Március - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04 05
06 07 08 09 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 25 26
27 28 29 30 31  
A közösségi gazdaságtól a szerelemig – TDK Mozaik Konferencia és Infóest az egyetemen| 2017.02.17.

Mi a TDK-zás legfontosabb hozadéka? Hogyan járulhat hozzá a dolgozatírás a populáció növeléséhez? Sok más mellett ezekre a kérdésekre is választ kapott az idei TDK Mozaik Konferencia és Infóest hallgatósága.

Hasznos tanácsokat és érdekes előadásokat is hallhattak azok, akik február 15-én részt vettek a TDK Mozaik Konferencia és Infóest című rendezvényen. Tasnádi Attila tudományos rektorhelyettes rövid köszöntőjében egyéni és egyetemi szempontból is kitüntetett eseménynek nevezte a TDK-t, és személyes példájára is hivatkozva biztatott arra, hogy minél többen írjanak dolgozatot. 

Az életben az embernek három célja lehet: írni egy könyvet, ültetni egy fát és növelni a populáció létszámát. A TDK-írás legalább az egyikhez, a könyv megírásához közelebb visz – mondta előadásában Wimmer Ágnes és Jenes Barbara, a Gazdálkodástudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke és titkára. A dolgozatírás közvetlenebb hasznai között említették a kommunikációs készségek fejlődését, és azt, hogy kiváló felkészülést jelent a szakdolgozat írására is.

Bakonyi Zoltán, egyetemünk Pro Scientia-díjas végzettje arra hívta fel az érdeklődők figyelmét, hogy a leadás előtt mindenképpen kérjenek meg valakit – aki lehetőleg nem szakértője a témájuknak –, hogy olvassa el dolgozatukat. Ugyanis ez a legjobb garanciája annak, hogy a szöveg valóban érthető és koherens legyen. Radnai Márton, szintén Pro Scientia-díjas alumnink elárulta, hogy őt a populáció növeléséhez is hozzásegítte a tudományos munka, mivel a TDK-nak köszönheti feleségét. De az új szakmai kapcsolatokat ezen kívül is a dolgozatírás legfontosabb hozadékának tartja.

A szekciótitkárok is biztattak mindenkit a dolgozatírásra. Elmondták, a konzulensek a téma kitalálásában is nagyon szívesen segítenek, így azok is hozzájuk fordulhatnak, akik úgy érzik, még nincs kiforrott témaötletük. 

Az Ubertől a szerelemig

A konferencia első felében korábbi évek díjazott dolgozatait prezentálták a szerzők, példát szolgálva az érdeklődőknek arról, hogy mi kell egy sikeres TDK-hoz. Teszárik Eszter és Ámann Róbert munkája arra kiváló példa, hogyan lehet egy új gazdasági jelenséget – az Uber gyors felfutását – tudományos eszközökkel magyarázni. ‘Közösségi gazdálkodás: a 21. század alternatív gazdasági modellje’ című dolgozatuk szerint az Uber – és a közösségi gazdálkodási modell – sikerének titka az, hogy drasztikusan csökkenti a tranzakciós költségeket. Így korábban kihasználatlan erőforrások – a sofőrök szabadidejének – kölcsönösen előnyös hasznosítása is lehetővé válik. Ennek lehetőségét az új technológiai vívmányok teremtik meg, amelyek a költségek csökkentése mellett a részletes értékelési rendszerrel képesek garantálni a bizalom kialakulását a szolgáltatást kínálók és a vevők között. 

Losonczi Réka ‘Über vs. Taxi’ című dolgozatában a versenytársak szempontjából vizsgálta az Uber térnyerésének hatását. Elemzése szerint a hagyományos riválisok kombinált stratégiával védekezhetnek leghatékonyabban az Uber ellen. Ennek része lehet az IT-szolgáltatások erőteljes fejlesztése és a főtevékenységet kiegészítő szolgáltatások keresése. Érdekes módon egyébként az elemzésből az látszik, hogy az Uber miatt bevezetett adminisztratív szigorítások akkor piacfehérítő hatással jártak, hogy ezeknek köszönhetően még a hagyományos taxisok árbevétele is nőtt. 

A TDK-témák előttünk hevernek: Borbély Csenge és Németh Gábor a szerelemet – egészen pontosan a párválasztás racionalitását – elemezte egy vakrandis kísérletet megszervezve. A kapott eredmények szerint markáns az összefüggés a férfiak intelligenciájának és külsejének megítélése között, amely hátterében az állhat, hogy mindkét tényező fontos evolúciós szempontból. Az intelligencia és a külső megítélésének összefüggése a kísérlet során a nők esetében is megfigyelhető volt, amely ellentmond azoknak az evolúciós pszichológiai kutatásoknak, miszerint a férfiak a párválasztás során elsősorban a külsőt veszik figyelembe. Az ellentmondás magyarázható a vizsgált sokaság nem megfelelően magas számával és az egyetemisták átlagostól eltérő preferenciáival. 

 

Utolsó frissítés: 2016.10.20.