegesen annak a nemnövekedést, valamint a közösségi gazdaságot tárgyaló fejezeteit helyezi művészet-gazdaságtani alapokra.

Kéthetente péntek délutánonként részt veszünk a Művelődési Szint (MÜSZI), mint alkotóház, társadalmi műhely és rendezvényközpont által lehetővé tett és a kutatószeminárium tagjai által kitalált-elhatározott műhelymunkákban. Ellátogatunk a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének programjaira.

A résztvevők lehetőséget kapnak annak tanulmányozására, hogy a művészet gyakorlásával és megélésével milyen lényeges ökológiai kérdések és válaszok fogalmazhatók meg. Az India északnyugati részén élő ladakh-iak helyzetén keresztül tanulmányozzuk egy, művészetben és művészettel egységben élő nép helyzetének megváltozását. Alternatív gazdasági modellek (Liska-modell, kiegészítő pénzrendszerek, stb…) megismerésére, újabbak kikísérletezésére lesz lehetőségünk.

A kutatószeminárium kifejezetten ösztönzi a művészeti és gazdasági kérdéseket egységben láttató TDK dolgozatok megszületését – akár a Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak társzerzősége mellett.

Indulásként a következő, Internetről letölthető irodalmak áttekintését javasoljuk:

Eisenstein, Ch.: Sacred Economics: Money, Gift, and Society in the Age of Transition, (Chapter 7, 8) Evolver Editions, 2011, online: http://sacred-economics.com/read-online/, magyarul:  Eisenstein, Ch.:   Megszentelt gazdaságtan: pénz, ajándék és közösség az átalakulás korában,  (7. és 8. fejezet)  ford.: Zsoldos Betty,

Letölthető: http://sacredeconomics.wixsite.com/magyar/konyv

Gowdy, J.: Introduction: Back to the future and forward to the past. .” In: J. Gowdy (ed.) Limited Wants, Unlimited Means: A Reader on Hunter-gatherer Economics and the Environment, XV-XXXI. Washington, D. C.: Island Press, 1998, magyarul: Gowdy. J.: Vissza a jövőbe és előre a múltba, in: Takács-Sánta A. (szerk.): Paradigmaváltás?! – Kultúránk néhány alapvető meggyőződésének újragondolása; L’Harmattan Kiadó, Budapest, pp.:15–34, Letölthető: http://mek.oszk.hu/09500/09580/

Norberg-Hodge, H.: Ancient Futures, Learning From Ladakh, Oxford University Press, 1991, magyarul: Ősi jövendők. Ladak tanításai, Budapest, 2011, ford.: Stern Gabriella, letölthető: http://osijovendok.net/

Vass, Cs.: Föld. Heidegger-variációk. Ökotáj, 1998. Letölthető: http://www.okotaj.hu/szamok/18-19/ideol1.html

Statisztika Tanszék

45. A rejtett tevékenységek gazdasági és társadalmi elemzése

Szemináriumvezető: Sugár András

A szeminárium célja:

A kutatószeminárium keretében a hallgatók tanulmányozhatják a rejtett (fekete, láthatatlan stb) gazdaság elméleteit, fő megjelenési formáit, magyarországi történetét a rendszerváltástól napjainkig, gazdasági és viselkedésgazdaságtani magyarázatait. A kurzus során az első 6 alkalommal irodalmakat dolgozunk fel, majd a hallgatók saját témát választhatnak, és abban kutatómunkát végeznek. A kurzus TDK dolgozat keretében egy konkrét téma feldolgozását, leírását, a leírtak más álláspontokkal való ütköztetését, megvédést is gyakoroltatja.

Néhány témakör a szeminárium tematikájából:

  • Elméleti magyarázatok (eredeti tőkefelhalmozás, a rejtett tevékenységek, mint a társadalmi ellenállás megjelenése).
  • A racionális megközelítés SMORC (Simple Model of Rational Crime) kontra viselkedésgazdaságtan.
  • A rejtett tevékenységek eredményének mérése, megjelenése a nemzeti elszámolásokban.

    Néhány irodalom:
  • D. Ariely: Az (őszinte) igazság a hazugságról (2015) HVG könyvek
  • K. Marx (1978): A tőke 24. fejezet (Az un. eredeti felhalmozás) Kossuth Könyvkiadó
  • J. Scott (1996) : Az ellenállás hétköznapi formái Replika 23-24. szám
  • Murai B. Ritzlné Kazimir I (2011).: A nem megfigyelt gazdaság mérésének lehetőségei Statisztikai Szemle 89. évfolyam 5. szám

46.   Makrogazdasági elemző kör

Szakszeminárium vezető: Cserháti Ilona

A kutatószeminárium célja, hogy fejlődjön a hallgatók elemzői készsége, ezáltal képessé váljanak magas színvonalú TDK dolgozatok megírására. Az első félév során az elemzői információs rendszer megismerésére, illetve a rövidtávú konjunktúra mutatók elemzői szempontból történő értelmezésére fordítjuk a hangsúlyt. A félév során a KSH szakértőinek segítségével elemezzük a frissen publikált makrogazdasági adatokat, az alakulásukat meghatározó tényezőket, az esetleges egyedi hatásokat és a módszertani érdekességeket. A kutatószeminárium projekt rendszerben folyik. Az aktuálisan megvitatásra kerülő makrogazdasági témára egy kisebb team – természetesen oktatói segítséggel - előzetesen felkészül, áttekinti a témakör alapvető jellemzőit (adatigény, aktuális helyzetértékelés, kérdések), és ennek eredményeit ismerteti a kurzus többi résztvevőjével. Ennek köszönhetően a külső szakértőkkel való megbeszéléseken érdemi szakmai eszmecsere alakulhat ki az aktuális témával kapcsolatban.

A félév során megismerni tervezett témakörök:

  • A rövidtávú konjunktúra-elemzés mutatói
  • A gazdasági növekedés üteme és szerkezeti jellemzői
  • A háztartások fogyasztási struktúrája és jövedelmi helyzete
  • Demográfiai folyamatok: népmozgalmi adatok, népszámlálás

Az első félév során szerzett ismeretek felhasználásával a következő félévben a hallgatók képessé válnak önálló makrogazdasági elemzések elkészítésére. Az önálló TDK dolgozatok elkészítését egyéni és csoportos konzultációk segítik.

47. A kincstári típusú szervezetek szerepe

Szemináriumvezető: Vertetics Ádám

A kutatószeminárium célja, hogy a jelentkező hallgatókkal közösen tekintse át a kincstári típusú szervezetek működését. A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a kincstári típusú szervezetek működésével, és a nemzetközi példák kapcsán egy közös gondolkodás során a Magyar Államkincstár vezetőivel összevethetik a felhalmozódott know howt a hazai gyakorlattal. A kutatószeminárium jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására, és kitűnő alapul szolgálhat a hosszú távú közös munkavégzéshez.

Tematika:

1.       Bevezetés, követelményrendszer ismertetése, általános áttekintés a kincstári típusú szervezetekről

2-5. Beszélgetések a Magyar Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető személyiségeivel a költségvetés tervezésének és végrehajtásának aktuális kérdéseiről

6-11. Hallgatói kiselőadások az alábbi témákban

A)     Kincstári feladattípusok

  • Cash Management
  • Kötelezettségvállalások
  • Költségvetési Osztályozás
  • Számvitel
  • Pénzügyi (államháztartási) információs rendszerek
  • Pénzforgalmi szolgáltatások

B)     Esettanulmányok (országok)

  • Franciaország
  • Ausztria
  • Finnország
  • Oroszország
  • Nagy-Britannia

Minden egyes héten a felkészülő hallgató(k) egy aktuális kincstári feladattípus/problémakör kapcsán járják körül a különböző országok megoldási metódusait, emellett bemutatják egy választott (lehetőleg az adott problémakör kapcsán újító/kiemelkedő megoldást felvonultató) ország teljes kincstári/költségvetés végrehajtási rendszerét.

12. hét – A hazai kincstári rendszer bemutatása (a Magyar Államkincstár vezetői által tartott előadás)

13. hét – „Ötletbörze”

A kurzus során áttekintett nemzetközi példák és technikák nyomán a 12. héten elhangzó előadás kapcsán szükséges, hogy a hallgatók a Magyar Államkincstár és a hazai kincstári rendszer működését egy 3-5 oldalas esszében értékeljék, amelyben az értékelés mellett felvázolják észrevételeiket, ötleteiket a hazai kincstári rendszer lehetséges reformjainak irányait is. (Vigyázat! A legjobb ötleteket megvalósítjuk! J)

Oktatók/meghívottak:

  • Dr. Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke
  • Dr. Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár költségvetési felügyeleti igazgatója
  • Tavaszi Zsolt, a Magyar Államkincstár államháztartási ügyekért felelős elnökhelyettese
  • Vertetics Ádám,. a Magyar Államkincstár gazdasági vezetője
  • a Nemzetgazdasági Minisztérium érintett területeinek vezetői (felkérés alatt)

Utolsó frissítés: 2017.06.23.