KÖZGAZDASÁGTANI DOKTORI ISKOLA 129

Az akkreditációs eljárás során a Közgazdaságtani Doktori Iskola a MAB 2009/7/XIII/2 sz. határozata alapján " megfelel" minősítést kapott

 AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK- FELVÉTELI EREDMÉNYEK

 

A DOKTORI ISKOLA VEZETŐJE: Zalai Ernő, akadémikus, egyetemi tanár

A képzésért felelős területi doktori tanács: Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács . A doktori iskola tudományterülete: társadalomtudományok.Tudományág: közgazdaságtudomány. A kiadott doktori fokozat elnevezése: PhD - közgazdaságtudomány.

A doktori iskola működési feltételét biztosító mesterképzés megnevezése:

• Gazdaság-matematikai elemző (elemzés) mester .MAB 2008/2/X/4/3

• Közgazdasági elemző mester  MAB 2008/1/XI/2/14
  

ELÉRHETŐSÉGEK                                                 

 A doktori iskola vezetője: Zalai Ernő akadémikus
Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszék
1093 Budapest, Fővám tér 8. II. e. 256.
Telefon: 482-5155 482-5029
Fax. 482-5029
E-mail: erno.zalai@uni-corvinus.hu

Tanszéki előadó: Vajda Marianna munkatárs
Matematikai Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszék
1093 Budapest, Fővám tér 8. II. e. 254.
Telefon: 482-5155/5029
Fax. 482-5029
E-mail: marianna.vajda@uni-corvinus.hu

A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETI KERETEI

A doktori iskola tagjai a doktori iskolában vezetői, oktatási és kutatási téma­vezetési, ill. bírálati feladatokra rendszeresen felkért oktatók-kutatók. Az 1993 óta működő Közgazdaságtani Doktori Program jogutódjaként 2002-ben létrejött Közgazdaságtani Doktori Iskola jelenlegi törzstagjai.

A DOKTORI ISKOLA TÖRZSTAGJAI- egyben témavezetők is

• Bekker Zsuzsa DSc, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Forgó Ferenc CSc, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Hajdu Ottó, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Gulácsi László PhD, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Medvegyev Péter CSc, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Móczár József PhD, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Szabó katalin DSc, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Száz János CSc, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Temesi József CSc,szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Vincze János PhD, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Zalai Ernő akadémikus, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék

A DOKTORI ISKOLA TÉMAVEZETŐI-OKTATÓI

• Augusztinovics Mária DSc
• Benedek Gábor PhD
• Bánfi Tamás
• Berde Éva
• Berlinger Edina PhD
• Bod Péter Ákos PhD
• Csáki Csaba
• Csekő Imre PhD
• Darvas Zsolt PhD
• Deák István
• Forgács Csaba CSc
• Gedeon Péter CSc
• Gömöri András
• Győrffy László
• Hőgye Mihály
• Hunyadi László
• Jenei György
• Király Júlia
• Körösi Gábor
• Kovács Erzsébet
• Major Klára PhD
• Makara Tamás PhD
• Meyer Dietmer CSc
• Móczár József CSc
• Nováky Erzsébet DSc, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Révész Tamás PhD
• Solymosi Tamás
• Tallós Péter CSc, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
• Galasi Péter CSc, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék

A DOKTORI ISKOLA OKTATÓI

• Bugnics Richárd
• Fülöp János PhD
• Magyarkúti Gyula PhD
• Mala József
• Török Ádám DSc

Együttműködési megállapodás: SZTAKI, MNB

A doktori iskola tanácsának tagjai

• Berde Éva CSc, egyetemi docens
• Csekő Imre PhD, egyetemi docens
• Darvas Zsolt PhD, egyetemi docens
• Hunyadi László CSc, egyetemi tanár
• Király Júlia CSc, egyetemi tanár
• Szabó Katalin DSc, egyetemi tanár
• Száz János CSc, egyetemi tanár
• Vincze János PhD, egyetemi docens
• Zalai Ernő akadémikus, egyetemi tanár

FELVÉTELI VIZSGA-FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

A Közgazdaságtani Doktori Iskolába minimum jó minősítésű akkreditát képzésben megszerzett egyetemi vagy mester diplomával és leg­alább egy nyelvből (angol, francia vagy német) középfokú, C típusú nyelvvizsga birtoká­ban lehet jelentkezni. Az angol nyelvet a doktori iskola munkanyelvként használja, tehát amennyiben a jelölt angolból nem rendelkezik nyelvvizsgával, akkor az angol nyelv megértési, kommunikációs szintű ismeretét más úton igazolnia kell.

 A jelentkezőknek egy rövid előzetes kutatási elképzelést kell benyújtaniuk, és írásbeli vizsgán és szóbeli meghallgatáson vesznek részt. Az írásbeli vizsga az elméleti és mód­szertani felkészültség szintjét hivatott lemérni. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intel­lektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi.

A felvételi eredménye nyilvános és a felvétel szigorúan a felvételi pontszámok rangsora alapján történik, amely három elem értékeléséből tevődik össze:

•  a jelentkezéskor beadandó írásos anyagok alapján (max. 20 pont)
• írásbeli felvételi vizsgák érdemjegyei (max. 60 pont)
•  a szóbeli meghallgatás alapján kapott komplex értékelés (max. 20 pont)

 ad a) A Felvételi Bizottság tagjai a beadott írásos anyagokat személyenként elbírálják és pontozzák. Főbb bírálati szempontok: a tudományág körébe eső tantárgyak vizsgajegyei, a diplomamunka témája és minősítése, a tudományos (pl. TDK) tevékenység, a kutatási elképzelés kidolgozottsága, tanszéki, témavezetői támogatás, nyelvtudás.

ad b) Az írásbeli javítás során a jelentkezők teljesítményét minden felvételi tárgyból százalékos skálán minősítik, és a kapott pontszám az egyes százalékos eredmények súlyozott (20 % vagy 16 %) összegeként áll elő a szaktárgyi vizsgák pontszáma.

 A felvételi tárgyak (amelyek az értékelés során egyenlő súlyaránnyal szerepelnek):

• Mikroökonómia
• Makroökonómia
• Matematika
• Statisztika

Az írásbeli eredményét a szóbeli meghallgatás előtt az érdeklődő jelentkező megtekint­heti. Az írásbeli eredményével kapcsolatos esetleges kifogásokat a Felvételi Bizottság bírálja el.

 ad c) A szóbeli meghallgatás után a Felvételi Bizottság kialakítja a jelentkezők komplex értékelését tükröző pontszámát, majd összesíti a jelentkezők pontszámait. Az így kialakult 100 pontos skálán rangsorolja a jelölteket, és szigorúan a kialakult pontszámok rangsora alapján javaslatot tesz a felvettek személyére és az iskola rendelkezésére álló ösztöndíjak odaítélésére.

A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak a Doktori Szabályzatban megfogalmazott fel­vételi elvektől való eltérés esetén van lehetőség.

FELVÉTELI EREDMÉNYEK

A Közgazdaságtani Doktori Iskola a sikeres felvételit követően 7 hallgatót vesz fel a 2009/2010-es tanévben, akik 2009. szeptemberében kezdhetik meg doktori tanulmányaikat.

Az ösztöndíjas státuszt elnyert pályázók  100 - 82 pont közötti eredményt értek el a felvételi vizsgán.

1. Bednay Dezső
2. Nikházy Orsolya
3. Hajdu Tamás
4. Uliha Gábor
5. Poesz Attila
6. Kelemen József

A költségtérítéses státuszra felvett hallgató 100 - 81  pont közötti felvételi eredményt ért el.

1. Fliszár Vilmos

A DOKTORI KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

A doktori iskolán belül egyetlen doktori program működik: a Közgazdaságtani Doktori Program, amelynek öt szakiránya van:

•  Általános közgazdaságtan (felelős: Zalai Ernő, egyetemi tanár)
• Pénzügyi közgazdaságtan (felelős: Száz János, egyetemi tanár)
• Operációkutatás (felelős:Temesi József, egyetemi tanár)
• Agrárközgazdaságtan (felelős: Csáki Csaba, egyetemi tanár)
• Közpolitikai elemző (felelős: Jenei György, egyetemi tanár)

 Tanrend, órarend, tanulmányi kötelezettség

 I. tanegység: tantárgyi kreditek (összesen 82-90 kredit)

Kontaktórákat jelentő kurzusok (előadás, szeminárium), a hallgató a kreditet tanulással és vizsgával (érdemjeggyel lezárva) szerzi. A kontaktórákon felül az adott tárgy egyéni tanu­lására fordított idő is ide számít, amely a kontaktórák legfeljebb háromszorosa lehet. A választott tantárgyakat a hallgatók elsősorban a doktori iskola tantárgylistájáról választ­hatják, de bármely további programba illő (más doktori iskolában, graduális képzésben oktatott) felvett tárgy is elszámolható a DI programvezetőjének előzetes engedélye és általa megállapított kreditértéke alapján.

Kreditszáma: 4-6 kredit tantárgyanként (ami átlagban heti 2-3 kontaktórát jelent). Igazolója: tantárgyfelelős.

Az oktatott tárgyak tematikáit és számonkérési rendszerét, amelyet a tantárgyfelelős minden félév elején írásban közöl a hallga­tókkal, a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá. A foglal­kozások látogatása kötelező, a doktorandusz teljes- vagy részidős státuszától függetlenül.

 Az elfogadott tantárgyak listáját, az egyes tantárgyak kreditpontszámát, valamint az egyes félévekben teljesíteni javasolt tantárgyakat, illetve kreditpontszámot a féléves tájékoztatók tartalmazzák.

 Korábbi tanulmányok alapján, az éves tantervben megjelölt tantárgyak esetében, a DI vezetője meghatározott értékű kreditet elismerhet.

 A tantárgyi kreditek (összesen 82 – 90 kredit­pont) belső megoszlása az alábbi

A tantárgyi kreditek belső megoszlása:

Tantárgyak jellege	Kredit
Kötelező tárgyak	42-46
Kutatási szeminárium és fórum	12
Választható tárgyak	28
Összesen	82-94

A Közgazdaságtani Doktori Iskolában oktatott tárgyak, tárgyfelelősök és kreditpontszámok.

Az abszolutórium megszerzéséhez a hallgatóknak 180 kreditpontot kell összegyűjteni a megjelölt arányban, a hatodik szemeszter végére.

BESZÁMOLTATÁSI REND

Az egyes évek végén a hallgató addigi összesített eredménye alapján a doktori iskola elnöke dönt arról, hogy a hallgató folytathatja-e tovább tanulmányait, milyen sajátos megkötésekkel (tantárgyismétlési, görgetési engedély).

 II. tanegység: egyéni tanulmányok és kutatás (legalább 50 kredit)

1. Önálló tevékenységek (egyéni tanulmányok, témavezetői irányítással végzett önálló kutatómunka). A számonkérés évközi ellenőrzés (beszámolók, kutatási tervek) formá­jában történik. Félévenkénti adható maximális értéke a Közgazdaságtani Doktori Iskolában: 5 kreditpont.
2. Publikációs tevékenység: meghatározott színvonalú tudományos publikációs tevékenységet elismerő kreditpontok.
3. Az előírt követelményeket kielégítő (elfogadott) kutatási terv elkészítése: 20 kredit­pont. 

 A kreditek elszámolása: az a) – c) pontok összege, a félév végén az indexben aláírással zárul. Igazolója: programvezető (a DI elnöke, vagy a kinevezett programigazgató).

A doktori iskola publikációs követelményei és gyakorlata

A jelölttől a védés előtt elvárt szakmai publikációs teljesítmény, valamint a tudományos, ill. egyéb szakmai publikációk jellegére és értéke­lésére vonatkozó általános követel­ményeket a TTDT Ügyrendje rögzíti.

A publikációs tevékenységért elszámolható kreditérték

 III. tanegység: oktatási tevékenység (összesen legfeljebb 45)

A doktori iskola elnöke (programigazgatója) által előzetesen jóváhagyott, a tantárgyfele­lős irányításával ellátott, rendszeresen ellenőrzött oktatómunka (pl. gyakorlatok vezetése, dolgozatok előkészítése és javítása). A doktorandusztól félévenként legfeljebb átlagosan heti 8 óra időtartamú oktatási feladat várható el.

Kreditszáma: heti egy idősávban tartott gyakorlat vezeté­se heti 4 órányi tevékenységként számolható el, és heti 1 órai oktatási tevékenység 1 kreditpontot ér. Más oktatással szorosan összefüggő tevékenység heti átlagos óraráfordítását egy erre rendszeresített központi formanyomtatványon kell dokumentálni és igazolni. Félévenként összesen legfeljebb 8 kreditpontot adható oktatási tevékenységért. Igazolója: az adott tanszék vezetője és a programvezető

Egyéni tanrend - görgetés

A tanterv megjelöli a kötelező tantárgyak teljesítésének javasolt félévét, és oly módon áll össze, hogy egy teljes idős doktorandusz-hallgató két év alatt teljesít­heti tanulmányi kötelezettségeit. A részidős doktoranduszok számára lehető­séget adunk arra, hogy egyéni tanrend szerint, három évre elnyújtva tegyen eleget tanulmányi kötelezett­ségeinek. Egy megkezdett, de sikertelenül lezárt kurzus görgetésére csak egyszer, kivételes méltányos­ságból adható engedély. A hallgatók szakmai a számukra kijelölt tanácsadó tanárhoz (aki rend­szerint maga a kutatási téma­vezető) fordulhatnak segítségért az egyéni képzésre és egyéni tan­rendre irányuló kérdéseikkel.

Külföldi részképzés

A hallgatók külföldi részképzésén legkorábban a második évben vehetnek részt. A kül­földi tanulmányút során azok a hallgatók, akik az előírt kredit­-pontszá­mot még nem teljesítették a Doktori Iskola vezetőjének – a szakirány­felelős és a téma­vezető egyet­értésével – előzetes egyeztetve kurzusokat kell külföldön teljesítniük. Egyéb esetben évet kell halasztaniuk.

A doktori szigorlat a szervezett képzésben

A doktori szigorlat – felsőbb rendeletek szerint – a doktori fokozatszerzési folyamat része. A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok azonban az előírt kredit-pont­szám teljesítése esetén a fokozatszerzési folyamat elindítása előtt is szigorlatot tehetnek.

A doktoranduszok oktatási feladatai

A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok és doktorjelöltek heti 2 idősáv terjedel­mű oktatásra kötelezhetők, amely ellenében anyagi ellenszolgáltatásban részesülnek. A szervezett képzésben résztvevők oktatási feladatainak jóváhagyásáról – az érintett tan­szék­vezetők és a Doktori Iskola programvezetőjének javaslata alapján – a Közgazdasági Kar Tanácsa (dékánja) dönt.

KUTATÁS A DOKTORI ISKOLÁBAN

A doktoranduszok és doktorjelöltek kutatási tevékenységének irányítása, a témavezetők feladataA szervezett képzésben résztvevők már a tanulmányi szakaszban megkezdik kutatómun­kájukat a témavezetőjük irányítása mellett. A jelölt és témavezetője nagyfokú szabad­sággal rendelkeznek a kutatási téma megválasztásában és konkretizálásában.

A program minden résztvevőjének munkáját a szakterület elismert kutatója felügyeli (témavezető), aki a hallgató képzési programjának kialakításától a kutatási terv kidolgozásán át az értekezés elkészítéséig végigkíséri, irányítja és ellenőrzi a hallgató szakmai előrehaladását.

A témavezetők feladatait, a doktoranduszok, ill. doktorjelöltek és a témavezetőik kapcso­latának szabályait részletesen rögzítik a BCE Doktori Szabályzata és a TTDT Ügyrendje. A kutatásvezető feladata, hogy irányítsa, felügyelje, segítse a jelölt kutatómunkáját, kezdve a kutatási terv kialakításával, és közösen megállapított menetrend szerint munka­kapcsolatot tartson vele, rendszeresen beszámoltassa a jelöltet a kutatómunkája alaku­lásáról, a felmerült problémákról, nehézségekről, illetve azok kezelési módjáról.

A kutatás témáját minden jelöltnek előzetesen el kell fogadtatnia. Erre a célra szolgál a vonatkozó nemzetközi szakirodalom ismeretét tükröző, munkahipotézisekkel kiegészített, részletes (15-20 oldalas) kutatási terv (kutatásindító tanulmány), amelyet a jelölt téma­vezetője irányítása és ellenőrzése mellett készít el a képzés negyedik félévében.

A doktoranduszok és doktorjelöltek, valamint a kutatási témavezetők évente írásbeli beszámolót készítenek az elvégzett kutatási munkáról. A beszámolókat a Doktori Iskola Tanácsa megvitatja és értékeli.

A kutatási terv és a kutatómunka értékelése

A dok­toran­duszoknak a harmadik tanévtől kezdve, illetve a szervezett képzésben részt vett doktorjelölteknek a munkahelyi védésig minden naptári év végén le kell adniuk a következő évre vonatkozó kutatási munkatervet, illetőleg (a megkezdett kutatás második évétől kezdve a munka­tervvel együtt) a téma­vezető által minő­sített részletes beszámolót az előző évben végzett kutatásról. A beszámolók alapján a Doktori Iskola Tanácsa évente értékeli a doktoranduszok munkáját.

A felsőbb éves dokto­ran­duszok és doktorjelöltek a kutatási fórum keretében bemutatják kutatási eredményeiket és disszertációjuk tervezetét.

PhD hallgatók külföldi tanulmányútja, részvétele konferenciákon

Ph.D. hallgatóinkat ösztönözzük arra, hogy a képzés második, vagy har­madik félévében egy félévet külföldi tanulmányúton töltsenek, ahol tovább folytatják tanulmányaikat illetve kutatómunkájukat.

Fontosnak tartjuk, hogy dok­toran­duszaink és doktorjelöltjeink bekapcsolódjanak a hazai és nemzet­közi tudományos közéletbe. Ennek egyik eleme a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel, s ott elő­adások tartása.

A DOKTORI ISKOLA NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

A doktori iskola támogatja a doktoranduszok nemzetközi szakmai tevékenységét, arra törekszik, hogy a hallgatók nemzetközi tapasztalatokkal felvértezve és a nemzetközi tudományos standardok ismeretében, illetve az azoknak való megfelelés birtokában végezzenek a programban. Bevonja a hallgatókat a nemzetközi kutatási projektekbe. Fontosnak tartjuk, hogy doktoranduszaink bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi tudományos közéletbe. Ennek egyik eleme a konferenciákon való részvétel, s ott elő­adások tartása. Ösztöndíjas hallgatóink elfogadott előadás esetén pénzügyi támogatásért fordulhatnak a doktori iskola elnökéhez.

A doktori iskola arra törekszik, hogy minden hallgatója számára biztosítsa a külföldi tanulmányút lehetőségét. A 3-5 hónapos tanulmányutak során a doktoranduszok külföldi témavezető segítségével végzik kutatómunkájukat, valamint tárgyakat vehetnek fel a fogadó egyetem doktori kurzusaiból. Amennyiben a doktorandusz hosszabb időre, félévre vagy egész tanulmányi évre kap külföldi kutatási vagy/és részképzési lehetőséget, a külföldön teljesített tárgyakat a doktori iskola a kreditrendszer keretében elismeri a tanulmányi kötelezettségek teljesítésében.

A doktori iskola színvonalának nemzetközi megmérettetése szempontjából fontos, hogy a disszertációk részletes kivonatát angol nyelven is elkészítsék doktorjelöltjeink, s így lehetőség nyílik arra, hogy esetenként külföldi professzorokat kérjünk fel bírálónak.

A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS

A doktori fokozat megszerzésére szervezett oktatásban való részvétellel és egyéni felkészülés alapján lehetséges.

A doktori szigorlat

A közgazdaságtani programban a szigorlat kettő önmagában is átfogó tárgy­körből áll:

• egy közgazdaságtani alapszigorlatból
• szakiránytól függő komplex vizsgából.

A közgazdaságtani alapszigorlaton olyan kérdésekre és problémákra kérde­zünk rá, amelyek a Ph.D. program mikro- és makroökonómia tárgyai, vala­mint az azokhoz fel­használt fontosabb módszertani (ökonometriai, dinamikai) appa­rátus isme­retében meg­válaszolhatók, elemezhetők. Maga az alapszigorlat három össze­tevőből áll:

Egy írásban beadandó, otthon elkészítendő referátum megírásából. A tanul­mányban egy adott témakör megadott irodalmát kell a jelöltnek érdemben össze­foglalnia, értékelnie. A referátum elvárt terjedelme 15-25 oldal, és annak olyannak kell lennie, abból világosan kiderüljön,

• miről szól a témakör,
• milyen főbb vitatott pontjai vannak,
• hogyan foglal azokban állást a referáló,
• milyen főbb következtetéseket von le a referáló a feldolgozott irodalomból.

Írásbeli zárthelyi vizsga, amelyen rendszerint egy nagy esszé és két kis kérdésre kell a jelöltnek válaszolni.

Szóbeli vizsga, amely alapvetően az írásbelikhez kapcsolódik, de komplex kérdéseket is tartalmazhat.

A szakirány témaköréből szervezett komplex vizsga a szakirány felelős által meg­jelölt tantárgyak és témakörök ismeretét kéri számon.

A szigorlat mindkét összetevőjét ötfokozatú skálán osztályozza a szigor­lati bizott­ság, és a szigorlat végső értékelése, az Egyetem Doktori Szabály­zatában rög­zí­tett eljárás szerint, a két jegy 2:1 arányban súlyo­zott átlagától függően alakul ki.

A doktori értekezés

Az értekezéssel szemben támasztott tartalmi követelmények előírják, hogy az érte­ke­zés­nek meggyőzően bizonyítania kell, hogy a jelölt

• képes releváns és időszerű közgazdasági probléma felismerésére, kiválasztására és meg­fogal­mazására, és rendelkezik az elemzéshez szükséges fogalmi apparátus isme­re­tével,
•  ismeri a témakör szakirodalmát, elméleti és kutatási előzményeit, a felhasz­nál­ható mód­sze­reket, és képes azokat alkotó módon továbbfejleszteni és alkal­mazni, és ez által a témát új eredményekkel gazdagítani,
• rendelkezik a publi­káci­óhoz szük­séges interpretációs és kifejtési készséggel.

Az értekezésnek tartalmaznia kell:

• az adott témakör mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalmának áttekintését és értéke­lését. Ennek során a jelölt egyértelműen fogalmazza meg, hogy az ismert tény­anyagok­hoz képest miben ért el új tudományos eredményeket;
• a kutatás módszereinek bemutatását;
•  az elvégzett kutatás pontos és követhető leírását, a vizsgálódás területének a jelölt által elért eredményekben való a bemutatását.

 A doktori értekezések a BCE doktori iskoláira egységesen kidolgozott formai követel­ményei letölthető formában megtalálhatók a BCE honlapján. Az érteke­zés el­várt ter­je­delme a közgazdaság­tani programban – függe­lékek nélkül – általá­ban 120-150 oldal. 150 oldal feletti érte­ke­zés csak a prog­ram­vezető előzetes engedélye ese­tén ad­ható be.

A Közgazdaságtani Doktori Iskolában elvárás, hogy magyar állampolgárok az értekezést magyarul nyújt­sák be. A doktori iskola vezetője azonban engedélyez­heti, hogy az érteke­zést más világnyelven nyújtsák be. A csak magyar nyelven megírt érteke­zés angol nyelvű téziseit olyan részletezettséggel kell összeállítani, amely alapján egyér­tel­műen elbírál­hatóak az értekezés fontosnak tartott ered­ményei. Az értekezéshez csatolni kell a témá­jából írt, az eredményeket részletező angol nyelvű cikkeket és tanulmányokat, ha vannak ilyenek.

  LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

• A doktori iskola Szervezeti és Működési Szabáyzata
• A doktori iskola képzési terve
• Egyetemi Doktori Tanács
• Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács
• a 2008/2009-as tanévre vonatkozó aktuális információk
• PhD MEGHÍVÓ-tervezet
• PhD MEGHÍVÓ- végső védés
• Oktatási Minisztérium
• Magyar Akkreditációs Bizottság
• Országos Doktori Tanács -doktori adatbázis

 

Az utolsó módosítás időpontja:  2010.07.12.