Szeptember - 2017
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 27 28 29 30  
A Corvinus díszdoktora lett Kolinda Grabar-Kitarović| 2017.09.14.

Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfőt szeptember 12-én avatták egyetemünk díszdoktorává. A politikus a közép-európai nemzetek együttműködésének erősítéséért és a tudomány iránti elkötelezettségért részesült az elismerésben.

A Budapesti Corvinus Egyetem doctor honoris causa kitüntetése a nemzetközileg jelentős politikai és közéleti tevékenység, a tudományos és kulturális kiválóság elismeréseként adható. Kolinda Grabar-Kitarović számára a díszdoktori cím adományozásáról a BCE szenátusa 2017. március 28-án döntött, az avatási ceremóniára szeptember 12-én került sor.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Kolinda Grabar-Kitarović 2015 januárja óta Horvátország – első női – köztársasági elnöke. 2003 és 2005 között az ország európai integrációs minisztere volt, majd 2005-ben külügy- és európai integrációs minisztere, mely posztot 2008-ig töltötte be. Mandátuma alatt legfőbb célja az volt, hogy Horvátországot az euroatlanti integráció útján vezesse, ő volt a Horvát Köztársaság EU-csatlakozását tárgyaló delegáció vezetője is.

Ahogy azt Lánczi András rektor méltatásában is kiemelte, Kolinda Grabar-Kitarović a közép-európai nemzetek együttműködésének kiemelt szorgalmazója. Házigazdája volt az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között elhelyezkedő 12 európai ország „Három Tenger Kezdeményezése” első államfői találkozójának. Köztársasági elnöki, illetve politikai tevékenységén túl tudományos aktivitása, tudomány iránti elköteleződése is példaértékű. Több neves egyetem képzésén is részt vett (Bécsi Diplomata Akadémia, George Washington Egyetem, Harvard Egyetem). Lánczi András arról is beszélt: a díszdoktori cím adományozása összefügg a Corvinus azon törekvésével, hogy jelentős közép-európai oktatási-kutatási központként tovább erősítse a két ország, illetve a közép-európai tudományosság együttműködését, eredményességét.

Kolinda Grabar-Kitarović székfoglaló előadásában emlékeztett arra, hogy egyetemünk névadója, Corvin Mátyás Horvátország királya is volt a két ország közötti perszonáluniónak köszönhetően, és uralkodásának megítélése a mai napig kifejezetten pozitív az országban. A közös történelem miatt a két ország ma is támaszkodhat egymásra az Európai Unióban, és a közép-európai országok együttműködésének megerősítésében – mondta az államfő, ami szerinte az egész EU, és így a transzatlanti kapcsolatok stabilitásához is hozzájárulhat az unió megosztottságának csökkentésével. Ebben játszhat nagy szerepet a Három Tenger Kezdeményezés a gazdasági kapcsolatok javításával, a kommunikációs, közlekedési és az energetikai infrastruktúra közös fejlesztésével. Az együttműködés kiterjesztésében a mediterrán térség irányában Horvátország kulcsszerepet vállalhat – ennek fontosságát jól mutatja például a migrációs krízis is, aminek hosszú távú kezelése csak az érintett országok összefogásával elképzelhető. Kolinda Grabar-Kitarović arról is beszélt: Horvátország támogatja a délkelet-európai országok eu-s csatlakozási folyamatának felgyorsítását, hiszen a térség stabilitását és biztonságát csak ez garantálhatja.  

Kolinda Grabar-Kitarovic teljes beszéde ide kattintva olvasható.

Utolsó frissítés: 2016.10.20.